Budapest, 1968. (6. évfolyam)

2. szám február - Lucien Hervé (Elkán László): Brasilia,a 20. század városa

A Brasiliába áramló munkások ideiglenes kunyhói lottak ide, mint annakidején a pionírok az arany­mezőkre. Egyidejűleg tákolták össze az építkezé­sek idejére szánt ideiglenes kalyibáikat, és építették a várost korunk egyik legavantgardabb építészé­nek, Oscar Niemeyer-nak elképzelése szerint. Ismét bebizonyosodott, hogy korunk legmerészebb alko­tásai nem szükségszerűen a legkifinomodottabb és legfáradtabb civilizációihoz kötődnek. Sokan meg­értették, hogy ez a városalapítás az egész emberi­ség ügye, mint ahogy manapság egyre többen vall­ják, hogy az emberi szabadság elfojtásának legször­nyűbb és legnyugtalanítóbb kísérlete Vietnamban — Vietnamtól Brazíliáig ugyancsak az egész emberi­séget érinti. Az egyén értékét az határozza meg, hogyan foglal állást a közös emberi sors kérdésé­ben. bárhol is fenyegessék azt. Ennek az urbanizmusnak általános elvi-nevelői je­lentősége is az egész emberiség ügye, amely már nem a múltból fakadó és egyre fokozódó anarchia felszámolásán fáradozik, hanem oiyan város meg­valósításán, amely anyagi, kulturális és egészség­ügyi vonatkozásban a 20. század legkorszerűbb igé­nyeinek kielégítésére törekszik. A városalapításnak egész Dél-Amerika népei előtt kitárulkozó távoli jelentősége, a függetlenség perspektívája arra kész­tette az új, katonai puccsal uralomra került kor­mányt, hogy az USA intencióinak megfelelően igye­kezzék elaltatni az új város felépítésének lendüle­tét. Ezt megtehette — de a város létezését már nem tudta megakadályozni. A félmillió lakosú város tovább él és létezik, noha korántsem tölti be még azt a szerepet, amelyet építésze, Oscar Niemeyer szánt neki, mondván: ,.Hiszünk abban, hogy Brasilia a szabad és boldog, a társadalmi különbségek nélküli emberek városa lesz, embereké, akik az életet szol­gálják, annak minden nagyságában és törékenységé­ben, akik becsülik az egyszerű és tiszta dolgok érté­két, egy finom gesztust, egy szerető szót, a szolidari­tás gondolatát." Milyen is hát Brasilia? A mesterséges tó kar­jaiban két tengely körül helyezkednek el a la-Vizisport-klub a mesterséges tó partján kónegyedek a 6 km-es monumentális főtengely és az arra merőleges, a tó két csúcsát összekötő 13 km-es tengely mentén. A monumentális tengely hosszában bontakozik ki a színház, a székesegyház, a minisztériumok, a rá­dió, a sportintézmények — a Három Hatalom teré­be torkollóan. Ezt a teret a Kormányzósági és az Igazságügyi palota, a városi Múzeum, a Szenátus, a Parlament és ezek titkárságának épületkomplexu­ma alkotja. A két tengely metszéspontjában van az autóbusz (és egyéb gépjármű) állomás, amely több szinten, több sebességi fokon biztosítja az utak forgalmát. E csomópont körül helyezkedi!,' el a hivatali negyed, az egyetemek és a rádióállomás. , ,A Három Hatalom terének megtervezésekor az egység megoldására fektettem a fősúlyt. E célból egy szerkezeti elemet gondoltam ki, közös nevező­re hozva általa két épületet, a Kormányzósági és az Igazságügyi palotát, hogy ezzel is biztosítsam az együttesnek a nagy európai terek mértékletes egyen­súiyót, a Lucio Costa nagyszerű tervében megköve­telt értékfokozatok károsodása nélkül" — mondta Niemeyer. A két épületet, amely a tér egyenlőoldalú három­szögének alapját képezi, a plasztikai elgondolás ha­sonlósága jellemzi. A hatalmas tér fölé magasodnak, amely már amúgy is magasabban fekszik a városból kivezető utak szintjénél. A monumentalitás volt az egyik döntő fontosságú elem ennek a köztérnek a kialakításában, hogy erőteljes hatást tegyen a szem­lélőre, és az új főváros szupremációjának gondola­tát fejezze ki a régivel szemben. A kormányzósági titkárság vertikális tömbje, a Szenátus és a Parla­ment épületét koronázó két ellentétes helyzetű félgömb között, biztosítja a tér hegemóniáját a hi­vatali negyeddel és a követségi épületekkel szem­ben. Az óriástömbökre (Super-Quadras) tagolt lakóne­gyed lehetőséget adott mindegyik házcsoport sajá­tos egyéni karakterének kialakítására, olyanfor­mán, hogy összhatásukban az urbanizmus követelte egység fejeződik ki. Ezek a quadras-ok — mind­egyiket más és más építész tervezte — egyidejűleg zárt és nyílt lakóegységet képeznek, egy-egy ala-A katedrális csonyabbfokú (elemi) iskolát zárva magukba. A tömbök érintkezésénél helyezték el a magasabb­fokú iskolákat, uszodákat, mozikat, áruházakat, kávéházakat, dancingokat, valamint a templomo­kat. A szakiskolák, egyetemek, könyvtárak egy, az előbbivel párhuzamos, könnyen megközelíthető zónában helyezkednek el; azon túl terül el a stan­dardizált lakásnegyed. Nos, erről a városról bizonyos követségek — óhajuknak a valóság benyomását igyekezve adni — hamis képet teremtettek: halott városnak ne­vezték. Noha az éjjeli lokálok számával korántsem jellemezhető egy város, érdekes megjegyezni, hogy 1961-ben 31 éjjeli mulató működött itt, nem említ­ve az uszodák, dancingok, sportklubok nagy szá­mát. Egy viszonylag elmaradott, félgyarmati szerkezetű ország súlyos pénzügyi, technikai, nyersanyagi és közlekedési feltételei közepette, alig négy év alatt elgondolt és megvalósított emberi alkotás ez a vá­ros, a legderülátóbb jelzése korunknak: testet ölt benne az ember hatalmának a 20. században csodá­latosan kiteljesedő ígérete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom