Budapest, 1968. (6. évfolyam)

1. szám január - Vincze László, Papp Dezső, Pakots György, Várady Béla, Honti Katalin írásai

exponáltabban fekvő Duna-partszakaszok egyike is. Nos, a terület kötelez, és a terve­zésnél ezt tartottuk szem előtt. Szerencsének mondhatjuk hogy a telekspekulációs építkezés a Duna-partnak ezen szakaszára nem jutott el. így módunk nyílott egy — e helyen indokolt — lakótelepi, tehát zöld területekkel rendelkező Duna-part­szakasz tervét kialakítani, olyan beépítés­sel, melynél az ún. urbanizált megoldás csak egyes üzleti gócokra koncentrálódott. A ter­vezett nagy laksűrűség ellenére, sikerült meg­őrizni a zöldterület-jelleget, és csatlakozni a Margitsziget parkjaihoz, utat engedve a he­gyekről jövő friss levegőnek a kerület belsőbb részei felé. Ilyen meggondolással kiképzett Duna-partunk jelenleg nincs, hiszen a város a Duna mentén mindenhol falszerűen húzó­dik végig. Az Árpád-hídfő déli, további lakásépítésre kijelölt területei jelenleg nagyon vegyes ren­deltetésűek — és itt álljunk meg egy szóra! Kitelepítésre szánt ipari létesítmények, roz­zant erőmű, sportpálya (érthetetlen, de bő­vítés alatt), gáztartály, és mindezeket kiszol­gáló, már most kétes létjogosultságú pálya­udvar. Ezek adják a híres pesti Duna-parton a Közgazdasági Egyetem, az épülő parti szállodák, a Tudományos Akadémia, a Parla­ment, a Pártközpont, az új irodaház által al­kotott együttes északi folytatását. A kitele­pítést illetően együtt aggódunk Önnel, ked­ves levélíró! Ma még nem látjuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban ezek a kérdések hogyan rendezhetők. Olvastam a Népszabadságban, hogy pl. Beiruth üzleti negyedében i m2 építési terület árfolyama mintegy 2000 dollár. Úgy gondo­lom, hogy miután Budapest a világ egyik el­ismerten legszebb városa, a szóban forgó te­rület értékét mi sem tévesztjük szem elől; mai szemléletünk már segítségünkre lehet ab­ban, hogy a Duna-part mielőbb megszaba­duljon sallangjaitól, és elfoglalja méltó he­lyét a város organizmusában. A területérté­keket a fenti világpiaci áron számítva kiderül, hogy az Ön által említett négy betonkeverő a Duna-parton — a világ legdrágább beton­keverői, vagy: az Elektromos sportpálya épít­ményeinek összértéke a sporttelep által el­foglalt terület értékének talán 1/100 részét teszi csak ki. E létesítmények helyzete tehát valóban tarthatatlan, és csak idő kérdése, hogy mikor kerül sor lebontásukra. A beton­keverők helyén például a városrendezési ter­vek szerint korszerű forgalmi csomópont, a pesti Duna-partot észak felé lezáró mintegy 30 emeletes szálloda, üzletházak, Duna­parti sétány és játszópark épül. Forgalmilag a Róbert Károly körút — ez­zel kapcsolatosan az Árpád-híd is — a fővá­ros szempontjából kiemelkedően fontos köz­lekedési útvonal, és mint ilyen — a rohamo­san növekvő forgalmi igények következté­ben — nemsokára aktuális téma lesz. A Váci út alatt építendő, észak-déli földalatti vasút­tal való kapcsolata, valamint a Duna-parti erős forgalmú utaknak a híddal való csatla­koztatása mindkét Árpád-hídfő rangját csak emeli. A Belvárossal való jó kapcsolat, a 15-ös autóbusz vonalának a Láng-gyárig illetve a Dagály strandig való meghosszabbí­tása után, messzemenően biztosított. A pá­lyaudvar helyén közpark létesíthető. Angyalföld központja. Az Árpád-híd—Váci úti kereszteződés távlati képe Az Észak-Pest—Duna-parti lakónegyed. Nézet a Margit-hidról. (Papp Dezső tervei alapján rajzolta Pfannl Egon építész) A tervezett lakásszámról is ejtsünk né­hány szót. A hídfőben most épülő három dán házgyár épület egyenként 132 db lakást tar­talmaz. A Duna és a pályaudvar közötti terü­letre a Dráva utcáig mintegy 5000, míg a Dráva utca déli oldalán 2000 lakás építhető összefüggően. Első ütemként azonban az említett lakásszámon felüli foghíjbeépítés­ként máris folyik a munka; a Visegrádi és a Gogol utca környékén pedig a jövő év elején kezdődik mintegy 800 lakás építése. A Váci út végleges képe — a hídtól a Dráva utcáig terjedő szakaszon — csak legvégül alakulhat ki, az észak-déli földalatti vasút építésének idején. Az épületek zömmel 10—16 emeletesek lesznek, a forgalmi csomópontoknál üzleti gócokkal. A tervek tömbösített közintézmé­nyek, kulturális, vendéglátóipari egységek stb. létesítését is előirányozzák, tehát, mint látható, komplett, új, alközponttal ellátott lakónegyedről van szó, hasonlóan az újjá­éledő Óbudához, és azzal egységben. Kedves Olvasótárs! Megkíséreltem önt hozzásegíteni a jövő Angyalföldje egy da­rabjának elképzeléséhez, de — bevallom — egyben meg is ragadtam az alkalmat, hogy a tervező építész aspektusából nézve ismétel­ten utaljak egynéhány kényesebb kérdésre. És ha netán még a tervezői szemléletet is si­került közelebb hoznom a közvéleményhez, úgy máris elértem célomat. Papp Dezső építészmérnök 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom