Budapest, 1969. (7. évfolyam)

3. szám március - Kereszty András: Az ismeretlen XVI. kerület

i9io-ben is járt. A javuló közlekedés és a növekvő telek eladás hatására egyre többen laknak a községben. 1901-ben háromezren élnek — az egy esztendeje átkeresztelt — Rákosszentmihályon. 1911-ben 6606-an, 1920-ban 13 ezren. De, ahogy 1909-ben írják: „Nyáron a fővárosból kitóduló nyaralók a lakosok számát körülbelül 5000 lélekkel szaporítják . . ." Pusztaszentmihály — már a II. világháború előtt — „népes" Szentmihálylyá változott. A régebbi elnevezésből a „puszta", természetesen a török hódítás alatt ragadt a községre. A „Szentmihály" régebbi keletű. 1335-ben és 1467-ben emlegetik már egy-egy birtokper kapcsán „Scentmichal", illetve „Zentmyhal" községet. Később Grassalkovich Antal családja és a Festetichek jutnak itt birtokhoz. Festetich János kastélyépítkezésbe kezd és egy kis dombon — Kazinczy szavait idézve — „angol ízlésű mezei lakot" emel, késő barokk stílusban. A kastély 1799-ben készül el. Napjainkban áll még. De a területet, ahol megtalálható, azóta régen Sashalomnak nevezik. A kiegyezés után a földművelő Cinkotára is bevonul a kapitalizmus. „Van itt négy gyár is" — írja Borovszky Samu — „Heuffel Sándor cseppfolyós gázgyára, Prepaliczay Árpád fonalfestő gyára, Schuszter Vilmos székgyára és a téglagyár . . ." 1888. július 20-án megindulnak a Budapesti Helyiérdekű Vállalat pöfögő mozdonyai. Az első HÉV-vonal a Keleti pályaudvart köti össze Cinkotával. 1911-től kezdve villamos szerelvények járnak erre. A HÉV zöld kocsijai hozzátartoznak most is a tájhoz. Szorgalmasan szállítják a főváros legkeletibb kerületének lakóit. Budapest többi tömegközlekedési eszközétől nemcsak a színe különbözteti meg, hanem az is, hogy a forgalmi renddel szöges ellentétben, a helyiérdekű vonalain még bal oldali közlekedés van. Éppen ellenkező irányból érkeznek a kocsik, mint ahogy az ember várná. Az irányt megcserélni csak rengeteg költség — a váltók és jelzőberendezések átállítása — árán lehetne. Nemsokára gyorsvasút száguld majd erre, óránként 80 kilométeres sebességgel, Gödöllőtől a Fehér útig. Onnan pedig a metró szerelvényei viszik tovább az utasokat. A kultúra, a civilizáció, a városias életforma a múlt század végén a HÉV szerelvények kerekein begördült az ősi Cinkotára. Egy kőfallal körülvett épület a művelődés bástyájává vált. Gróf Batthyány Ilona a jól jövedelmező sóderbányák és téglagyárak bevételéből iskolát alapított: A Magyar Gazdaasszonyok Országos Szövetségének leánynevelő intézetét (1909). A kultúrát ápoló grófnő síremléke ott van az iskola kertjében. Az 1920-as, 30-as esztendők a nagy változás évei. Iskolák, óvodák, tanítóképző. Strandfürdő a régi tó helyén. A főutcában egy kilométer hosszú korszerű burkolat. Sportklub, gazda kör, strandfürdő egyesület, önkéntes tűzoltó egyesület, önálló hetilap: a Rákosi Szántó. Aztán jön a világháború, a felszabadulás, 1950, amikor Cinkota — a XVI. kerület része lesz. Az egykori község a fővároshoz tartozik — de nem vált várossá. Megőrizte földes útjait, öreg házait, műemlék templomait. Megőrizte — ha fakultan is — népszokásait. Egy-egy nagy menyegzőkor még rigmusokat mond a vőfély és ünnepi alkalmakkor jó néhány családnál nem illik még meginni a bort versike nélkül. Okos ember bort iszik amíg sírba nem teszik még onnan is visszatér néha egy-egy literért. RÁKOSSZENTMIHÁLY Családi házak. Egyforma utcák. Egyforma nagyságú kertek. Barátságos település, emberformájú, nem a leggazdagabbak, nem a legelegánsabbak közül való. Aki nem él itt, az nem tudja, ezek közül a kedves házikók közül mennyi a halálraítélt. Alámosta a víz, alapjait elmállasztotta a talajvíz. A rokonszenves kis utcákban ugyanis nincs csatornázás. Közművesítés nélkül parcelláztak, építkeztek errefelé. Ez az örökség sok fejfájást okoz a tanácsnak. A budapesti csatornahálózat ütőerei lassanként eljutnak idáig, de még igen sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a kerületet behálózza a közműhajszálerek rendszere. (276 km vízcsőhálózat helyett 153 km van, a csatornák hosszúsága 12 kilométer.) Rákosszentmihályon ma elsősorban munkások élnek. A legtöbbjük a város más kerületeiben dolgozik. Ezért nagy jelentősége van a jó közlekedésnek. (A villamos- és HÉV-vonalakon kívül a XVI. kerületnek kilenc autóbuszjárata van.) Azok az emberek, akik naponta a kék buszokon ingáznak otthonuk és munkahelyük között, nem biztos, hogy tudják: Rákosszentmihály fejlődése igencsak összefügg a közlekedés megjavulásával. Az akkor még Pusztaszentmihálynak hívott településen — nevéhez méltóan — a múlt század végéig alig lakott valaki. 1869-ben 184 főt számláltak össze. A cinkotai HÉV-vonal építésekor parcellázott néhány élelmes üzletember telkeket a sínek környékén. Csak a vételár húsz százalékát kellett kifizetni, a többit havi részletekben törleszthették a vásárlók. Rákosszentmihály távolabbi része — az ún. Almássy Pál telep — akkor indult gyarapodásnak, amikor 1893 szeptemberében megindulnak arrafelé a Pusztaszentmihályi Közúti Vasút Rt. lófogatú vasutai. A nem éppen korszerű közlekedési eszköz még 13