Budapest, 1969. (7. évfolyam)

4. szám április - Kiácz György: Játszókertek

lehetőségünk meglevő zöldterületeink racionálisabb kihasználása: zöldterületeink, s ezen belül játszótereink befogadóképességét a jelenleginek többszörösére kellene növelnünk. Ehhez azonban zöldterületi tervezési rendszerünk felülvizsgálására van szükség. Tervezési munkánkat csak a funkciók maximális kielégítése szabhatja meg, az esztétika törvényei és a fenntartási lehetőségek meszszemenő figyelembevétele mellett. A játék-lehetőségek adott területen belüli növelésének kizárólagos módja a játszókertek létrehozása, melyekben a korszerű felszerelések és játékok a korábbi sivár játszóterek befogadóképességét meghatványozzák. Játszókert hálózatot kell létrehozni ! Tudományos módszerekkel kell vizsgálni az egyes körzetek demográfiai adatait, a terület zöldterületi és játszókerti ellátottságát, fejlesztési lehetőségeit, és — miként a városrendező ellátja a várost közintézmény hálózattal — el kell látni a területi egységeket játszókerthálózattal. * Reprezentatív felmérést végeztünk az elmúlt hónapokban; a megépült játszókertek közül a Diószegi úton, a Köztársaság téren, a Városmajorban, a Jászai Mari téren, a József Attila lakónegyedben és kontrollként a Balassi Bálint utcában. Vizsgálataink elsősorban az összforgalomra, ezen belül az óránkénti ingadozásra, az egyes játszószerek kihasználtságára, a meteorológiai tényezőkre — hőmérséklet, napsütés és szélviszonyok — terjedtek ki. A felméréseket tanítási szünetben, augusztusban végeztük, egyszeri ismétléssel, kedden és vasárnap; majd iskolaidőben, szeptemberben, szintén egyszeri ismétléssel. A méréseket minden órában naponta 8 órától 21 óráig végeztük. Megszámoltuk az egyes játszószereket használókat és a kertben futkosó, vagy tartózkodó, játszószert nem használókat. Az értékelés során vizsgáltuk az egyes játszókertek fajlagos és teljes építési költségét, a játszókertek fedettségét, alkotóelemeinek arányát, a fenntartási munkák költség- és munkaigényét, a játszókert általános használhatóságát, a burkolatok minőségét stb. Vizsgálataink rendkívül érdekes, tervezési munkánkat befolyásoló eredményeket hoztak. A Városmajorban hét megfigyelési nap átlagforgalma 1704 gyermek, a Köztársaság tér forgalma 1091 gyermek, a József Attila lakónegyed forgalma 665 gyermek, a Jászai Mari tér forgalma 615 gyermek, a Diószegi út forgalma (4 nap) 372 gyermek, a Balassi Bálint utca forgalma 158, korrigálva 110 gyermek volt. A fenti számsor bizonyítja játszókert elméletünk helyességét, ugyanis a Jászai Mari téri játszókert forgalma a kontrollként választott szomszédos Balassi Bálint utcai játszótér forgalmának négyszerese, a játszószerek korrekciós hatását figyelembe véve közel hatszorosa. Az egyes napok forgalmának eltérése az átlagtól a 25%-ot ritkán éri el. Egészen más következtetések vonhatók le, ha nem az összforgalmat, ha nem az egy gyermekre jutó játszófelületet vizsgáljuk. Ez a mérőszám játszókert-kihasználtsági vagy inkább zsúfoltsági mutatónak nevezhető. Az egy gyermekre jutó játszófelület a következőképpen alakul: Jászai Mari tér: 3,84 m2

