Budapest, 1968. (6. évfolyam)

12. szám december - Szamos Rudolf: Hagyományok nélkül (Zugló)

rökőr dűlő, ahol valamiféle előretolt őrhely lehetett a homokbuckák tetején.) 1702-ben Pestnek 300 lakosa volt. így nem valószínű, hogy a futóhomok által borított területen bármiféle élet volt akkoriban. A múlt század elején kezdődik az évszázadokig elvadult táj visszahódítása, és száz esztendő sem kellett hozzá, hogy a mai Városliget arculata kirajzolódjék. Egy fűzfapoéta a múlt század hetvenes éveinek elején még így rigmusol: „És a kicsi városerdő Iegynehány bokorral — j aki oda kikutyagoll küszködik a porral". Bár akkor már áll a gesztenyesor — a mai Gorkij fasor —, a Liget pedig a teréz- és erzsébetvárosi „bürgerek" hétvégi kirándulóhelye. S ha ma valaki a bemutató-kert közelében levő parányi rétségen meglátja a FŰIT feliratú sírkövet, honnan is tudná, hogy Martinovics Ignác felvilágosult védőügyvédje, Horváth Jakab nyugszik alatta (s nem valami középkori temető maradványa), aki vagyonát iskolákra és szegénysorsú jogászok tanulására hagyta. Ehhez fel kellene lapozni a Hazai és Külföldi Tudósítások 1806-0S számait . . . Bár a vidámság, szépség és hangulat Városligetébe nem szokás a FŰIT sírkő felől besétálni, s nem is tartozik a Liget legjelentősebb nevezetességei közé, mégis érdemes e csendes részre jönni. Hiszen főleg a májusi és őszi vásárok idején olyan lármás lett a liget, mintha nem is a csend szigetének épült volna. Pedig a Városliget, két évszázados múltjával, nemcsak Zugló, de a főváros egészének legszebb építészeti térkialakítása. Az Ezredéves Emlékmű, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Közlekedési Múzeum, a Széchenyi-fürdő a Vajdahunyad-vár építészeti együttese méltán emelte Budapest látványos középpontjává. A XIV. kerület műemlékei is itt találhatók. Róla és a belőle kinyúló lovaspromenádról, a Stefániáról szóltak a múltszázad-vég és a század-elő dalai, versei. Arany János, ki még „szekéren rázatja ki magát 1877-ben a Ligetbe", kopott ligetről, s kopott önmagáról ír. Vajda János néhány esztendővel később már derűsebb képet fest róla: „Ha a városligetben járok, jS az ég derült, a nap ragyog, , Qly szépnek látom a világot! lOly boldog, oly vidám vagyok". A Városliget mai arculata nem is oly rég, 1929-ben alakJ'lt ki. Ekkorra fejeződött be az 1881-ben elhatározott és 1896-ban építeni kezdett Millenniumi Emlékmű. Zala György szobrász és Schikkedanz Albert építész tervezte a 85 méter széles és 25 méter ynély, félkör alakú oszlopcsarnokot. Középpontjában emelkedik a főcsoport talapzata, rajta egy 36 méter magas kőoszlop, melynek előterében Árpád és vezérei helyezkednek el. Az oszlopok között eredeti.'eg öt Habsburg király is helyet kapott, de az l9lS-as Őszirózsás Forradalom idején I. Ferdinánd, II I. Károly, Mária Terézia és II. Lipót szobrát eltávolították, Ferenc Józsefét pedig teljesen összetörték. (A Horthy-korszakban a Habsburg királyokat újra visszarakták, és Ferenc Józsefet újra mintázta Zala György, s nem tábornoki uniformisban, mint korábban, hanem koronázó palásttal.) A felszabadulás után a gyűlölt dinasztia képviselőit újra és örökre eltávolították, és helyükre a magyar szabadság-mozgalmak vezetői: Bocskay, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth szobrai kerültek. * A liget mai épületei részben az 1885-ös első Budapesti Világkiállításra, másrészt a millennium évfordulójár? épültek. Az ezeréves évforduló Pesten „fővároshoz méltó" urbanisztikai program megvalósítását is jelentette. 1896-ra épül ki a Sugár út (ma Népköztársaság útja), az eiső földalatti vasút, elkészül a nagyszabású villamosítási program ... A városligeti világkiállítás idején a mai Hősi Emlékmű helyén az Ybl tervezte gloriett állt, és a Sugár útnak még nem készült el a ligeti folytatása, mert útját állta a Páva sziget és a ligeti tó. Ennek északi részét a földalatti végállomása építésekor feltöltik, és a Sugár út tengelyében — ma is álló — vashidat építenek a tó fölé. A feltöltésekkel kialakított tóba bevezetik a Rákos-patak vizét. 