Budapest, 1968. (6. évfolyam)

1. szám január - Volly István: Pest-Buda dalai II.

A főváros életéből A Bécsben nagy sikert aratott Budapest-kiállitás tovább vándorolt Helsinkibe, ahol október 25-éü nyitották meg. Következő állomása Stockholm volt, majd innen Bolognába utazik. A Közlekedéstudományi Egyesület konferenciát tartott, ahol az alábbi érdekes tervek kerültek szóba: Budapesten jelenleg több mint 77 ezer, 1980-ban 187 ezer, 1990-ben körülbelül 300 ezer személyautó fut majd. Kiszámították, hogy a gépkocsiforgalom emelkedése miatt milyen útvonalakat kell átépíteni. 1980—85 körül a Rákóczi úton és a Kiskörúton meg kell szüntetni a felszíni villamosforgalmat, s már ez előtt meg kell építeni a gyorsvasúthálózatot. A távolabbi időben szükség lesz három új Duna-híd és egy alagút építésére. Szélesíteni kell az Árpád-hidat, korszerűsíteni a Szabadság-hidat. Budapest legnagyobb fája a László kórház épülete mögött áll: egy fekete nyár. Törzsmérete, mellmagasságban 820 centiméter. A főváros legnagyobb boglárfái a Lukács fürdő kertjében díszlenek. A Köröndön, a Városligetben és a Margitszigeten is találhatók boglárfák, ezek azonban alig haladják meg az 5 méteres törzskörméretet. A lukácsfürdői fáknak viszont egyike 6 és fél méter kövér, másika majdnem 8 méter. A főváros legnagyobb fatermetű bodzája a Kútvölgyi út 2-es számú ház kertjében áll: magassága 10 méter, körmérete 120 centiméter. Több pesti bányát legkésőbb 1970-ig megszüntetnek — jelentették be a Fővárosi Tanács építési osztályán. Budapest lakosságának régi törekvése, hogy megakadályozza a fővárost övező hegyek pusztulását. Most — úgy látszik — sikerül megállítani a budai hegyek elhordását, s megkezdhetik az elpusztult hegyoldalak feltöltését és rendezését. Ez még nagyon sok időbe telik; sajnos, a mészkő- és agyagbányák éppen a lakott terület közelében, a legszebb helyeken okoztak gyakran már jóvátehetetlen kárt. Budapest és Szófia között rövidesen aláírják a tanácsi együttműködési szerződést. A két baráti főváros kapcsolatai az utóbbi években gyorsan, fejlődtek, elsősorban a kulturális életben. Az 1967-es Budapesti Művészeti Hetek egyik kiemelkedő eseménye volt például a Szófiai Opera vendégjátéka. A szerződés most jelentősen kibővíti az együttműködést. A kereskedelemben, az építészetben, a közlekedésben és a tanácsi munka többi ágában is megszervezik a tapasztalatok cseréjét, a dokumentációk kölcsönös ismertetését. Lehetőség nyílik a fővárosi vállalatok és intézmények közvetlen együttműködésére is. A budapesti városháza, az egykori invalidusok palotája, egyre fiatalodik. Kapualját és folyosóit restaurálták. Az egyik lépcsőház új vörösmárvány fokokat kapott, a folyosókon a fakeretes üvegajtókat bronzszerkezetű, nagy üvegtáblás ajtókra cserélték, a fogantyúkon bronzba öntve a főváros címere. A folyosó bolthajtásáról lecsüngő villanyégők helyett korszerű, mégis archaikus üvegburás falikarokat szereltek fel. A belső helyreállítás után hozzákezdenek az épület homlokzatának restaurálásához. Régi fényképek alapján újból kifaragják az oromzat allegorikus szobrait, helyreállítják a városháza tornyának óraszerkezetét is, és szobrok kerülnek azokba a folyosófülkékbe, amelyeket az épület egykori tervezője, Martinelli császári építőmester épített, de amelyek mindmáig üresen maradtak. A Halászbástyán étterem és presszó nyílik. A SZÖVOSZ erre vonatkozó építési kérelmét a Fővárosi Tanács bizonyos feltételekkel elfogadta. Az északi nagytoronyhoz csatlakozó árkádsor beüvegezését nem engedélyezték, ezért az árkádsor csak az étterem nyitott terasza lesz, a helyiség belső építésére pedig még külön tervet kell készíteni. Az étterem az elképzelések szerint a Halászbástya földszintjén, a presszó a nagytorony galériáján, a borozó pedig a bástya pincéjében kap majd