Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: Gink Károly: Duna-part

VII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1969 MAJ US II FŐVÁROS FOLYÓIRATA A Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20 Szerkesztőségi fogadóórák: szerda, péntek 16—18-ig Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3 Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,—Ft félévre ... 60,—Ft egy évre .. 120,— Ft 69.0878 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25151 A TARTALOMBÓL Bruno Marek: Testvérvárosok a Duna partján 4 Dr. Ábrahám Kálmán: A földalatti vasút tervezése ... 5 Bajor Nagy Ernő: VIII. kerületi mozaik 8 Kereszty András: Angyalok és gyárak földje 12 Beszélgetés Spiró Éva Ybl-díjas építésszel 15 Fábry Zoltán: „Pesten jártam iskolába, kukk ..." * 16 Bozóky Éva: A fővárosi gyermekideggondozás megújulása 18 FÓRUM Dr. Berti Béla: Lakásszövetkezetek 26 Gerő László: Budai Művészeti Műhely ... 30 Sulyok Katalin: Korunk betegsége 34 Dr. Gerelyes Ede: Bogár Ignác emlékezete 36 Dr. Gáspárdy László: Buda város jogkönyvéből .... 40 A címlapon: Gink Károly: Duna-part A hátsó boríton: Csontváry Tivadar: A taorminai színház (részlet). A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Schiller Alfréd reprodukciója. Szerkesztő bizottság: BARCS SÁNDOR, az MTI elnöke; BARACZKA ISTVÁN, a Fővárosi Levéltár igazgatója; BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; NAGY RICHÁRD, a Budapesti Pártbizottság tagja; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója Miért van szükség a városrendezési elvek módosítására? Ankét a szerkesztőségben Budapest főváros fennállása óta 1960-ban került a kormány elé először olyan tervezet, amely „A főváros általános rendezési elve" címet viselte. Az általános rendezési elveket a kormány azzal a záradékkal hagyta jóvá, hogy az tíz évenként felülvizsgálandó. 1970-ben tehát esedékessé válik az első módosítás, amelyet illetékes hatóságok és intézmények nagyjából már előkészítettek. Szerkesztőségünk vendégül látta Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest, Köböl Józsefet, az Országos Tervhivatal főosztályvezetőjét és Heincz Mihályt, a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Főosztályának vezetőjét, hogy az új rendezési elvekről tájékoztathassuk olvasóinkat. A téma nagysága miatt ezúttal csak néhány kiragadott kérdés részletezésére vállalkozhattunk, annál is inkább, mert az idők folyamán még amúgy is többször visszatérünk a kérdéskomplexumra . A legfontosabbak „BUDAPEST": Mi tette leginkább szükségessé a rendezési elvek módosítását ? VÁLASZ: Az 1960-ban jóváhagyott változat az 1949-es népszámlálási adatok alapján készült. Azóta a főváros szaporulata rendkívül megugrott. A lélekszám-növekedés évente körülbelül 15—16 ezer. Az új változat már azzal az 1960-as népszámlálási adattal számol, amelynek alapján egészen 2000-ig meghatározható a fővárosi népesedés alakulása. Ez az egyik legsürgetőbb oka a változtatásnak. A másik az az ismert tény, hogy az alvó-, illetve bolygóváros koncepciója nem vált be, s a tíz évvel ezelőtti elképzelések még ezekre a tervekre épültek. A harmadik nyomós ok, hogy a régi rendezési elv alábecsülte a főváros ipari fejlesztését. Ezek a tényezők külön-külön és együttvéve megmásítják azt a képet, amelyet tíz évvel ezelőtt alkottunk magunknak a jövő Budapestjéről. Nagyobb Párizsnál „BUDAPEST": A lakásépítésekben mi a legdöntőbb változás? VÁLASZ: Az első változatban 260 ezer lakás építésével számoltunk, úgy, hogy ebből 65 ezret bontások helyén, a többit pedig üres telkeken építjük. Az élet úgy diktálja, hogy a lakások számán változtatni kell. Először is a fővárosban elfogytak az üres telkek, tehát sokkal nagyobb arányú bontásra lesz szükség. Az új elvek szerint 500 ezer építendő lakással számolnak, s szükségszerűen több Képünk: Fejes László felvétele 1