1900-ra elkészül a Szépművészeti Múzeum impozáns épülete is. A Vajdahunyad őse is a millenniumi kiállításra készült el, amolyan kulisszákból és habarcsból ra-17 emeletes toronyház Zuglóban A Bosnyák tér (Szalay felvételei) kott kiállítási csarnok céljára. Tervezője és építője, Alpár Ignác, a régi magyar építészet legszebb elemeit próbálta benne összehozni, oly sikerrel, hogy amikor az ideiglenes építmény néhány év múlva mállani kezdett, megbízást kapott egy végleges épület alkotására, amely a magyar mezőgazdasági múzeumnak otthona lehetne. Már az ideiglenes kiállítási épületet is megszerette a közönség, és annak sikere is hozzájárult, hogy Alpár egyedülálló megoldással a különböző korok építészeti stílusait egy épület-együttesen belül kapcsolhassa egymáshoz. A Vajdahunyadvár nélkül ma már el sem tudnánk képzelni a Ligetet — pedig terve annakidején építészeti képtelenségnek látszott. A Közlekedési Múzeum épülete szintén a jubileumi kiállításról maradt ránk. A jellegzetesen eklektikus épület annak idején a hatalmas méretű kiállítás legimpozánsabb csarnokai közé tartozott. A második világháború idején súlyosan megrongálódott. 1966-ban nyílt meg benne, helyreállítása után, újra a Közlekedési Múzeum. A Ligetet határoló Ajtósi Dürer sor 19 — 21. számú épületében töltötte utolsó nyarát Deák Ferenc 1875-ben. A Május X. úton levő Hermina kápolna a Városliget és a Pesti Szépítőbizottság nagy patrónusának, József nádornak fiatalon elhunyt lánya emlékére épült, az erzsébetvárosi polgárok kezdeményezéséből. A neogótikus kápolnában Liszt Ferenc is orgonált. A kápolna tervezője, Hild József, egyéni és egyedülálló épületet produkált, klasszicista horizontális szerkezetben középkori gótikus reminiszcenciákkal. Ez a kis kápolna azóta is sajátos hangulatot és jelleget ad a Liget délkeleti részének.* t * A Városliget, a pestiek népszerű „lizséje" kialakulása kezdetétől mind a mai napig a kisemberek „erdeje"- szórakozó és pihenő helye volt. Itt alakult a vurstli, a mai Vidámpark elődje. Itt kapott otthont az Állatkert, és Zsigmondi vízkutató konokságának eredményeként forró vizét az ezer méter mélységből merítő Széchenyi fürdő. (Sajnos, a hagyományok idekötötték a „vásárvárost" is.) S ha a mai XIV. kerületben nincsenek is olyan urbánus hagyományok, nincs is olyan messzire nyúló történelmi múlt, mint Budapest belső kerületeiben — számos emlék, érdekesség kínálja magát, és várja, hogy az egymást ^'áltó nemzedékek felfedezzék. Nem a Népstadionra gondolok (bár érdekes lenne rövid másfél évtizedes történetét, gólok és meccsek históriáit megírni). De pl. hetven esztendeje talán a világ első skanzenjét a mai Széchenyi fürdő helyén építették fel, ahol külön magyar és nemzetiségi utca volt a tájegységeknek megfelelő házikókból és bennük eredeti berendezések ... És egyik sem kulissza, hanem tiszta népművészet . . . Hová lett? Ki tudja. Elnyomta a századforduló hamis romantika utáni vágyakozása. Milyen volt? Mint a Vidámpark háborúban elpusztult bejárata, amely valaha a hírhedt „Ősbudavár"-hoz nyitott kaput. Ekkoriban és itt született a romantikus „cselédmotívum", Molnár Ferenc Lilioma, és a romantika nélküli „szegények szerelme", Gábor Andor verseiben. * Zugló. A hajdani ligeti romantika festett kulisszáit ma már csak a Gyarmat utcai filmgyárban lehet olykor-olykor megpillantani. (Vajon emlékezik-e még valaki azokra, akik a volt Kiska század harcosaiként fegyveresen védték meg az akkori Kovács Gusztáv-féle, igen korszerű filmlaboratóriumot a leszereléstől és felgyújtástól, akik a megújuló demokratikus magyar filmgyártás számára épségben mentettek át egy gyárat ?...) Itt nem köszöntget minden utcasarkon a sétálóra évszázadok vagy évezredek múltja. E gyorsan fejlődő kerület joggal néz inkább jövőjébe, semmint múltjába. Romantika és nosztalgia nélkül, reálisan teremt egy modern városnegyedet. Szamos Rudolf •Aki a Városligetről többet szeretne tudni, annak ajánlom Thaly Tibor A 200 éves Városliget című könyvét. Gondolat, 1957. 15