Budapest, 1969. (7. évfolyam)

4. szám április - Duczynska Ilona: Ünnepek ürügyén

Gorkijt ábrázoló szobor a könyvtár lépcsőházában Néhány száz lépésnyire nagy hagyományú könyvtárainktól, az Országos Széchényi Könyv­tártól, az Egyetemi Könyvtártól és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtártól, Budapest belvárosában több mint egy évtizede a maga nemében egyedül­álló, új típusú művelődési intézmény működik: az Állami Gorkij Könyvtár. Világirodalmi könyvtár, amely az idegen nyelvi és irodalmi műveltség ter­jesztését szolgálja, a szocialista tudat és világ­nézet kialakítását mozdítja elő. Központja a Molnár utca n. számú három­emeletes bérházban kapott elhelyezést, eleinte az első emeleten, pár évvel később az épület föld­szintjének és félemeletének egy részén is; a könyv­tárnak azonban továbbra is nagy helyiséggondjai vannak. Sándor Lászlóval, a könyvtár igazgatójá­val beszélgettünk a könyvtár keletkezéséről, jelen­legi helyzetéről, további fejlődési lehetőségeiről. — A szoba, ahol most beszélgetünk — je­gyezte meg elöljáróban Sándor László —, vala­mikor Ferencsik János szobája volt. Az épületben ugyanis a felszabadulás után eredetileg az Orszá­gos Filharmónia székelt. 1957-ben a felettes szervek döntése alapján ők átmentek a Semmel­weis utcai épületbe, mi pedig ideköltöztünk. Könyvtárunk három kisebb könyvtárból állt ösz­sze: a Magyar - Szovjet Társaság Semmelweis u. 1. számú székházában levő orosz nyelvű könyv­tárból, a Gorkij fasor 45. számú házban levő könyvtárból, amely a Horizont külkereskedelmi vállalat könyvtára volt, és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Puskin utcai részlegének anyagából. Ennek a három könyvtárnak állományával kezdte meg működését az Állami Gorkij Könyvtár Sem­melweis utcai helyiségében. Ide vonta be a Fővá­rosi Szabó Ervin Könyvtár részlegét is, a Gorkij fasorban levő részleget pedig meghagyta fiók­könyvtárnak. — Milyen nyelvű könyveket gyűjt az Állami Gor­kij könyvtár ? — Felmerült az az igény, hogy legyen hazánk­ban egy olyan könyvtár, ahol a külföldi írók mun­káit eredeti nyelven olvashatják. 1957-től kezdve az oroszon kívül gyűjtjük az angol, francia, né­met, olasz, spanyol nyelvű irodalom anyagát, 1966 óta pedig rendszeresen gyűjtjük a szomszéd álla­mokét is, tehát a cseh, szlovák, lengyel, román, szerb-horvát, bolgár nyelvű írók munkáit. A könyveken kívül gyűjtünk a felsorolt nyelveken hírlapokat és folyóiratokat is. Jelenleg a könyv­tárnak megközelítőleg százötvenezer egysége van. Ebben a számban a könyveken, valamint a hír­lapokon és folyóiratokon kívül — ez utóbbiaknál egy egység egy évfolyamnyi kötet — benne szám­láltatnak a kották, hanglemezek, térképek, magnó­szalagok és mikrofilmek is. Mondhatnám, egye­dülálló gyűjteményünk van. 1966 óta például a Magyar Televízió rendszeresen igénybe vette könyvtárunkat a „Ki mit tud?" verseny folyamán. A könyvvásárlási keretünk szűkre szabott, legalább félmillió forintra lenne szüksé­günk, mert a külföldi könyvárak nagyon emel­kedtek. A könyvtár fejlesztése megkívánja, hogy emeljék a könyvvásárlási keretet. Hírlapok és fo­lyóiratok előfizetésére ebben az évben keretünket meghaladó összeget fizettünk ki. Világirodalmi könyvtár vagyunk, ilyen profilú könyvtár nincs még egy az országban. — Más idegen nyelvű könyvtárunk nincs ? — Szépirodalmi, illetve irodalom- és nyelvtudományi jellegű nincsen. