Budapest, 1968. (6. évfolyam)

5. szám május - Kemény G. Gábor: Pest nemzetiségi lapjai 1848-49-ben

A főváros életéből A KÖJÁL TUDOMÁNYOS ÜLÉSÉN megállapították, hogy Budapest egyes részeinek különböző népsűrűsége megnehezíti a közművesítést. Míg a belső városrészekben a népsűrűség hektáronként az ezer főt is meghaladja, addig a külső területeken gyakran még a negyvenet sem éri el. A közismerten tisztátalan budapesti levegőről kiderült, hogy szennyezettségét mintegy háromnegyed részben a rossz minőségű fűtőanyagok okozzák. Ezután sorrendben az ipari szennyezés, a járművekből kipufogó gáz és a szállítások, építkezések közben keletkezett por következik a levegő tisztaságát veszélyeztető okok listáján. A por egyébként, a közhiedelemmel ellentétben, a levegőszennyeződésnek csupán 4 százalékát okozza; Budapest tehát nem poros, hanem inkább füstös-kormos város. SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT nevezték ki a korszerű pesti élelmiszerellenőrzés megalapítóját, Molnár Jánost, a Rókus Kórház egykori gyógyszerészét Pest vegyészének. Az első időben főként a víz minősége volt az állandó ellenőrzés tárgya; majd a tej következett. A század fordulóján sok volt a panasz, hogy festik a kolbászt. (Ma a leggyakoribb hiba: a kolbászfélékben sok a zsír, a mócsing, és kevés a hús.) A tejjel kapcsolatos panaszok ismerősek: száz évvel ezelőtt is gyakran vizezték. A régi feljegyzések tanúsága szerint 60 évvel ezelőtt a vajban is több vizet találtak a megengedettnél. Ezzel szemben a kenyér minőségére akkor ritkán volt panasz. AZ ANYASÁGI SEGÉLYRŐL SZÓLÓ RENDELET — a gyermek két és fél éves koráig, a szülési szabadság idejével együtt a kismamák 30 hónapot tölthetnek otthon és havi 600 forint gyermekgondozási segélyt kapnak — tavaly januárban lépett életbe. Az előzetes számítások mintegy 25 szerre becsülték a segélyt igénylő édesanyák számát az első esztendőben. A Központi Statisztikai Hivatal első félévi mérlege alaposan rácáfol az elképzelésekre: hat hónap alatt csaknem 20 ezer, egy év alatt mintegy 35 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az otthonmaradt anyák társadalmi helyzetéről is elkészült a statisztika. A sor elején a tisztviselőnők és irodai alkalmazottak állnak 3344-en; a szövőnők és egyéb textilipari szakmunkások száma összesen 1751; ipari segédmunkás 1605, gépkezelő, gépmunkás 1055, takarítónő 904, kereskedelmi alkalmazott 981, szabó- varrónő 796, műszaki alkalmazott 780. Az értelmiségi szakmák közül 22 orvos, 18 mezőgazdasági mérnök, 36 műszaki mérnök, 28 gyógyszerész, és 15 művész; a nagyobb tömeget jelentő pedagógus-társadalomból mindössze 176 óvqnő, 201 tanítónő és 105 tanárnő élt a lehetőséggel. A sort 3 vállalati igazgató illetve főkönyvelő zárja. RÉGI KÍVÁNSÁG A BUDAPESTIEK BEVONÁSA avárosfejlesztési döntésekbe, meghallgatásuk atervpályázatok elbírálásakor, a lakótelep-építkezések, a közműfejlesztések elhatározásakor. E célból most a Belvárosban megfelelő helyiséget keresnek, ahol állandó városrendezési kiállítás nyílik. A Fővárosi Tanács itt mutatja majd be a különböző modelleket, maketteket, és ide kerülnek a készülő tervpályázatok anyagai is. A JÓ LEVEGŐNEK AKAR UTAT NYITNI a Fővárosi Tanács, amikor arra törekszik, hogy Pesten kaput nyisson a Buda felől áramló friss léghuzamnak. A Petőfi-híd mellett megnyílt az első légcsatorna — de sokkal fontosabb lesz az észak-pesti légkapu. Az új északi lakónegyed a Margitsziget folytatása lesz a Duna pesti oldalán, lazán elhelyezett 10—16 emeletes épületekkel. A FŐVÁROS MUNKÁRA ALKALMAS LAKOSSÁGÁNAK 93,4 százaléka aktív kereső: a munkaképes korú férfiak csaknem 100 százaléka, a nők 86,6 százaléka dolgozik. Rajtuk kívül mintegy 160 ezer ember jár be vidékről pesti munkahelyre. Sokan kérdik, hogy mi lesz azzal a nagy létszámú korosztállyal, amelyik 1966—68. között hagyja el az általános iskolát? A munkahelyek többsége — 13—14 ezer munkahely üres Budapesten — mindenekelőtt fizikai dolgozókra vár: 40 százalékban szak- és 40 százalékban szakképzetlen munkásokra lenne szükség. Az 1968-ban általános iskolát végzett fiatalokra azonban, mint munkaerőre, ma még nem lehet számítani, hiszen többségük valamilyen formában tovább tanul, s csak 3—6 év múlva jelentkezik munkára. Pedig a harmadik ötéves terv mintegy 10 ezer új munkahely létesítését tenné lehetővé a fővárosban, — ha volna elegendő munkáskéz MÁRCIUSBAN 30 TÖBB ÉVES FÁT TELEPÍTETTEK az Üllői úti lakótelepre. A telep házai közé már korábban suhángok százait ültették el, sövénysort