Budapest, 1968. (6. évfolyam)
8. szám augusztus - Közbiztonság a bíró szemével Dr. Patkós Lajos, a fővárosi bíróság elnökének cikke
Dr. Patkós Lajos Közbiztonságunk a bíró szemével A bűntettesek üldözésére hivatott szervek — a rendőrség, ügyészség, bíróság — közös feladata többek között, hogy biztosítsák állampolgáraink számára a nyugodt termelő munka feltételeit, a békés életkörülményeket, megóvják állampolgáraink életét, testi épségét, anyagi javait a jogtalan bűnös támadásoktól. A közös feladat tehát a főváros közbiztonságának és közrendjének megóvása, állandó erősítése. Kétmilliós fővárosunk viszonyai közepette nem csekély feladat ez, amelynek megoldásánál a bűnüldöző szervek nem nélkülözhetik a többi hatóságok, társadalmi szervezetek, és egyáltalán az egész társadalom segítségét, együttműködését. A következőkben megkísérlem, hogy a fővárosi bíróságok ítélkezési tapasztalatai alapján rövid — távolról sem teljes — tájékoztatást adjak Budapest népének e nyilvánvalóan közérdekű kérdésről, a főváros közbiztonsági helyzetéről. A bíróságok a szocialista állam törvényeit alkalmazzák, amikor felelősségre vonják a bűncselekményt elkövetőket. A Büntető Törvény a társadalom védelme érdekében büntetés kilátásba helyezésével .fenyegeti azokat, akik a társadalomra veszélyes magatartást tanúsítanak, a törvényben bűntetté nyüvánított cselekményt követnek el. így a Büntető Törvény már létezésével visszatartó hatást gyakorol általában a társadalom tagjainak többségére, és ezzel a bűncselekmények általános megelőzését szolgálja. A bíróság pedig a konkrét bűnelkövetők felelősségre vonásával mindenekelőtt a vádlottat igyekszik a megfelelő jogkövetkezmény, főként büntetés alkalmazásával megjavítani, becsületes útra téríteni, újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartani. A megfelelően kiválasztott egyéni büntetés ugyanakkor — abban a körben, amelyben ismertté válik — az általános megelőzést is szolgálja. Szocialista büntetőjogunk a legmagasabbrendű humanizmus jegyében nem a megtorlást, hanem — az általános megelőzésen felül — a bűntettes megjavítását tekinti a felelősségrevonás alapvető céljának. Ennek szolgálatában a bíróság a büntetés kiszabásánál köteles messzemenően egyéniesíteni, felderíteni és értékelni a vádlott terhére és javára szolgáló összes lényeges körülményeket, amelyekre figyelemmel a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyának és az elkövető egyéniségének szem előtt tartásával határozza meg a törvény keretei között, a konkrét esetben leghatásosabbnak ígérkező büntetést. Mindezt azért kell ennyire hangsúlyozni, mert társadalmunknak a büntetőjogban nem jártas tagjaiközött eléggé elterjedtek a „szemet szemért, fogat fogért", tehát a megtorlás érvényesítését igénylő téves nézetek. Ha az áldozat meghalt, a tettes fej vesztését követelik, akkor is, ha szándéka nem irányult emberölésre. Ami a bűnözésnek, mint a közrend és a közbiztonság elleni bűnös támadásnak a főváros területén észlelhető alakulását illeti, megállapíthatjuk, hogy — ellentétben a külföldi nagyvárosok helyzetével általában — Budapesten éppen a legveszélyesebb bűncselekmények tekintetében csökkent, vagy legalábbis nem mutat emelkedő irányzatot. Az ilyen bűntettek száma az elbírált összes bűncselekményekhez viszonyítva csekély. Az élet elleni cselekmények Ezt állapíthatjuk meg mindenekelőtt a bűncselekmények egyik legveszélyesebb alakzatáról, a szándékos emberölésről. Az elmúlt évek távlatában 60 és 70 között mozgott az üyen bűntett miatt elítéltek száma, 1967-ben viszont csak 59 személyt ítéltek el jogerősen. Ezek közül is csupán 13 elkövető esetében halt meg a sértett, a többi emberölési cselekmény nem jutott túl a kísérleti szakon. (1964-ben 23 volt a halállal végződő szándékos emberölés miatt elítéltek száma). Az élet elleni cselekmények döntő többségét rendkívül alacsony műveltség, gyűlölet, ületőleg bosszú, súlyosan elmérgesedett családi viszály, féltékenység motiválta és nem kevés esetben az alkoholfogyasztás segítette elő. Az emberölés esetei között, sajnos, még ma is szerepel a gyermek szülés utáni azonnali megölése. 