Budapest, 1969. (7. évfolyam)

4. szám április - Kereszty András: A „legamerikaibb” városrész (A VII. kerület)

Honthy Hanna is. Zeneszerzői közül a legismertebbek Lehár, Kálmán, Kacsóh, Jacobi, Huszka, Szirmai. Aztán itt a Magyar Színház. Helyesebben a Hevesi Sándor téri épület. Ez a Láng Adolf tervezte 996 fő befogadására alkalmas színház már adott otthont a Nemzetinek, a Madáchnak és a Petőfi Színháznak is. Az öregek számára azonban a neve változatlanul a Magyar marad. Most is újjáépítve, megfiatalítva az ország első társulatának ad otthont. A Lenin körút 31-nek külön története van. 1908-tól — majdnem három évtizeden át — Royal Orfeum. Aztán Royal Revü Varieté a neve, három esztendeig Vígszínház. 1961-től — megifjodva — Madách Színház. És a kisebbek. Az 1860-ban a Lövölde térnél megnyíló Thália Teáther, az 1829-ben alapított Bethlen téri Színpad, a Rottenbiller utca 22. (1809-től 1915-ig Népszínpad, 1947-től 1949-ig Kis Színpad), a Rottenbiller utca 37/b (itt működött 1904-ben a Thália Társaság), Madách tér 6. (ma Madách Kamara Színház), a Dohány utca 42. (1953 —54 Vígszínház, 1954— 60-ig Blaha I.ujza Színház, i960— 62-ig Tarka Színpad). A hazai kultúrtörténetet sem lehetne megírni az erzsébetvárosi hagyományok nélkül. A Dohány utca 16. számú házban írta Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, itt szövegezték a márciusi ifjak is a 12 pontot. Ady Endre 1906. és 1912. között a legtöbbször a Meteor szállóban lakott (ma Lenin körút 6), a kerületben volt lakása Ambrus Zoltánnak, Benedek Eleknek, Beöthy Zsoltnak, Bródy Sándornak, Füst Milánnak, Jókai Mórnak, Karinthy Frigyesnek, Kiss Józsefnek, Krúdy Gyulának, Nagy Endrének, Nagy Lajosnak, Osvát Ernőnek, Tóth Árpádnak, Vajda Jánosnak. A hazai filmtörténet is lényegében a VII. kerületben kezdődött. Az Artisten-Revue című német nyelvű lapban jelent meg az első magyar mozihirdetés. E szerint 1895-ben Neumann József és Unglerleider Mór kávéházában, a Velencében már filmvetítéseket tartottak. A kávéház helyén ma a Tisza mozi van. Georg Nachten, az első magyarországi vándormozisok egyike a mai Dohány utcai zsidótemplom akkor még beépítetlen helyén rendezett mozivetítéseket. A főváros első, kizárólag filmvetítés céljait szolgáló mozihelyisége 1906-ban a mai Lenin körút 27. szám alatt nyílt meg. A Nagykörút környéke évtizedeken át a magyarországi filmvállalatok központjainak adott helyet. A VII. kerületben működik a Fészek művészklub, és működött az újságírók Otthon-köre. De van a kerületnek egy olyan épülete, amely mind kultúrtörténeti, mind várostörténeti szempontból külön fejezetet érdemel. A New York kávéház. A mai Hungária. A Madách téren (Réti Pál felvétele) A „Hungária" 1892 tavaszán még üres volt a telek — Kosztolányiné visszaemlékezései szerint gyermekkorában vályogvető cigányok laktak itt —, 1894 őszén pedig már készen állt a csipkés kőpalota. „Egy amerikai biztosító társaság hóbortos, túlméretezett reklámötlete, a társaság építette a palotát, rendezte be a kávéházat, meghökkentésül, bizalomkeltésül, gazdagsága fitogtatásául" — írja Kellér Andor a Bal négyes páholyban. A kor jeles építésze, Hauszmann Alajos tervezte a palotát. A falakat kőburkolat fedi, az épület lábazata sárga és vörös gránitból készült, a homlokzatot allegorikus szobrok díszítik és körös-körül fáklyás Lucif erek világítanak a pesti éjszakába. A legpompásabb rész a kávéház. Bronzból és márványból készült, velencei csillárok szórják fényüket a csavart márványoszlopokra, a díszes rácsú erkélyekre. A New York kényelmet és otthont jelentett az éhenkórász költőknek, a lakástalan bohémeknek, az induló írónemzedék hónapos szobában meghúzódó tagjainak. Már a megnyitás után itt gyülekezett a főváros szellemi életének színe-java, itt alakultak ki az első irodalmi törzsasztalok. És itt dolgoztak az igazán „irodalmi" pincérek, akik hiteleztek művészvendégeiknek és itt jelent meg a „kis irodalmi", a szalámis-sajtos hidegtál, amelyet a legendás tulajdonos, Tarján Vilmos kedvezményes áron bocsátott az újságírók, az írók, a festők, a színészek rendelkezésére. A vendégek nevét felsorolni lehetetlen volna és szükségtelen. Elég csak elővenni a XX. századi magyar irodalomtörténetet — és biztosak lehetünk benne: mindenki, aki abban helyet kapott, a New York kávéház kávéfogyasztó, vitázó, tréfálkozó, játékos vendégei közé tartozott. Az ország legsűrűbben lakott része Eddig színházak nevéről esett szó, klubokról és művészkávéházról. Ez az, ami a VII. kerületről általában közismert. A szűk kis utcák között folyó mindennapi élet, a mellékutcákban meghúzódó üzemek jóval kevésbé. Az iparosodás — Valero szövőgyár ide, Valero szövőgyár oda — igazából csak az 1870-es évek után kezdődik. Addig szántóföldek, zöldségkertek terültek el errefelé. A Lenin körút helyén a Dunának egy fattyúága, iszapos, nagy árok húzódott. Még 1879-ben is a Wesselényi utca és a Hársfa utca sarkán álló iskolából a tanulók a tanterem ablakából szemlélhették a szántó-vető emberek munkáját a földeken. 1873-ban, Budapest egyesítésekor lesz ez a terület — a VII. kerület. Nagysága 1163 hektár volt, lakóinak száma 42 ezer. Ma területe lényegesen kisebb — 248 hektár— , mert kivált belőle a keleti kertváros: Zugló. Most vi-8