Budapest, 1968. (6. évfolyam)

5. szám május - Polgár Károly: Műalkotások a Margitszigeten

Kerényi Jenő: Furulyázó lány Bálint F.ndre mozaikja a Palatínus Strandfürdő hullámmedencéjének főfalán (Kovács Ernő felvétele) Polgár Károly Műalkotások a A Margit-hídról jövet, mielőtt a Palatínus Strandfürdőhöz érnénk, magas romfalat látunk az út jobb oldalán. Ennek a romfalnak a Fővárosi Tanács V. B. nevében történt megjelölésével számos érdeklődő kérdésére adott most végleges és kőbe vésett választ a Fővárosi Emlékmű Felügyelőség. A hely nevezetességeit bizony nem mindenki ismeri, és eddig a romfalon egy kicsi öntöttvas tábla is csak egyetlen összefüggésre, Krúdy Gyula egyik lakhelyére utalt. Az új, nagy, csiszolt mészkő emléktábla egy utólag befalazott kapunytlás tekintélyes íve alá kerülve, tájékoztatja a Margitsziget látogatóit. Az öreg falakhoz ugyanis építészeti és irodalomtörténeti vonatkozások egyaránt kapcsolódnak. A falak eredetének vázolása előtt meg kell említenünk a szomszédos új szobrot. A romfal előtti pázsiton az elmúlt tél folyamán állították fel fővárosi megbízásból Kerényi Jenő szobrászművész Furulyázó lány című alkotását. A környező növényzet, a sok évszázados múltat idéző ódon fal és a bronz lányalak sajátos hangulati egységbe forr össze. A darabosságával együtt is kecses szobor, huncut kis kalappal „dekorált", elmélvedten muzsikáló pásztorlánykát ábrázol. A néző a finom ujjmozgásra koncentrál, és élvezi a vibráló felületi szépségeket. A szobor „önmagában" is szép alkotás. Mégis, most már elválaszthatatlanul együtt él a környezetével a fehér kőre állított bronzplasztika. A művészi szép és a természeti szép szerencsés találkozása valósult itt meg azzal, hogy a bel- és külföldi kiállítási szereplések után ide — ahova alkotója tervezte — a Margitszigetre telepedett a Furulyázó lány. A szobor hátterét képező rom a gyéren megmaradt hazai középkori építészeti emlékek egyik értékes képviselője. A XIII. század második felében ferencesek építettek itt kolostort templommal, mely a XIV. században toronnyal egészült ki. Ebből egy jelentős méretű homlokfal- és toronyrész, eredeti nyílásokkal, mérműves ablakkal ma is látható. E középkori falakhoz épült hozzá 1796-ban József nádor nyaralója. A sziget ugyanis a XVIII. században a főhercegi család birtokába került. (így lett a Nyulak szigete „Palatinus-sziget".) Miután pedig 1908-ban a főváros megvásárolta a szigetet, a főhercegi nyári lak átalakult Kisszállóvá. Itt élt és alkotott 1919 és 1930 között Krúdy Gyula, vala-