, Köztársaság tér 4,17 m2

, Városmajor: 4,40 m2

, Diószegi út: 7,64 m2

, József Attila lakónegyed: 11,65 m

2

, Balassi Bálint utca: 18,30 m2

, korrigálva 27,5 m2

. E szerint az értékelés szerint a Jászai Mari tér, a Köztársaság tér és a Városmajor forgalma nagyjából egyformán kiemelkedő, a Diószegi úti játszókertté közepes, míg a József Attila lakónegyedé meglehetősen alacsony, a Balassi Bálint játszótér forgalma minimális. Ez a vizsgálat az első három játszókert telepítésének feltétlen indokoltságát bizonyítja és felhívja a figyelmünket arra, hogy a József Attila lakónegyed játszókertjének szomszédságában levő szanálandó erőmű helyén ne játszókertet építsünk, hanem inkább az idősebb korosztály részére biztosítsunk pihenőhelyet. A játszószert használó gyermekek aránya a játszótéren tartózkodó összgyermeklétszámhoz képest: a Balassi Bálint utcában 52 %, a Köztársaság téren 76 %, a József Attila lakónegyedben 80 %, a Diószegi úton 71 %, a Városmajorban 54 %, a Jászai Mari téren 71 %. A napi forgalom-ingadozás nagyjából azonos valamennyi játszókertben. A mélypont általában 13—15 óra között, a két csúcspont 11—12 óra között valamint 17—18 óra között van. A délutáni csúcs, a Városmajor kivételével, mindegyik játszókertben jelentősen magasabb volt augusztusban. A szeptemberi vizsgálatoknál már csak a József Attila lakótelepi játszókertben volt magasabb a délutáni csúcsforgalom. A játszószerek közül a legjobban kedvelt játszószer a görgős csúzda: gyakran hosszú sorban állnak előtte a gyermekek. A hagyományos lengőhinták is szinte állandóan foglaltak. Nagy sikere van a mászóházikónak, a műkő csúszdának a rönkváraknak, a labirintnak, a mászógömbnek, a pingpong asztaloknak, a körforgóknak, a korlátoknak és így tovább. A műanyag bújóka, a kosárlabda dobók és a céldobó pályák nem váltak be. A tollaslabdajáték létjogosultságát zsúfolt játszókertjeinkben sokan kétségbevonják. Kitűnően beváltak a hálóval bekerített labdapályák, a párazuhany, a különféle medencék, a rollerpálya és a csónakcsúsztató. Jó megoldás a Köztársaság téri labdapályák téli elárasztása és korcsolyapályává alakítása. Igen jó megoldásnak tekinthetők a raktárhelyiségekkel kombinált esötetök, melyek lehetővé teszik a mobil játékok tárolását és más eszközök — labdák, játékok — kölcsönzését. Jó megoldásúak az új típusú ivókutak és szemétkosarak. A burkolatok közül általános használatra az aszfaltburkolatok váltak be, de intenzív fenntartás mellett jók a fűrészporos és tőzeg burkolatok is. Nem alkalmas játszókert burkolásra a bányakavics és a murva. Tervezőinknek törekedniük kell a keskeny sávok és konvex szögletek mellőzésére, mert ezek a nagy forgalom miatt nem tarthatók fenn. Megoldadan probléma a játszótéri felügyelők alkalmazása: a jövőben erre a kérdésre nagyobb gondot kell fordítanunk. A játszókert fejlesztésének legnagyobb akadálya, hogy nincs az országban játszószereket gyártó vállalat. Ma a játszószerek jelentős része kis karbantartó üzemekben készül és a saját szükségleten felül nincs lehetőség a szélesebb körű gyártásra. A szükséges lakatos kapacitás országos szinten megközelítően 10 millió forint. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium részére készített értékelésünk végén az alábbi javaslatot tettük: 1. A játszókertek forgalomszámlálását folytatni és finomítani kell. 2. A konkrét mérések alapján kell kidolgozni a játszókertek kialakítására vonatkozó egységes tervezési irányelveket. 3. Fel kell térképezni a meglevő játszókerteket és a szükséges igényt, a laksűrűségnek megfelelően. Ennek alapján, valamint a még felhasználható területek figyelembevételével, arányosan elhelyezett játszókertrendszert kell megvalósítani. 4. Pedagógusok bevonásával meg kell oldani — bizonyos területnagyságon túl — a felügyeletet, lehetőleg úgy, hogy arányosan elosztott játszóközpontok jöjjenek létre. 5. A játszószereket megfelelő felülvizsgálat után tipizálni kell. 6. Meg kell vizsgálni az iskolák kertjeiben korlátozott közhasználatú játszó- és sportkertek létesítésének és fenntartásának lehetőségeit (különösen a községi iskolák esetében). 7. Módot kell találni a játszókertek egész évi kihasználására. 8. Kísérletképpen „építő" játszókertet kell létesíteni. 9. Az Orczy-kert elhanyagolt területein az Asztalos János ifjúsági parkhoz csatlakozóan központi jellegű játszókertet kell kialakítani, melylyel az első pesti közkert maradványai végre méltó funkciót kapnának. IHÁSZ-KOVÁCS ÉVA Feledhetetlen Budapesten Az a Város csupa virág volt virágerdő az uccán társaim arca Csupa zene villamos és autódal a szél a folyam minden mintha folyton csak Bartók Ősi és új és feledhetetlen Mindenütt a te arcod köbevésve szivbefaragva halálig neved sok-sokkarátos mosolyod ha meglátsz szerelemtől-széptől lefosztott torzón Nem én vagyok 33