1967-ben 6 ilyen emberölés esetében hozott a Fővárosi Bíróság ítéletet. Csak elvétve fordul elő nyereségvágyból elkövetett emberölés („rablógyilkosság"), ami miatt bíróságaink többnyire a törvény szerint kiszabható legsúlyosabb büntetést (halálra ítélést) alkalmazzák. Az ember testi épsége ellen irányuló bűncselekmények legveszedelmesebbike, a szándékos, súlyos testi sértés, amely akkor állapítható meg, ha nyolc napnál hosszabb idő alatt gyógyult meg az okozott sérülés. Az ilyen bűntetteknek — az emberöléshez hasonló inditékokból fakadó kocsmai verekedéseknek, késelésnek, véres családi összetűzéseknek — a száma sajnálatos módon nem csökken. 1967-ben 598 személyt ítéltek el a budapesti bíróságok szándékos súlyos testi sértés miatt. Nő az alkoholista bűnözők száma A közbiztonságot veszélyeztető bűntetteknél általában, a súlyos testi sértésnél különösen jelentős szerepe van az alkoholizmusnak. A bűntettek több mint 70%-át alkoholtól befolyásolt állapotban követik el. A szesz feloldja a rendbontásra, durvaságra, erőszakosságra hajlamos emberek gátlásait. A bíróságok a törvényben megengedett esetekben a büntetés alkalmazása mellett elrendelhetik a megrögzött iszákosok kényszerelvonó kezelését is. Ez az intézkedés azonban önmagában nem lehet elegendő az egyre terjedő alkoholizmus visszaszorításához, leküzdéséhez. Ehhez mindenekelőtt az italboltok, vendéglátóipari üzemegységek állandó, szigorú ellenőrzése mellett széles körű társadalmi összefogásra van szükség. A mértéktelen alkoholfogyasztást semmiféle „vállalati érdek" nem támogathatja. Minden jószándékú ember kötelessége, hogy az illetékesek figyelmének felhívásával elejét vegye az igen sokszor sajnálatos következményekkel járó botrányos lerészegedésnek. Fokozott éberségre intő, elszomorító jelenség, hogy a 18 éven aluli fiatalok körében is terjed a túlzott szeszfogyasztás. Mindez érvényes a garázdaság eseteire is, ennek elkövetését akkor állapítják meg a bíróságok, ha a terhelt súlyos testi sértés, vagy más súlyosabb bűncselekmény elkövetése nélkül tanúsít a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő, kihívóan közösség ellenes magatartást. A garázdaság miatt elítéltek is, túlnyomóan az alkoholisták, vagy az alkalmilag leittasodott személyek közül kerülnek ki. A legnagyobb mértékben veszélyeztetik a közbiztonságot a nők nemi szabadsága, méltósága és nemritkán testi épsége ellen irányzott durva, erőszakos támadások. Ezért örvendetes, hogy az erőszakos nemi közösülések száma csökkenő irányzatot mutat; különösen megritkultak — nem kis részben a bíróságok szigorú büntetéskiszabási gyakorlatának hatása alatt — a csoportos elkövetések. Mivel a napi sajtó újabban a hiánytalan tájékoztatás igényével egyre gyakrabban számol be az ember élete ellen irányzott bűnös támadásokról, a bűncselekmények csökkenő, vagy legalábbis nem emelkedő irányzatát az átlagos újságolvasók nem igen észlelhetik, erről csak a bírósági statisztika hiteles adatai győzhetnék meg őket. Indítóok: figyelmetlenség, könnyelműség Eddig szándékosan elkövetett bűncselekményekről esett szó. Nem lehet említetlenül hagyni a testi épségünket, anyagi javainkat veszélyeztető, vagy sértő azokat a gondatlan cselekményeket sem, amelyeket különösen a közúti közlekedés körében a gépjárművezetők követnek el, de nem ritkán a közlekedés szabályait figyelmen kívül hagyó vagy felelőtlen gyalogosok segítenek elő. Fővárosunk fejlődésének természetes kísérő jelensége a gépkocsiforgalom állandó és meredeken emelkedő növekedése. Részben, — mert kellő figyelem és óvatosság mellett elkerülhetők volnának — ez magyarázza a közlekedési balesetek (szaknyelven: a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés) szaporodását. Egyfelől a felelőtlenség, az erőszakos vezetés, az elsőbbség meg nem adása, másfelől a figyelmetlenség, a könnyelműség az indító ok ennél a bűncselekménynél. Megdöbbentően nagy azoknak a gyalogosoknak is a száma, akik — főként öregek és gyermekek — a legelemibb közlekedési szabá-4