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az idegen nyelvű szocioló­giai könyveket gyűjti. A Magyar Tudományos Akadémia a különböző tudományági idegen nyel­vű könyveket. Az Országos Műszaki Könyvtárnak az idegen nyelvű műszaki könyvekből és folyóira­tokból van gazdag gyűjteménye. Mi látjuk el a megyei és más vidéki könyvtárak idegen nyelvű irodalmi könyvigényeit is. Kérésre kölcsönadunk nekik könyveket egy hónapi időtartamra. Sőt, vannak olyan igénylések is, gyakran a vidéki ol­vasók részéről, amelyeknek mi nem tudunk eleget tenni, ilyenkor külföldi könyvtárhoz fordulunk. Különösen élénk a kapcsolatunk a moszkvai Össz­szövetségi Állami Idegennyelvű Könyvtárral, a leningrádi Szaltikov Scsedrin Könyvtárral és a prágai Slovanská Knihovnával. Ezek egy részével csereviszonyban is vagyunk. Magyar nyelvű könyvek ellenében orosz könyveket kapunk tő­lük, olyanokat, amelyekhez nem tudunk hozzá­jutni. Kapunk ajándékokat is bizonyos könyv­táraktól, főleg Moszkvából, Kijevből és a grúziai Tbilisziből. De kapunk ajándékokat a hazai lakos­ságtól és hazai intézményektől is. Az Állami Gor­kij Könyvtár olvasói nemcsak magyar ajkúak. A fővárosban levő különböző külföldi képviseletek munkatársai is nálunk elégítik ki könyvigényeiket. A hazánkban élő különféle nemzetiségű lakosok ugyancsak gyakran keresik fel könyvtárunkat idegen nyelvű könyvekért. Persze, a kutatók szá­mára is érdekes a könyvtárunk. Könyveink kö­zött megtalálhatók a magyar nyelvű szépirodalom és szakirodalom munkái is. Ennek jó hasznát veszi például az összehasonlító irodalom- és nyelvtu­domány, éppen ezért arra törekszünk, hogy legyen Részlet a kölcsönzőből (MTI Fényes Tamás felvételei) meg könyvtárunkban a magyar klasszikus iroda­lom teljes mértékben, és legyenek meg a mai ma­gyar irodalom legjelentősebb alkotásai is. De be­szerezzük a külföldi írók műveinek magyar fordí­tásait is. Erre részben a külföldi nyelveket tanulók tartanak igényt, akik az eredetit és fordítását biling­visként használják. — Több részlege van az Állami Gorkij Könyvtárnak, amely fennállásának évei alatt egyik fontos művelődési intézményünkké fejlődött. A könyvtár gyűjtőkörét úgy alakította ki, hogy el­sősorban az idegen nyelvű szépirodalom, irodalom-és nyelvtudomány, filozófia, marxizmus-leniniz­mus és emellett ismeretterjesztői szinten a többi humán tudományág iránt érdeklődő olvasók igé­nyeit is kielégítse. A közművelődési igényű olvasók igen előnyösen használják a könyvtár korszerűen berendezett szabadpolcos kölcsönzőjét, ahol körül­belül tízezer kötet különböző idegen nyelvű szép­irodalmi és ismeretterjesztő könyv között bön­gészhetnek. 2v közben többször cserélődik ez az anyag, mindig a legfrissebb művek kerülnek a pol­cokra. Az olvasók betűrendes szerzői- és szakka­talógus révén igényelhetik a könyveket. A könyv­tár azonkivül gyarapodási jegyzéket ad ki új szer­zeményeiről. — Az Állami Gorkij Könyvtár legimpozánsabb helyisége az olvasóterem. A karzattal ellátott tá­gas terem régebben az Állami Hangversenyzene­kar próbaterme volt. Az olvasóteremben nyolcvan­öt személy számára van férőhely. Itt a polcokon 3500 4000 kötet kézikönyv van — lexikonok, bibliográfiák, szótárak, nyelvtudományi kézi­könyvek —, amelyeket a kutatók szabadon hasz­nálhatnak. Az olvasóteremhez tartozik a hírlap-és folyóirattár, ahol az időszaki sajtó iránt érdek­lődő olvasók számára mintegy 360 különböző nyelvű és jellegű hírlap és folyóirat áll rendelke­zésre. A könyvtár tájékoztató szolgálata rendsze­res segítséget nyújt a nyelv- és irodalomszakos egyetemi hallgatóknak, fordítóknak, szerkesztők­nek és tudományos kutatóknak. A tájékoztató szolgálat helyiségében — egy különválasztott szo­bában — működik már harmadik esztendeje az audiostúdió. Itt oroszul, angolul, németül, fran­ciául, olaszul, valamint a szomszéd államok nyel­vein tartanak kezdőknek nyelvtanfolyamokat, a haladóknak pedig irodalmi szemelvények állnak rendelkezésre magnószalagon. A tanfolyam részt­vevői fülhallgató segítségével magnószalagról le­hallgatják a helyes kiejtést, ugyanakkor megkapják az eredeti szöveget, amelyet vizuálisan figyelhet­nek. Rendkívül nagy az érdeklődés az audiostú-24

Next

/
Oldalképek
Tartalom