Budapest, 1968. (6. évfolyam)

6. szám június - Pereházy Károly: A régi Ház

A képviselőház nagyterme A karzat A belső helyiségeket is leírja a „Színhely" c. fejezetben és némi maliciózus, vagy keserű gúnynyal így fejezi be: „. . . Ami a belső berendezést illeti, az meglehetős. Kicsiben meg van minden, ami szükséges. Távirda, posta, büfé, elnöki, háznagyi és gyorsirodai helyiségek, — csak a könyvtár szorult ki árván szanaszét; nemcsak a jobb és keresztfolyosóra jutottak üveges könyvszekrények, de a büfébe is. Azonkívül meglehetős közömbös viszony van köztük. Sem a könyvek nem háborgatják a képviselőket, sem a képviselők a könyveket". Mikszáth néhol humoros, néhol kesernyés írásában persze sok költői túlzás is van. A falazat még ma is remekül állja az idő próbáját, holott a háború alatt több belövés érte. A homlokzat ugyan nem a legdíszesebbek közül való, de arányaival a jól komponált palotahomlokzat típusát reprezentálja. A képviselőház rendkívül gyorsan, ioo nap alatt épült fel. Figyelembe véve, hogy az épület mintegy 50 000 légköbméter, ez napi 500 légköbméteres teljesítményt jelent. 100 esztendő távlatából is csak az elismerés hangján adózhatunk ennek a nagyszerű teljesítménynek! A bámulatosan gyors építkezésnek tudható be, hogy az épületen belül jelentősebb enteriőr kialakítást nem találunk, sőt, a homlokzaton levő díszítőtagozatok — mint pl. az attika lemez futó fonásos díszítése, vagy az ablakszemöldökét díszítő puttók — műkőből készültek, mert ezek öntése lényegesen gyorsabb, mint kőből történő faragásuk. Az 1901-től üresen maradt épületben kiállításokat, bazárokat rendeztek. 1918 őszén a Katonatanács tartotta ott üléseit, és mint Hatvany Lajos Emberek és korok c. munkájában írja: „. . . ott a legérdekesebb, legizgalmasabb és legfantasztikusabb viták folynak, ugyancsak nyüzsgő, ugyancsak óriási tömeg előtt". Utána 1942-ig a Fővárosi Statisztikai Hivatal tartotta használatban. Majd, a szükséges korszerűsítések elvégzése után, a Magyarországi Olasz Kultúrintézet költözött az épületbe. Ugyanis az 1935-ben megkötött olasz —magyar kulturális egyezmény értelmében 1942-ben a palotát átadták az olasz államnak, ingyenes örök ajándékul, az 1941. május 14-i Főv. Tan. közgyűlés 245. sz. határozatával. (Cserébe a római Magyar Intézet számára megkaptuk a Falconieri palotát.) A háború a régi pesti képviselőházat is megtépázta. Közel két évtizeden át romos főpárkánnyal, sérült homlokzattal dísztelenkedett. Ma ismét eredeti állapotban helyreállítva láthatjuk. A belső helyreállítási munkák is folyamatban vannak. Bár az épület már nem a mi tulajdonunk, annak sorsát féltő figyelemmel kísérjük, hiszen létrejöttéért, az országgyűlésnek Pesten történő megtartásáért igen sok közéleti személyiség, politikus, tudós, író, a széles közvélemény harcolt. S mert a régi képviselőház a Nemzeti Múzeum körül épült kora eklektikus palotasorral szerves építészeti kompozíciót alkot. Pereházy Károly A büfé (Jankó János rajzai) A folyosó 41