Budapest, 1968. (6. évfolyam)

6. szám június - Pereházy Károly: A régi Ház

A főváros életéből Vöröskeresztes egészségügyi állomás jelenleg a Római-parton, a Normafánál és a Hűvösvölgyben működik, de szükség lenne újabb segélyhelyekre a hárs-hegyi kemping területén és másutt is. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik a kirándulóhelyeken és a fürdőkben a vendéglőket, az árudákat és a büféket. Azt tapasztalták, hogy az árut sok helyen szabálytalanul raktározzák, nem hűtik megfelelően a gyorsan romló élelmiszereket, felületesen mosogatják a poharakat, edényeket. A Fővárosi Tanács álláspontja: az erdőkben vagy a zsúfolt fürdőkben sem lehet elnézni az egészségügyi szabályok megsértését, sőt, a zsúfoltság miatt még nagyobb gondot kell fordítani az egészségügyi követelményekre. Az egészségügyi utasítások értelmében például minden nagyobb strandon kell hogy legyen külön gyermekmedence is, három nagy strandunkon azonban máig sincsen. Több, kicsiknek szánt medence nem felel meg az előírt méreteknek, s gyakran felnőttek is használják. Budapesten 17 048 munkahely várta a jelentkezőket április elején az iparban, a kereskedelemben, a közlekedésben és az egyéb ágazatokban; mégpedig 10 817 férfi és 6231 nő találhatott volna munkát. A legtöbb dolgozót a kohászat, a fémfeldolgozó- és a vegyipar tudná foglalkoztatni. Különösen kevés a lakatos és a forgácsoló. Az építőipar azonnal több mint 2000 dolgozót, jobbára szakmunkásokat venne fel. Érdekes jelenség: néhány évvel ezelőtt még a keresett munkaerők zöme segédmunkás volt, most viszont inkább szakmunkást hívnak. Ennek egyik oka, hogy a nehéz, a segédmunkások által végzett munkák nagy részét gépesítették. A könnyűipar majdnem 3000 nőt tudna azonnal alkalmazni, viszont csak nagyon keveset egyműszakos munkakörben. Ismét több utcanevet nyilvánítottak védetté. Például: IV. Istvántelki út és Január 10. tér; XIV. Amerikai, Fogarasi, Mexikói, Szentmihályi út, Szugló, Törökőr, Rákospatak utca, Rákos tér; XV. Mogyoródi, Pestújhelyi, Régi Fóti út, Páskom-dűlő, XVI. Csömöri út; XVII. Cséplő, Csordakút, Erdődűlő, Felsőbánya, Felsődűlő, Fuvaros és Gázló utca; VIII. Cserép, Iparvasút utca és Halmi út; XIX. Nagykőrösi út; XX. Nagykőrösi út; XXI. Fácános és Fürjes utca, valamint a Dunadűlő; a XXII. kerületben pedig a Felsősas utca. A történelmi időkből a második világháború után Budapestnek mindössze 42 középülete, 184 lakóháza és 55 egyházi épülete maradt az utókorra. A műemlékvédelemre 1968-ban 228 millió forintot fordítanak, ebből 70 milliót a Várpalota helyreállításara, s 9 és fél milliót a Parlament épületére költenek. Az Akadémia utcában levő Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium épületének restaurálása 18 millió forintba kerül. Az összegből jelentős rész jut a Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Operaház, a Műcsarnok és egyéb műemlékek folytatólagos felújítására. A Műemlékfelügyelőség idei programja: saját bevételi forrásból a főváros a tavalyi 50 millió forinttal szemben 77 milliót fordít a budapesti műemlék-épületek megóvására. A többi között tatarozzák az 1816—1830-ig épült Kálvin téri református templomot, s megkezdik a Petőfi téri görögkeleti templom tatarozását. A műemlékek helyreállításának ez évi terveiben szerepel a Dohány utcai zsinagóga sírkertjének, s a zsidó mártírok mauzóleumának felújítása. Javult az élelmiszerek minősége a fővárosban. Egy ev alatt a kifogásolt füstölthús és szalonna aránya 11 százalékról 3 százalékra csökkent. A felvágottakminősége nem változott — csak a gyulai kolbász minőségével voltak elégedetlenek a vásárlók: a megengedettnél több zsírt találtak benne. A kenyérnél 5,5 százalékról 3 százalékra csökkent a kifogásolt minőség aránya. A péksüteményekre továbbra is sok a panasz: a zsemle gyakran kisebb az előírtnál. A palackozott tej kivételével javult a tej minősége. Ezzel szemben a megvizsgált sajtoknak 27 százaléka nem felelt meg a szabványoknak, s romlott a túró minősége is. Egyéb kifogások: a nápolyi és a keksz több ízben av;is ízű, gyakran