Budapest, 1968. (6. évfolyam)

4. szám április - Dr. Viszkei Mihály: A lakosság hőenergiai ellátása

Dr. Viszkei Mihály A lakosság hőenergia ellátása A fővárosi lakásokban a felszabadulás előtt kizárólag szilárd tüzelőanyagokkal fűtöttek. A szenet és a tűzifát túlnyomóan kályhákban égették el. Központi fűtéssel a lakóépületek jelentéktelen hányada — a nagyobb jövedelemmel rendelkező családok lakása — volt ellátva. A lakások korszerű hőellátása érdekében a felszabadulás óta igen sok erőfeszítés történt, ennek ellenére a hőenergia ellátás — a lakások többségében — még mindig a gazdaságtalanabb szilárd tüzelőanyagokon alapul. Jelentősebb arányban csupán a főzéshez használják a gazdaságosabb gázenergiát. 1966 végén — a propán-bután gázt is beleértve — a háztartások több mint 61%-ában használtak gázenergiát. A fűtési hőenergiaellátás azonban még mindig a lakások 81%-ában korszerűtlen kályhafűtéssel, szilárd tüzelőanyagok elégetésével történik. A szilárd tüzelőanyagokat a háztartásokban tüzelik el a legrosszabb hatásfokkal. A hagyományos kályhafűtés bizonyos mértékig a tüzelőanyag pazarlásán és a lakosság többletmunkáján kívül egészségügyi szempontból is káros. Mindezek az okok, de a népgazdaság érdekei is sürgetik a korszerű tüzelési módok arányának fokozatos növelését. A fűtési módok közül korszerűnek számítanak: a központi- és távfűtések, valamint az egyedi gázfűtés (cserépkályhás, parapet fűtőkályha, kéményes radiátor), valamint az olajfűtés. Budapesten 1966-ban a lakások nem egészen 19%-ában volt csak korszerű fűtés, ebből a távfűtéses lakások aránya 4,4%. A korszerűtlen hőellátás hátrányai A budapesti lakásokban a fűtőberendezések százalékos megoszlása 1966. végén a következő volt: A fűtési mód megnevezése Megoszlási százalék Egyedi széntüzelés 64,8 „ fafütés 14,4 ,, kokszfütés 2,1 gázfűtés 2,2 „ olajfűtés 0,3 Központi fűtés 11,8 Távfűtés 4,4 Összesen 100,0 Az életszínvonal állandó emelése egyben azt is jelenti, hogy a dolgozók kulturáltabban és kényelmesebben laknak. Éppen ezért a lakosság fűtési igényeinek kielégítésénél — ahol arra a lehetőség megvan — olyan fűtési módot kell alkalmazni, amely leginkább mentesíti a dolgozókat a fűtéssel járó munkától, kényelmet és tökéletesebb lakáskultúrát biztosít. Magasabb színvonalat azok a hőellátási módok jelentenek, amelyek folytonos fűtést, egyenletes hőmérsékletet biztosítanak a lakás összes helyiségeiben, ezenkívül nem igényelnek munkát a lakóktól. Ezeknek a feltételeknek legjobban a távfűtés és a központi fűtés felel meg, amelyek bármelyike nagyobb kényelmet biztosít, mint az egyedi kályhafűtés. Ezenkívül ezt a színvonalat megközelíti a különböző gáz-tüzelőberendezések alkalmazása és az olajfűtés. A főváros lakásainak korszerűtlen hőellátása nemcsak komoly munkatöbbletet jelent (tüzelőszállítás, hamu- és salakkiszedés és elhordás), hanem nagymértékben járul hozzá a fővárosi levegő szennyeződéséhez. Ilyen szempontból kedvező a villamosenergia használata, valamint a gáz, a fa, a kénszegény tüzelőolaj és a koksz tüzelés. A levegőszennyeződés szempontjából minden más tüzelőanyag, csak erőművi felhasználás (távfűtés) esetén mondható elfogadhatónak. Mivel hazánkban az elektromos energiának fűtés céljára való felhasználása, a hőerőművi előállítás miatt, viszonylag drága, ezért az elektromos energiát elsősorban — kevés kivételtől eltekintve — főzés és melegvíz előállítására használják. A levegőszennyeződés fokát a szilárd tüzelőanyagok használatának csökkentésével, földgáz és városi gáz helyettesítésével lehet javítani. Éppen ezért a főváros távlati gázellátási tervének kidolgozásánál a lakosság gázellátásának intenzív fokozását vették figyelembe. A fővárosi lakosság hőigényének kielégítésére használt szilárd tüzelőanyagok mennyisége évenként 125—130 ezer vagon. Ennek csak kb. 12%-át hasznosítják központi fűtéssel. A lakosság által 1966-ban vásárolt szilárd tüzelőanyagok mennyisége és annak elégetéséből keletkező kéndioxid és hamutartalom a következő: Tüzelőanyag megnevezése Felhasznált mennyiség A keletkező S02

