Budapest, 1969. (7. évfolyam)
3. szám március - Zolnay László: Egy száznyelvű város — a középkori Buda
A főváros életéből A Margitsziget négy új szobrot kap ebben az esztendőben. Szobrot emelnek Balassi Bálintnak halála 375., Radnóti Miklósnak halála 25. évfordulójára. Ebben az évben készül el Bihari János és Kodály Zoltán szobra is. A szigeti Művészsétányra 1978-ig még a következő írók és művészek szobrait tervezik: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, József Attila, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Szinyei-Merse Pál, Kernstok Károly, Ferenczy Béni, Pollák Mihály, Ybl Miklós és Lechner Ödön. A Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága megtartotta januárban első ülését, s megtárgyalta elmúlt évi fővárosi munkáját. Megállapították, hogy az elmúlt évben a szocialista demokratizmus fejlesztése volt legfontosabb ügyük. Nagy visszhangja volt egyebek között annak a vitának, amelyet a várospolitikai bizottság rendezett a kelenföldi lakótelep problémáiról, s a vita eredményes volt, mert a lakók a nyilvánosság előtt választ kaptak panaszaikra; az építési és városfejlesztési miniszter meghosszabbította a garanciális időt; s megindult a lakótelep hibáinak kijavítása. A várospolitikai munka további javítására a népfront azzal a tervvel foglalkozik, hogy létrehozza a Budai Intéző Bizottságot, mivel a budai hegyvidék üdülő-pihenő jellegénél fogva nemcsak a budaiaké, hanem az egész fővárosé, s ezért kiemelten kell vele foglalkozni. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa megtárgyalta egyebek között az 1968. évi gazdasági feladatok végrehajtásának tapasztalatait. Az elmúlt év első-harmadik negyedében a fővárosba települt szocialista ipar 3,3 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában. Az állami ipar termelésnövekedését a termelékenység emelkedése hozta létre. 1968-ban a budapesti vállalatok jövedelmezősége erősen meghaladta a tervezettet. Növekedett a nyereség, és ennek alapján a fejlesztési és részesedési alap. A társadalmi ellenőrök mintegy 2500 budapesti üzletben tartottak tavaly vizsgálatot. Megállapították, hogy a fogyasztók megkárosításában a helyzet — sajnos, — változatlan. A próbavásárlások 25 — 30 százalékánál tapasztaltak többszámolást. A vásárlók károsodási átlaga 25 fillér. A várbeli foghíjak legnagyobb részén OTP-lakóházak épülnek. A várnegyed központjában levő Szentháromság tér 7., 8. és a Tárnok utca 13. számú telkeket viszont tanácsi keretből építik be. Az Űri utca 30. szám alatti OTP-lakóház munkálatai még az idén befejeződnek, földszintjén eszpresszó nyílik. A Dísz tér 8. szám alatt, a Magyar Villamosművek lakóépületének földszintjén pedig sörözőt rendeznek be. Az üzemegészségügy helyzetét vizsgálva a Fővárosi Tanács szakemberei megállapították, hogy az autóbuszokon az erős rázás emésztőrendszeri és mozgásszervi betegségeket okoz a közlekedési dolgozók körében. Sok a hűlés, a légzésszervi megbetegedés is. A zsúfoltság miatt a járműveken nagy a cseppfertőzés veszélye. A többi fővárosi vállalatnál aránylag kevés a foglalkozásból származó megbetegedés. A kereskedelmi dolgozókat a sok állás következtében főként érrendszeri megbetegedések fenyegetik. Az élelmiszer-üzletekben és különösen a piaci boltokban sok gondot okoz a megfázás, az izületi betegség. Az üzletek fűtését a romlandó áruk miatt nem lehet mindenütt biztosítani, valami újabb megoldást kell keresni. A Fővárosi Tanács véleménye szerint még mindig megoldatlan a kereskedelmi szállítás, az árumozgatás gépesítése. Az eddiginél sokkal több erőt kell fordítani a bolti munka könnyítésére, annál is inkább, mert a kereskedelemben az eladók többsége nő. A fővárosi ipari vállalatoknál daruk és targoncák vásárlásával több helyen megszüntették a nehéz testi munkát. A tanács azonban itt sem tartja elégségesnek az eredményeket. Új elveket dolgozott ki a főváros az üzlethelyiségek hasznosítására. A kereskedelmi főosztály első ízben hirdet pályázatot az I., Attila utca 13. szám alatt építendő OTP öröklakásos lakóház földszintjére tervezett eszpresszó-cukrászda működési jogának megszerzésére. Eddig egyszerűen kiutalták a helyiségeket az üzemben tartó vállalatok számára, amelyek díjmentesen kapták meg a kért boltot. Ezentúl a helyiségért térítési díjat kell felajánlani. A pályázati felhívás megemlíti, hogy az építési és beruházási költségeket csak a kiviteli tervek elkészülte után állapítják meg. Az irányár négyzetméterenként 5000 forint körül lesz, a felajánlandó térítési díj alsó határa pedig az építési költség 20 százaléka. A működési jogot az a vállalat kapja meg, amelyik a legmagasabb térítési díjat ajánlja fel. Több budapesti utca nevét megváltoztatta a Fővárosi Tanács. A III. kerületi Partizán utcát Halász Gáborról, a fasiszta terror áldozatául esett kritikusról nevezték el. A XIV. kerületi Szentmihályi útnak a 65 — 18. számtól az Egressy útig terjedő szakaszát Fischer István