húztak, bokrokat ültettek, mégis, ma még kopárnak tűnik a lakótelep, különösen a főtér. Az eredeti tervek szerint ide kerültek volna ugyanis a közintézmények; ezek megépítése azonban még várat magára. Addig is mintajátszóteret létesítenek, a felnőtteknek pedig ligetet varázsolnak a főtér egy részén. Nagy fák érkeztek a telepre Itt nálunk parttól-partig hallgat a Duna. Mint korai jácint lila szirma, fénylik a csendje s átüzennek rajta a csizek bátran, majd beiekarcol egy hangtalan kört a viztől búcsúzó árva fecske... Bozóky Mária verse és rajza a Városligetből, ahol a sűrű telepítés miatt a több éves fák már nem tudnak fejlődni. Földlabdával együtt emelték ki a vaskos törzsű fákat, s új otthonukba komposztált földdel körítették a gyökérzetet. A FÉLFOGADÁSOK TAPASZTALATAIT, AZ ÜGYINTÉZÉS ALAKULÁSÁT rendsze resen értékeli a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága. Legutóbb például kísérleti jelleggel néhány ügycsoportra vonatkozóan statisztikai felmérést végeztek. Megállapították, hogy a megfellebbezett határozatok aránya nem haladja meg a 3 százalékot. A másodfokú eljárás során a megfellebbezett határozatok mintegy kétharmadát jóváhagyták, ami az elsőfokú eljárás törvényességének színvonalát bizonyítja. Az ügyfelek szempontjából lényeges az ügyintézés időtartama is. A kérelemre indult ügyek több mint 90 százalékát az első fokon 30 napon belül elintézték. Egyes ügycsoportoknál azonban — építési vagy gyámügyek — ennél kedvezőtlenebb az arány. A másodfokú eljárásban lassabban születik meg a döntés. A DEMOGRÁFIAI HULLÁM AZ 1968-AS TANÉVBEN már nemcsak az általános iskolákban éreztette hatását: megnövelte a gondokat a közép- és szakmunkásképző iskolákban is. Az idén több mint 33 ezren végzik el az általánost, a tavalyinál 17 százalékkal, az 1965—66. évinél pedig 40 százalékkal többen. Ez egyúttal a hullám ,,elvonulását" is jelzi. Jelenleg 172 996 budapesti gyerek jár általános iskolába; 14 500-al kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A tanév elején 3762 osztályteremben kezdték el az oktatást, ez 50-el kevesebb, mint az előző évben. Az egy osztályteremre jutó tanulók száma mintegy 8—10 fővel kevesebb az elmúlt tizenöt év átlagánál. A budapesti középiskolák nappali tagozatán viszont 57 810 diák tanul, 2,8 százalékkal több mint egy évvel korábban. ELKÉSZÜLT BUDAPEST RÉSZLETES KÖZLEKEDÉSI TERVE. Az új terv első kötete a várható közúti és tömegközlekedési forgalom alakulását; a második kötet a tömegközlekedés fejlesztését, a budapesti és a távolsági közlekedés kapcsolatát; a harmadik kötet pedig a közúti közlekedés fejlesztését ismerteti. AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT könyvállománya 1967-ben 14 156 kötet új műszaki könyvvel és 33 550 fordításmásolattal gyarapodott. A könyvtár állománya jelenleg 257 000 kötet könyv, 300 000 fordítás. Az elmúlt évben az intézmény 4504 szakfolyóiratot járatott a világ minden részéről. SOKÁIG TARTOTTA MAGÁT A HIEDELEM, hogy Pomáz mellett, a Holdvilág árok nevű szurdokban nyugszik a honfoglaló Árpád. A vadregényes szurdokban egy 6—8 méter magas, 18—20 méter széles, függőleges sziklafal áll, amelyen tisztán felismerhetők a finom rovátkák: hajdani vésők vagy csákányok nyomai. A sziklafal mellett egy barlangjárat nyílik, amely körülbelül 7 méteres terembe vezet le, ahonnan 10—12 méteres kürtő nyúlik fel a faragott fal feletti teraszra. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének szervezésében, dr. Erdélyi István régész vezetésével folynak itt kutatások. Az első végleges következtetés az, hogy Árpád sírját nemcsak azért céltalan vállalkozás itt keresni, mert a honfoglalók nem temetkeztek sziklakamrákba — nem is találtak itt egyetlen régi sírt sem—.hanem azért is, mert ez a terület Árpád vezérlő fejedelem társuralkodójának, Kurszánnak a birtoka volt és valószínűtlen, hogy Árpádot más birtokán temették volna el. A barlang azonban emberkéz munkája. Keletkezésének korát még nem sikerült megállapítani, de az egész barlang a kora középkori bányászat jellegét viseli magán. A HÁZKEZELÉSI IGAZGATÓSÁG LABORATÓRIUMOT ÁLLÍTOTT FEL azzal a céllal, hogy megvizsgálja a felújítandó épületek faanyagát. Különösen a párás levegőjű Budán tapasztalják, hogy gombák fertőzik a fagerendákat és a parkettát; de hasonló károsodás máshol is előfordult már. Korábban a Faipari Kutató Intnézet vizsgálta ezeket a fertőzéseket, de lehetőségei korlátozottak voltak. A HKI most felállított gombalaboratóriuma minden felújítandó házban vizsgálatot folytat. 46