árusítanak a boltok lejárt szavatossági idejű csokoládékat. javult a palackozott üdítők minősége, a kifogásolt italok aránya harmadára esett. Az ellenőrzés folyamán megállapították, hogy sok helyen vizezik még a bort. Sok jogos panasz volt a pörkölt szemes kávéra. Az I. osztályú kávénak fanyar, vagy savanyú mellékízét találták, a kávét nem pörkölték meg kellően. A felszámolandó lakótelepek lebontására sürgősségi sorrendet kell meghatározniuk a kerületi tanácsoknak, úgyszintén a lakók elhelyezését szolgáló kedvezményes lakásépítési akció lebonyolítására. A rendelkezésre álló erőforrásoknak több mint a felét elsősorban a városok, illetve a városiasodé és üdülő jellegű községek belterületét, az elsőrendű főútvonalak és vasútvonalak környékét "elcsúfító telepek sürgős megszüntetésére kell fordítani. Természetesen ugyancsak fontossági sorrendben első helyen állanak az idegenforgalmi jelentőségű külterületeket elcsúfító régi telepek. Több mint 6400 férőhely várja ebben az évben az általános iskolát elvégzett tanulókat a főváros szakközépiskoláiban, szakmunkás-tanuló iskoláiban, valamint gyors- és gépíró iskoláiban. A szakközépiskolákban 152 a férőhelyek száma. Húsz szakmunkás-tanuló iskolában 5600 hely vár betöltésre, esztergályos, géplakatos, villanyszerelő, víz- gázszerelő, valamint textilipari, konzervipari, élelmiszeripari és egyéb szakmákban. A gép- és gyorsíró iskolákba 665 tanulót várnak. A múlt évi közlekedési statisztikák elemzéséből a főváros szakemberei néhány jellemző adatot nyertek. Az első: a főváros forgalma feltűnően nő. 1967-ben az előző évhez képest 18,7 százalék volt a növekedés, ami azt jelenti, hogy napi 682 ezer utas és 180 ezer tonna árú szállítása bonyolódott a pesti utcán. Ami a járműveket illeti, jelenleg 132 ezer gépjárművet tartanak nyílván, ebből 42 ezer a magángépkocsi. Budapest lakosságának csaknem 10 százaléka (179 587 személy) rendelkezik gépjárművezetői engedéllyel. A hazai járműforgalmat jelentősen növelték az idegen járművek: 1967 első tíz hónapjában 448 ezer külföldi személygépkocsi járt Budapesten, a legtöbb júliusban és augusztusban: 262 000. A demográfiai hullám az 1967—68-as tanévben érte el a középiskolát. Az általános iskolai tanulók száma 14 476 fővel csökkent. A középiskolai tanulók száma elérte az 58 710 főt, és emelkedett az egy tanulócsoportra jutó gyerekek száma. Az új tanévben megváltozott a szakközépiskolák és a gimnáziumok aránya. Hat gimnázium helyén szakközépiskola nyílt és elkészült a Szépvölgyi úton egy új iparitanuló-iskola. Az elmúlt évben a kiskereskedelem 32 milliárdos forgalmat ért el a fővárosban. A bevétel 2,5 milliárddal volt több az előző esztendőhöz viszonyítva. Az élelmiszerek vásárlásafigyelem re méltóan emelkedett; kávéból 13 százalékkal, gyümölcsből 4 százalékkal, narancsból 24 százalékkal több fogyott, mint az azt megelőző évben. A liszt, rizs, burgonya és a zöldség forgalma ugyanakkor csökkent, mint ahogy csökkent a vendéglátásban az előfizetéses ételek aránya, szemben az étlap szerinti étkezéssel, amely 11 százalékkal emelkedett. Legnagyobb arányú a tartós cikkek vásárlásának növekedése: 12 százalékkal volt magasabb a forgalom 1967-ben, mint 1966-ban. A ruházati forgalom emelkedését elősegítette a külföldi termékek fokozottabb behozatala. A gyapjúszövetek vásárlása 18 százalékkal nőtt, műszálszövetekből nem tudták kielégíteni az igényeket. A budapesti orvosok több mint egyharmada 35 évnél fiatalabb. A közhittel ellentétben meglepő képet mutat anyagi és szociális helyzetük: 90 százalékuk alapbére nem haladja meg a 2000 forintot, s 80 százalékuk összjövedelme — pótlékkal, ügyeleti díjakkal — 3000 forint alatt van. Magánpraxist csupán 2 százalékuk folytat, s ennyinek van másodállása is. Az ifjú orvosok kétharmada házas, 42 százalékuknak egy vagy két gyermeke van. Négyszáz hallgató részére kollégium épüt a Kinizsi utca—Közraktár utca sarkán, a Marx Károly közgazdaságtudományi egyetem kasszájából. 