útra keresztelték, a zuglói ifjúsági mozgalom mártírjának emlékére. Ugyanebben a kerületben az eddig számmal jelzett 929-es utca Jakab Károly utca lesz, névadója az ellenforradalom idején mártírhalált halt rendőralezredes. Egyidejűleg több fővárosi utca nevét védettnek nyilvánították. Ilyen a IV. kerületi Munkásotthon utca, a XVIII. kerületi Szélmalom utca; ugyancsak ebben a kerületben a Szarvascsárda tér, a XXII. kerületi Szabina út és a szintén XXII. kerületi Vöröskuti határsor. A Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács elhatározta, hogy felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére a főváros reklámvilágítását a külföldi világvárosok színvonalára emeli. Elkészült a neonosítási program. A városrendezés követelményeinek figyelembe vételével állították össze a terveket: ügyelnek, hogy a reklámok jól láthatók, s esztétikailag kiemelkedők legyenek. A főváros Duna-parti szakaszán lesz a Chinoin, a MOM, a Magyar Kábelművek, a Mechanikai Művek, a Zománcipari Művek, a MALÉV, a Műszeripari Egyesülés, az Omnia kávé és még számos gyár, vállalat reklám-fénycsöve. A Blaha Lujza téren már készül a Videoton gyár mozaikberendezése. Befejezéséhez közeledik a November 7-e téren az Elzett óriási neonreklámja. A Fővárosi Gázművek a Március 15-e téren állíttatja fel neonjait. 1970. április 4-ig legalább 28 többemeletes neonfény-reklámot és 18 — 20 darab fénylő tetőberendezést készítenek a forgalmi csomópontokon. Hírt adtunk arról, hogy a Mező Imre úti SZTK-tornyot (volt OTI-torony) meg kell rövidíteni, mert bauxitbetonból készült, s ezért magassága nem haladhatja meg a 43 métert. A Fővárosi Tanács legújabb döntése értelmében valószínűleg az egész tornyot lebontják. A városrendezési és építészeti főosztály ugyanis miután a toronynak az alapjai is bauxitbetonból vannak — kevesli a tehermentesítést, s véleménye szerint 10—15 év múlva amúgyis sor kerülne a végleges bontásra. Ráadásul a torony jelenlegi formája nem kedvező, s ha megkurtítják, városképi megjelenése még rosszabb lesz. A Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztálya felkérte az SZTK igazgatóságát, hogy sürgősen végezzék el a gazdaságossági számításokat, vizsgálják meg, mi kifizetődőbb: a 18 emeletes torony tizenkettőre kurtítása, vagy teljes lebontása és a csatlakozó szárnyépületekhez illő, azok stílusához igazodó új épület emelése. Bálint György özvegye a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta Bálint György levelezését. A gazdag anyagban a többi között megtalálható Babits, Radnóti, s más nagy kortárs költő, író levele. Az értékes hagyaték egyik megható darabja az a levél, amely a következő aláírással íródott Bálint Györgyhöz: „Négy cselédlány." A Fővárosi Moziüzemi Vállalathoz mintegy száz filmszínház tartozik. Az épületek java része 50 — 60 éves. Közülük 10—12 bauxitbeton szerkezetű. Már megkezdték a Bartók, a Sziget és a Budai Híradó átépítését, s folytatódik a sor a Vörösmarty, a József Attila, a Május 1. és a Haladás filmszínházakkal. A peremkerületi mozik közül modernizálják és átépítik az Alkotmány, a Hunyadi, a Maros és a Béke mozikat. Jelenleg a budapesti filmszínházak 85 százaléka szélesvásznú. Hamarosan átalakítják 70 milliméteres filmek vetítésére a Tátra és a Kőbánya filmszínházat is. A közeljövőben húsz mozit tataroznak, s az Üllői úti lakótelepen új, 500 személyes filmszínház épül. A budapesti ötletgazdák mulatságos, sokszor bizarr javaslatait százszámra őrzik a Fővárosi Tanács irattáraiban. Néhány szemelvény közülük: a Gellérthegy barlangjaiban óriási akvárium medencéket kell építeni, amelyekben aranyhalak és csinos, fiatal bikinis hölgyek úszkáljanak. Az üvegfalú csodák előtt kellemes vizű, egyszemélyes kádak álljanak, fáradt öregurak számára — főként Nyugatról hazánkba látogató öregurakról van szó —, akik feltehetően bőkezűen honorálnák a különös szórakozást. Egy építészjelölt a következőket írja: Mivel a budapestiek szeretnek fürdeni, nem ártana, ha valami könnyen megközelíthető helyen megfelelő méretű tó-uszodát létesítenének. A Roosevelt téren az Akadémiától a Duna szállóig nagy gödröt kellene ásni és ezt — közel a folyó, a csatornaépítést minden különösebb teketória nélkül meg lehet oldani - összekötni a Dunával, vízszolgáltató alagutak révén. Fontos lenne, hogy a medence a Dunaszállóig húzódjék, hogy a szálloda vendégei az alsóbb emeletek ablakaiból egyenesen a medencébe jussanak. S végül még egy: a házak teteje kihasználatlan, ezért nem ártana, ha az utakat a háztetőkön vezetnék. A túlságosan csörömpölő villamosokat mellőzni kellene, az autókat is. A legjobb lenne, ha gumin csúszó, duplán gumírozott kerékrendszerrel ellátott járművek közlekednének a tetőkön. Az épületek különböző magassága miatt az út némileg a hullámvasút pályájára emlékeztetne, de ennek is megvan a haszna: a lejtők ugyanis természetes energiaforrást szolgáltatnának, így semmiféle üzemanyagra nem lenne szükség... 45