Budapest, 1969. (7. évfolyam)
3. szám március - Zolnay László: Egy száznyelvű város — a középkori Buda
A OZERKESZTÖ POSTÁJA Mélyen Tisztelt Főszerkesztő Úr! Szíves engedelmével szabad legyen megjegyzést tennem a szerkesztésében megjelent Budapest c. folyóirat VII. évfolyam 1. számában Kereszty András: Egy városrész három arca c. cikkével kapcsolatban. 1.8. oldal, 1. hasáb, első bekezdés utolsó szava: ,,Libamalom". Ilyen üzem Rákospalotán sosem volt. A XV. ker. Tanács V. B. Ipari Osztályán őrzött „Vegyes" jelzésű iparlajstromban 14.535/1906. XII. 23. számmal ifj. Liva József molnár kapott iparengedélyt. Telephelye: Apor u. 13. Tehát a cikkben említett üzem pontos elnevezése: Liva-malom. 2. 8. oldal, 2. hasáb. A 44-es jelzetű villamos végállomása Zuglóban van. Rákospalotán — a cikkben jelzett helyen — a 67-es jelzetű vi'lamos végállomását találjuk. Ez a terület, valamint a felsorolt utcák — Mozdonyvezető utca, Mozdonyfűtő utca, Vasutastelep utca — sosem tartozott Pestújhelyhez. Pestújhely közigazgatási határát a Gőgös Ignác u. és az Őrjárat u. páratlan oldala húzta meg. Tehát nincs semmi összefüggés — még hangulatilag sem — a volt Istvántelki lakótelep és Pestújhely között. A papucsos, háziköntösös emberekről csak annyit, hogy az ezen a telepen lakókra egyáltalán nem jellemzők. 3. 9. oldal, 2. hasáb. „A község alapítói a fejedelem törzséből kerültek ki." Melyik fejedelem? Ez a megállapítás alaptalan. Feltevés Megyer helységgel összefüggően, de Megyer külön helység volt. A két helységnek bizonyps időkben azonos földesuruk volt, de csak az Újfalussy család — akik 1636. okt. 17-én nyerik Palotát Eszterházy Miklós nádortól — genealógiájából értesülünk, hogy a család a honfoglaló 108 nemzetség egyike volt. (Nagy Iván: Magyarország családai, XI. k. 371. old.) Ugyanitt: „egy ideig pedig a helység határához tartozó Regtölökön a király bolondjai építettek házat". Regtölök nem tartozott Rákospalota határához, hanem önálló község volt a mostani lakótelep térségében. (Néprajzi Értesítő, 1913. 257. o. Nóvák József Lajos: Rákospalota néprajzi leírása.) 4. 9. oldal, 4. hasáb. „A Rákóczi-szabadságharcban számos palotai paraszt vett részt." összesen öt személy vett részt. (OL Rszlt. I. 2. d. No. 368.) Rántó az ilyen fogalmazás: „Négyezernégyszáz ember iratkozott könyvtárba." Kiknek keli megmagyarázni, hogy a XV. kerületben emberek iratkoznak könyvtárakba' Bántó. „Részletek a Rákospalotai Múzeum néprajzi anyagágból" címmel a 10. oldalon három képet láthatunk. A 2. kép közönséges gyári tömegcikként előállított mennyezeti petróleumlámpát ábrázol. Semmi köze nincs bármely nép tárgyi néprajzához, mint ahogyan az első képen látható zománcos fedőknek sincs. Sajnálatos, hogy ezek helyén nem a palotai népviselet darabjait láthatjuk. Mélyen Tisztelt Főszerkesztő Úr! Tekintettel arra a szomorú tényre, hogy napjainkban egyre gyakrabban látnak napvilágot tárgyi tévedéseket tartalmazó írások, amelyek nyomtatott voltuknál fogva ismereteket alakítanak ki, szabad legyen önt arra kérnem, mint ötven esztendeje helyben lakó palotai, mint a Rákospalotai Múzeum volt vezetője, hogy nagyérdemű lapjában megjegyzéseimnek helyet biztosítani szíveskedjék. Vámbéri Gusztáv" Természetesen helyt adunk levelének, még ha némely részletével nem is értünk egyet. (Például abban, hogy — szerintünk és a múzeum szerint is — nemcsak a házikészítmények tartoznak a tárgyi néprajz anyagába. Arról, hogy mi van a múzeumban, különben sem a riporter és a lap tehet. Egyben s másban — aho! igazán nem lehet bántó szándékot föltételezni — túlzottnak találjuk a levélíró érzékenységét. Az adatkiegészítéseket pedig köszönettel fogadjuk, de nem helyreigazításként. Sajnálatos tény, hogy a cikkben tárgyi hibák fordultak elő, amelyekre több olvasónk is (Del Medico Imre levélben, mások telefonon) felhívták figyelmünket. Cikkírónk tud egyet és mást felhozni mentségére, fölöslegesnek tartjuk, hogy erre kitérjünk, mert szerintünk az ilyen tévedésekre nincs és nem iis lehet mentség. A mi lapunkban legalábbis nem szabad, hogy Budapest bármely kerületével, vagy bármely fővárosi intézmény működésével kapcsolatban hibás adatok lássanak napvilágot. Nem enyhítő, sőt, súlyosbító körülmény, hogy olyan „új" kerületről van szó, amelyet Budapest közönsége és a szerkesztőség munkatársai is kevéssé ismernek. Annál jobban ismerik viszont a helybeliek a maguk szűkebb pátriáját, amint erről a tv-vetélkedőn kimagasló eredményeikkel tanúbizonyságot tettek. Bizonyos, hogy ez alkalommal a főváros és az ország széles közönsége figyelt föl Budapestnek erre a nagy múltú, érdekes és a köztudatban eddig meglehetős mostohán kezelt kerületére. Nem tudunk mást ígérni, csak azt, levonjuk a hibákból a következtetést, nem bízunk minden körülmények között a forrásunk illetékességében, és megszigorítjuk az ellenőrzést (ami ugyan ezúttal sem hiányzott, de úgy látszik, az ellenőrző is tévedhet); végül pedig, hogy az eddiginél többet törődünk a lapunkban is némiképp elhanyagolt, külső kerületekkel. Polinszky Tibor azt kéri, hogy a fővárossal kapcsolatos további adatgyűjtés és tájékozódás szempontjából közöljük le a kerületi vetélkedőkön elhangzott kérdéseket és feleleteket. A főváros ismertetésének ezt aformáját folyóiratunkban nem tartjuk szerencsésnek. Egyrészt, mint tudjuk, a játékban a véletlen dönti el, hogy a kerülettel kapcsolatos számos kérdésből éppen melyek azok, amelyeket kihúznak. Gyakran előfordul, hogy nem is a legfontosabb tudnivalókra, a legáltalánosabb érdekű adatokra kérdeznek rá, hanem olyan részletekre, amelyek révén a versenyben résztvevő csapatok aprólékos és gondos felkészültségét ellenőrzik. Az ilyen „vizsga", pláne játékos formában igen érdekes és vonzó a tv-ben, de ellaposodnék egy folyóiratban. Nekünk az a tervünk, hogy hamarosan megkezdjük Budapest történetének kronologikus feldolgozását, az őstörténettől a városegyesítésig, egy előreláthatóan két évig tartó sorozatban. Egy másik sorozatunkban pedig részletesen ismertetjük a városegyesítés előzményeit és a modern nagyváros kialakítását. Azonkívül, mint már jeleztük, rátérünk a mai Budapestnek nem kerületenkénti ismertetésére, hanem a kisebb és karakteresebb egységeknek, az ún. quartier-knak alaposabb elemzésére. Úgy hiszszük, ezek a cikksorozataink, s hozzá azok a cikkeink, amelyek egyes fővárosi intézmények tevékenységét tárják a nyilvánosság elé, a javasolt módszernél jobban szolgálják majd a helyismereti műveltséget. Természetes dolog, hogy mint eddig, úgy a továbbiakban is várjuk az egyes kutató lokálpatrióták eredeti adatközléseit, és olvasóinktól olyan közérdekű kérdéseket, interpellációkat, amelyekre a legilletékesebbektől tudunk választ kérni. Dr. Kajcsóné olvasónk (Budapest, I., Roham u. 3.) beküldte nekünk a felszabadulási emlékmű főalakját ábrázoló, általa készített vert csipkének fényképét. Annak a kérésének, hogy esetleg címlapon hozzuk, nem tehetünk eleget, mert ahhoz magának a fényképezett tárgynak színesnek kell lennie, de szívesen közöljük ezen a helyen, hogy a szép csipkét olvasóink is megismerjék. gm tm sm &w nr mim 'S M o M »ím*, . mP MM v ?
