Budapest, 1968. (6. évfolyam)

9. szám szeptember - A budai pasák vári palotája

Mozaik a főváros múltjából Hogyan magyarosodtunk? A pesti községtanács 1860. augusztus 14-én Stauffenberger István indítványára kimondja: az eddigi német nyelv helyett a tanács tárgyalási és jegyzőkönyvi nyelve ezentúl a magyar lesz és a német szöveg csak fordítás jellegű lehet. Ugyanekkor elhatározták, hogy a pesti reáliskola (a ma is működő Reáltanoda utcai Eötvös Gimnázium) tanítási nyelve is magyar legyen. Négy hónap múlva pedig a fötárnokmester megbízásából Rottenbiller Lipót főpolgármester Pesten, Ráth Péter törvényhatósági bizottsági tag Budán tárgyalt a még élő 1848-i törvényhatósági bizottsági tagokkal a törvényhatósági és tanácsi szervezetnek az 1848-i alapon való visszaállításáról. Stock im Eisen A vas- vagy céhtuskó már nem áll régi helyén, a vízivárosi Iskola utca és Vám utca sarkán, ahová évszázadokkal előbb elhelyezték. A kiszáradt fatörzs állítólag annak a fának a maradványa, amelyre Budavár ostromakor a magyar zászlót először kitűző Ramocsayt a törökök felakasztották. A sarokház a bognár és vele rokon iparosoknak céhháza és a vándorlegények szállása volt, amikor nemcsak az országot, hanem a külföldet is megjárták. Továbbmenetelük előtt beverték a szakmájukkal kapcsolatos szeget: az ácslegények ácsszeget, a suszterok csigaszeget, a bognárok a kerék és a kocsigyártó szeget, az ágyúkovácsok kis ágyúgolyót, amiknek sajátos elhelyezése azonban titkos jeladás is volt a budai mesterek jelleméről az utánuk következő vándorlegényeknek. Nagy ünnepeken a vastuskót mindig felbokrétázták. Az 1848-i ostrom kissé megrongálta. Bármilyen egyszerű emléke is a régi világnak, becsüljük meg, tartsuk fenn, még a Víziváros közelgő átépítése után is az új ház sarokfülkéjében. Mátyás király világszép kertje Bonfini, Mátyás királyunk krónikása tudósít bennünket arról, hogy a vár nyugati része alatt, a Szent Pál árka, a későbbi Ördögárok túlsó oldalán, a későbbi Tabán nagy területén a világ legszebb kertje virágzott a Királyi Fürdőig (Rácfürdő). Benne csillogó halastavak, pompás üvegházak, márványszobrok, díszes oszlopok voltak. Egyikének töredékét 1925-ben találták meg a Váralja utcai vízvezeték ásása közben. Ez az egyetlen emlékünk ma is ott áll árván a Palota úton, tanúskodva a nagy múltról. A főváros 1926-ban emléktáblával látta el, hogy hirdesse a nagy király világszerte ismert müpártolásának emlékét. Ott élt a királyi kertben, a Villa Solita-ban a két oroszlán is, amelyek kutyamódra követték sétáin az igazságos királyt. Az egyik kerti ház tiszta márványból épült, ezüsttel futtatott cseréppel fedve. Előcsarnokában vésett oszlopokon érckandeláberek voltak és ajtókerete diadalkapuhoz hasonlított. A két korai reneszánsz hatalmas kandeláber a konstantinápolyi Aja Sofia templomba került a török megszállás idején. E nyaralóház ebédlője, szobáinak mennyezete s ablakai oly remekművűen díszesek, hogy a hajdankor legfényesebb emlékeit idézik — írja az ötszáz év előtti krónikás. Innen összefont fák labirintusán keresztül jutottak a vasdróthálós hatalmas madárházhoz, amelyben a külföldi és hazai madarak százai éltek. De a madárházban magában is bokrok, gyümölcsfák százai virultak berkek módjára és a folyosókat az egymás fölé boruló különféle fák alkották. Odébb rejtett kis barlangok, titkos folyosók, zöld gyepágyak, szépen szegélyezett kőutak és újra halastó volt. Az utóbbi különben már Zsigmond király idejében is bámulatra ragadta az itt megforduló sok idegent. Mint ahogy a Királyok Fürdője, a mai Rácfürdő is már Zsigmond uralkodása alatt a világ egyik legszebb fürdője, és a királyi palotával boltozatos folyosó kötötte össze. Ezt a híres fürdőt különben már 1233-ban említi királyi okmány. A fürdőt Mátyás még nagyobb pompával díszítette, mert a fürdőkultúrának is apostola volt. Jelenleg használatos nagy medencéjében valaha a nagy király maga is fürdött. Ezt a balneológiai műemlékünket nagyon kevesen ismerik. Nagy városrendezői terveiben komoly szerepet szánt a gyógyforrásoknak. Kár, hogy világhódító tervei, külföldi útjai miatt a budai fürdőknek már nem szentelhetett időt. De egész városrészt betöltő kertjét állandóan szépítette. Mindez a szépség gyorsan elpusztult. II. Lajos a mohácsi csata előtti időkben még lejárt a mai Rácfürdőnek nevezett Királyi Fürdőbe, elpuhult testét gyógyítgatni, de Mátyás uralma után ötvenkét évre már meszet égetnek a sok márványból. Értékeinket, műkincseinket elhordja a török és lassan egyenlővé válik a múlt ragyogása a puszta földdel. Kétszáz éves panasz Keményen büntették azokat, akik az élelmiszerek törvényes árát vagy súlyát be nem tartották, nemcsak a középkorban, hanem még a XVIII. században is. Az 1693. évi limitáció (árszabályozás) szerint a kilenc latos (16 dkg) zsemlye ára egy krajcár, a két fontos (112 dkg) kenyér ára két krajcár. — Az 1721. évi limitáció kimondja: „Tzipó ára a régi marad. Ha e hatósági ármegállapítás valaki által violáltatik, elsőbben ha tapasztaltatik, — konfiskáltatik. Másodszor ha tapasztaltatik, a péket a régi módszer szerint hajóra felállítván a Dunába bévetik. Sütőasszony kenyere ilyen esetben először elvétetik, másodszor a piarcon, a theatrumon (pellengér) felállitván s nyakába kötvén kenyerét, bíró uram által rendölendő ideig ott fog állani ..." E rendelkezést nemcsak kihirdették, hanem végre is hajtották. Volt is foganatja! R. R. S. »4 fővárosi dohánybolt tyáilalat bőséges választékú cigarettaáruval, ajándéktárggyal áll rendelkezésére BOLTJAINK NYITVATARTÁSI IDEJE: 6-tól 22 óráig Dohányboltok a főváros minden pontján. Vasárnap is nyitva tartó 150 dohányüzletünkben minden alkalomra talál megfelelő ajándékot Többek között: Lenin körút 2., Felszabadulás tér 5., Mártírok útja 2., Szentháromság tér 7., Váci utca 4. 48