hamu Tüzelőanyag megnevezése ezer tonna/év Szén, lignit 482,1 19,3 120,5 Brikett 493,5 24,6 59,2 Koksz 67,0 4,0 13,4 Tűzifa 226.4 — 22,6 Összesen 1269,0 47,9 215,7 A növekvő igényeket és a lakossági hőellátás minőségi javítását részben a nemesebb energiahordozókkal való kielégítésével, részben a meglevő épületek tüzelőberendezéseinek korszerűsítésével, a központi fűtéses házak megfelelően átalakított kazánjaiban gázenergia és olajtüzelés használatával, az épülő új lakások esetében korszerű hőellátással lehet elérni. A gáznak tüzelőanyagként való felhasználása levegőegészségügyi szempontból azért kedvező, mert elégve környezetük levegőjét nem, vagy csak igen kismértékben szennyezi. Központi fűtőberendezések működtetése esetén is keletkezik füst, de ennek aránya az elégetett szilárd tüzelőanyagokhoz viszonyítva lényegesen kevesebb, mint a háztartási tüzelésnél. Ennek oka, hogy a kémény magas, a tüzelőanyag elégetése magas tűztérhőmérsékleten, a levegőadagolás szabályozásával folyik. Azonos minőségű szén eltüzelése esetén a széndioxid képződés mennyisége nem változik, akár kályhában, akár nagyteljesítményű kazánokban égetik el. De a többi szennyezőanyagból kevesebbet juttatnak a kazánok a levegőbe. A távfűtés a főváros levegőjének megjavításában nagy jelentőségű. Egy-egy fűtőerőmű ugyanis több száz, esetleg több ezer lakást lát el, ami a levegőszennyezés szempontjából azt jelenti, hogy több száz, vagy több ezer szennyező kémény helyett egyetlen kémény van. A távfűtésbe bekapcsolt lakóépületek és lakások számának és arányának alakulása kerületenként A távfűtésbe bekapcsolt I 966-ban a távfűtésbe „ ... í lakóépületek lakások bekapcsolt Kerület ! j lakások, az s z á m a összes lakás %-ban I960 1966 1960 1966 összes lakás %-ban III. _ 23 678 2,5 IV. — 3 — 117 0,5 IX. — 300 — 6115 18,1 X. 19 88 356 1535 7,0 XI. 92 310 1943 7830 19,8 XIII. 125 239 2331 6173 12,6 XIV. — 64 — 964 2,3 XVIII. — 145 — 2640 10,4 XXI. 11 30 209 438 2.2 XXII. — 1 50 0,4 Összesen 247 1203 4839 26 540 4,4 A tábla adataiból láthatóan 1966 végén már 26 540 lakás, az 1960. évinek 5,5-szerese volt bekapcsolva a távfűtésbe. A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma legnagyobb mértékben a IX., a XI. és a XIII. kerületben növekedett. De jelentősen növekedett a gázfűtéses lakások száma is. 1967 végén már 21 106 lakás volt gázfűtéses. Mi várható a távlati fejlesztés során? Budapest energiaellátásának szerkezeti összetétele az elkövetkező években jelentősen megváltozik. A változás új jellemzője, hogy a lakossági energiaigények mind nagyobb részét fogják távhőszolgáltatással és gázzal kielégíteni. A gázszolgáltatás növelését az alföldi gázmezőkről Budapestre vezetett földgáz teszi lehetővé. A távlati tervek szerint az új lakótelepek kivétel nélkül korszerű fűtésben részesülnek. Alapvető követelmény ugyanis, hogy a lakossági új energiafogyasztó berendezések — akár főzési, akár vízmelegítési, akár pedig fűtési célú, egyedi vagy központi hőellátást biztosító berendezésekről legyen szó — szénhidrogén (gáz-, fűtőolaj) fogyasztására létesüljenek. Ezen belül azokon a területeken, ahol vezetékes gázellátásra mód van, ott a főzés és melegvízkészítés mellett a fűtés&őigényt is minél nagyobb mértékben gázzal kell kielégíteni. Az egyéb területeken az egyedi, vagy központi fűtésű hőellátás energiaigényeinek fűtőolajjal való kielégítését kell szorgalmazni, míg főzési célokra propán-bután gázt ésszerű használni. Az épülő lakások — a lakótelepek építési technológiájának és az egyéb adottságoknak megfelelően — vagy egyéni gáz-parapet, vagy központi fűtésűek. A központi fűtések nagyrészt erőművekből kiinduló távfűtésekre kapcsolódnak, kisebb részben tömbkazán telepekről kapnak hőellátást. A tömbkazánok fűtőanyaga többségében szintén gáz, kisebb részben fűtőolaj lesz. A meglevő épületek tüzelőberendezéseinek korszerűsítését és cseréjét — az egészségügyi szempontokatfigyelembe véve — elsősorban a Belvárosban kell megoldani. Az elsőbbséget az indokolja, hogy a Belvárosban a legnagyobb a laksűrűség, másrészt, hogy a kereskedelmi hálózat és a közintézmények koncentrált elhelyezése miatt, a levegőszennyeződés frekventált periódusaiban a lakosság nagy része e területen tartózkodik. A Belvárosnak a távhőellátásba való bekapcso-31