helyet. A tervet elhamarkodottnak tartjuk, s rendkívül tanácsos lenne, ha az engedélyt kiadó építési hatóságok felülvizsgálnák. A hazai mentőszolgálat történetében egyedül álló eset fordult elő októberben Budapesten. Éjszaka riasztották a mentőket egy súlyos balesethez. A helyszínre érkezett mentőorvos megállapította, hogy a súlyos koponyasérülés következtében már beállt a halál a sebesült fiatalasszonynál. A szerencsétlen fiatalasszony 8 hónapos terhes volt és az orvos magzati szívhangokat hallott. Pillanatokon belül előkerült a sebészkészlet és a mentőautóban másodpercek alatt császármetszéssel világra segítették a halott anya élő gyermekét. Ezután megtámogatták a gyermek szívműködését, hogy folyamatos legyen a vérkeringés. A gyermeket még időben sikerült a János-kórházba szállítani. " A Budapesti Pártbizottság határozata nyomán a Fővárosi Tanács megvizsgálta a fizikai dolgozók gyermekeinek 1966 — 67. évi középiskolai tanulmányi eredményeit. Megállapították egyebek között, hogy a középiskolai tanulók megoszlása megközelítően sem tükrözi társadalmunk valóságos arányait. Míg a VIII. általánosban a tanulók 53 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, a középiskolák első osztályaiban már csak 38 százalék volt arányuk a vizsgált időszakban, s még kedvezőtlenebb a helyzet a gimnáziumi első osztályokban. Kiderült, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek csak 62 százaléka jutott el az érettségiig. A végrehajtó bizottság több fontos határozatot fogadott el, hogy változtassanak ezen a helyzeten. Megjavították az oktatómunka feltételeit a munkáskerületekben, nagyobb összegeket fordítottak a külső negyedek iskolai hálózatának fejlesztésére, megnyitottak egy új kollégiumot is, s csaknem 600 ezer forint értékű szociális és tanulmányi segélyt osztottak ki a munkás szülők gyermekei között. Kevesen tudják, ki volt a szerzője azoknak a régi, szinte már a budapesti folklórhoz tartozó daloknak, mint például: Egy régi nótát hoz Budáról át a szél, A muzsikusnak dalból van a lelke, Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát, Maga rég nem lesz a világon, mikor én még mindig imádom . . . Egy darab régi Pest tűnt el Kóla József zeneszerző halálával, aki október 23-án, 67 éves korában hunyt el Budapesten. A Budapesti Állami Közjegyző Iroda évente 70 000 ügyet intéz. Az irodában 23 közjegyző dolgozik,két csoportra osztva: egyik a hagyatéki ügyekkel, közokirat-szerkesztéssel, a másik végrehajtással és hitelesítésekkel foglalkozik. Az anyagi javak gyarapodásával, tehát az életszínvonal növekedésével párhuzamosan az utóbbi időben emelkedik az ügyfélforgalom. Évenkét például 9000 hagyatéki ügy fut át a kezükön. A Víziváros Buda egyik legérdekesebb területe. Központi fekvésű, könnyen megközelíthető, szép panorámát nyújt a Dunára, Pestre — építészetileg mégis elhanyagolt. Csúszik ugyanis a talaj. A Fővárosi Tanács rendezni akarja most a Vízivárost, ezért 60 millió forintot fordít támfalak és szivárgók építésére. Három évig tartott a budapesti Ferences templom tatarozása. Több mint 150 tonna keménykövet használtak fel, mert a 100 évvel ezelőtt épült barokk torony puha mészkövei annyira málladozni kezdtek, hogy már-már veszélyeztették a Kossuth Lajos utca biztonságát. Minden egyes kőről gipszmintát vettek, majd 650 kemény, haraszti mészkőből kifaragták a minták alapján az eredeti formát. A több mint 60 méter magasságú torony tetején a két és fél méteres keresztet 24 karátos arannyal borították. Hogy mérsékeljék a kereszt kilengését, szárát nehezékkel terhelve 6 méter mélyen besüllyesztették a toronyba. A templom tatarozása több mint 4 millió forintba került. Egy munkás, egy angyal — egy munkás, egy angyal. Ez az érdekes momentum ragadta meg dr. Mihályfi János figyelmét a Ferencesek templomán 46