1969 végére a kollégium tető alá kerül. A IX. kerületben több nagyszabású építkezéshez fognak: a Szamuely utca 44. számú telken egy nyolcemeletes MHSZ székházat emelnek. A Hámán Kató út és a Vaskapu utcasarkán pedig tízemeletes munkásszálló készül. Az Ecseri út 5. szám alá vendéglátóipari szakközépiskolát terveznek és tovább folytatják a Nagyvásártelep rekonstrukciós munkáit. Ezer személyre főzőkonyhát, és zuhanyozót, öltözőt magában foglaló szociális épületet emelnek. Budapest lakosságának 78 százaléka a város pesti oldalán lakott 1940-ben, 1967-ben már csak 76 százalék. Vagyis csaknem minden negyedik fővárosi ember budai lakos. Észrevehetően csökkent a belső pesti kerületek lakossági. Ma az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben harmincezerrel kevesebb ember él, mint 1910-ben. 1910-ben a főváros népességének 50 százaléka, vagyis minden második pesti még itt lakott, ma viszont már csak 27 százalék. A belső negyedekben egy hektár területen ezer ember található, a külső negyedekben csak negyven. Budapesten egyébként elég alacsony a népsűrűség, egy négyzetkilométerre 3744 lakos jutott 1967-ben, míg Prágában 5515, Koppenhágában 7511, Hágában 8828. 1949 és 1966 között a főváros lakossága 378 ezer fővel nőtt. Közülük 126 ezren Budán, 252 ezren Pesten telepedtek le. A legnagyobb a XI. kerület gyarapodása: 46 ezer fővel emelkedett. Jelentősebb még a XIV. és a XVIII. kerület fejlődése. Budapest lakossága egyébként a legutóbbi két népszámlálás között 214 ezer fővel, azóta ismét 180 ezer fővel gyarapodott. Vagyis nem egészen húsz év alatt annyival növekedett a lakosság, mint Debrecen, Pécs és Szeged jelenlegi lakossága. A főváros lakószámának növekedése 1950 és 1968 között nagyon gyors volt. Az ütem azóta lassult. Ma az ország területének 2,3 százalékán lakik hazánk népességének 23,5 százaléka. A Fővárosi Népművelési Tanács felmérte hat év népművelési munkáját. Megállapította: a fővárosban naponta 600 ezer napilap fogy el, s egy év alatt 1 millió 400 ezer példányban vásárolnak folyóiratot. A tv elterjedésével csökkent a mozilátogatók száma (1960-ban 39 millió 800 ezer, 1967-ben 28 millió 800 ezer volt), de a filmek jelentősége megnőtt, hiszen a tv is sugároz filmet. A mozik egy év alatt 160—170 filmet mutatnak be. Nemzetközi összehasonlításban ez nagyon kevés. A színház változatlan helyet foglal el a főváros kulturális életében. A színházi előadásokat 1960-ban 3 millió 800 ezer, 1967-ben 3 millió 600 ezer néző tekintette meg. Az utóbbi évek leglátogatottabb darabjai: Hamlet, Rozsdatemető, Czillei és a Hunyadiak, Egy őrült naplója, Nyugalom, a helyzet változatlan. My fair Lady, Pillantás a hídról, Mózes, Az ördög és a jóisten, Kaukázusi krétakör. Feltűnően kevés látogatója volt a II. Richard, Kerti ünnepély, Karamazov testvérek, Volpone, Rosmersholm, Hippolit, a lakály, Párizs bolondja című daraboknak. A Budapesti Állami Kereskedelmi Felügyelőség megállapította, hogy 1968 első negyedévében a vendéglőkben jóval kevesebb volt az árdrágítás, a téves számolás, mint az elmúlt évben. A vásárlók károsítóit az első negyedévben hatvan esetbe vonták felelősségre. A büntetés átlag négy-ötszáz forint volt. Az új rendelkezések a legmagasabb bírság összegét ezer forintról háromezer forintra emelték fel. A felügyelőség egyebek között azt is megállapította, hogy a vásárlók megkárosításának egyik fő oka, hogy a boltok technikai felszerelése elmarad a megnőtt forgalom követelményeitől. Kevés a korszerű mérleg, hitelesített pohár, adagolószerkezet. Sok üzleti mérleg pontatlan. Igen sok helyütt forgalomban vannak olyan mérlegek, amelyek csak 20 deka felett mérnek megbízhatóan. A fővárosban az ismeretterjesztő előadások 75 százalékát az üzemekben, intézményekben tartják. A legtöbb könyvet is a munkahelyeken kölcsönzik. Újabban a lakóterületeken is megnövekedett a népművelési munka. 1967-ben több mint hatmillióan látogatták a területi művelődési otthonokat, s az állandó látogatók között sok a nyugdíjas. Az új népművelési kezdeményezések közül kiemelkednek a kerületi, helyi sajátosságokra épülő rendezvények, például: Óbudai Művészeti Hetek, Városligeti Napok. 48