Budapest, 1968. (6. évfolyam)

4. szám április - Dr. Kőszegi Margit — Dr. Berti Béla: A megújuló Újpest

lehetősen magas. A terület főtengelye az Árpád út és Bajcsy-Zsilinszky út. Ez a mai városközpont, a kerület legrégibb, avult városmagja. Ettől északra a Deák Ferenc, illetve a Dózsa György utcán túl kertes, családiházas lakóövezettel találkozunk. A kerület lakásállományával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy lakásainak száma és felszereltsége nem tartott lépést sem az ipari fejlődéssel, sem a lakosságszám növekedésével. Újpesten — valamennyi fővárosi kerület közül — legnagyobb az egyszobás lakások aránya, háromnegyede ilyen. Sőt közel egytizedének még konyhája sincs. Száz lakóépülete közül 95 földszintes. Az épületek megjelenésének jelégtelenségét mutatja az is, hogy műemléki szempontból csak két nyilvántartott lakóépülete van: a városképi jelentőségű Humhál László utca 14. számú emeletes, 1880 körül épített eklektikus ház és a csupán műemlékjellegű Vécsey Károly utca 120. szám alatti ugyancsak eklektikus stílusban, i860 körül épült földszintes kúria. Itt említjük meg a nem műemlék, mégcsak nem is műemlékjellegű Tanácsháza épületét, amely magyar szecessziós stílusban épült. Bejárata alatt és lépcsőházában emléktáblák idézik a város helytállását az 1848—49-es szabadságharcban és az 1919-es Tanácsköztársaság idején. Ugyancsak emléktábla jelöli a város 54 méter magas — jelenleg üzemen kívül helyezett — víztornyát, ami az újpesti partizánok második világháború alatti tevékenységének — így többek között e víztorony felrobbantása megakadályozásának — állít emléket. A kerület közintézményekkel való ellátottsága sem felel meg a követelményeknek. Egészségügyi, oktatási, kereskedelmi és szolgáltatási létesítményei lakásállományához hasonlóan kevésnek és korszerűtlennek bizonyulnak. A kerület három kórházának mintegy ezer ágya nem elégíti ki a szükségleteket. A bölcsődék férőhelye az öt és félszázat sem éri el a kerületben, holott évente nyolcszázán születnek, s így két és félezer bölcsődés korú gyerekkel lehet számolni. A kerület egyetlen, amúgy is kicsinek bizonyuló tisztasági fürdője — avult kádfürdője — egy éve tatarozás alatt áll. Pedig egy olyan kerület igényeit, ahol a lakásoknak alig egynegyede fürdőszobás, ez az egy fürdő nem elégítheti ki. Oktatási intézményei közül az ezerkétszázat megközelítő óvodai férőhely fele olyan állagú — legtöbb esetben lakóházból átalakított — épületben található, amelyek lebontásával számolni kell. Általános iskoláinak kétharmadában még két váltásban folyik a tanítás. Középiskolái sorában a faipari, gép-és híradástechnikai, a közgazdasági technikum és ipari szakiskolák mellett elismerten jó hírűek gimnáziumai; különösen a „Könyves Kálmán" gimnázium, ahol Babits Mihály is tanított. Talán nem volna érdektelen, ha még néhány, Újpesthez kapcsolódó nevet említenénk. A település első lakosa a szőlőtermelő Mildenberger Márton volt. A már tíz éve Turinban élő Kossuth Lajost — hogy magyar állampolgárságát ne veszítse el — az országban először Újpest választotta díszpolgárává. Itt élt Komját Aladár, az író, itt lakott Lötz Károly, Ódry Árpád. A Deák Ferenc utca 26. számú ház falán — ahol lakott — Szőnyi István emlékét őrzi tábla. A ma Ady Endre nevét viselő kétszáz férőhelyes művelődési otthont a két háború közötti időszakban a különböző szakmájú szervezett munkások munkásotthonként hozták létre, amely a munkásmozgalmi élet egyik centruma volt. A munkásotthon emellett népművelési funkciót is betöltött, ide járt ki gyalog a ferencvárosi Gát utcából József Attila is. Jelenleg a kerületnek ezen kívül még négy nagyobb művelődési otthona és négy filmszínháza van. A kerület élelmiszer ellátásában az üzleteken kívül három szabadtéri piac is közreműködik. Közülük nagyság és az árufelhozatal bőségében is az István téri a legjelentősebb, de felszereltsége és kiképzése a követelményeknek nem felel meg. Iparcikk ellátását a főváros peremkerületei közül elsőnek megnyílt „Újpesti Áruház" segít biztosítani. A kerület már mint előváros is egyike volt azoknak, amelyik a legkorábbi és a legszoro-, sabb közlekedési kapcsolatot építette ki a fővárossal, annak ellenére, hogy az Újpest és Angyalföld között húzódó vasútvonal miatt mindössze három helyen lehetett megközelíteni a város felől: a Váci úton, a Béke utcán és a Mauthner Sándor (volt Szent László) utcán. A Váci út, amely a legfontosabb helyi, városi kapcsolaton kívül a Duna-kanyar és Csehszlovákia felé irányuló közúti forgalom nagy részét is lebonyolítja, egyre nehezebben tud eleget tenni a már ma is jelentkező igényeknek. A Váci út tehermentesítésére építették az 1956-ban átadott Béke úti közúti aluljárót, ahol addig csak villamos-aluljáró volt, s amelyen keresztül már az egykori BUR-vasút (Budapest-Újpest-Rákospalota) járatai is közlekedtek. Óbudával kapcsolata alig kiépített. Az 1893—96 között épült, közel 900 méter hosszú összekötő vasútihíd — a budapest—esztergomi vonal hídja — a vasúti forgalom mellett csupán gyalogos átkelést biztosít. A kerületnek a többi kerületekkel történő személyforgalmát nyolc villamos és hét autóbuszjárat bonyolítja le. A távolsági személyforgalom és az üzemek teherforgalma — a saját iparvágánnyal rendelkezők kivételével — a két vasútállomáson keresztül biztosított. A kerület úthálózata meghaladja a száz km-t, ennek azonban csak kétharmada burkolt. Közműhálózata még a századforduló éveiben épült ki, így vezetékeinek legnagyobb része felújításra szorul. Vízcsőhálózatának hossza száz km-en felül van és a kerület teljes beépített területe vízzel ellátott. Nem tekinthető ugyanilyen teljesnek csatornázottsága. A csatornahálózat hiánya és a lejtési viszonyok nem kielégítő volta a kerület egyes részein állandó belvízveszélyt jelent. A meglevő csőhálózat mérete sok esetben kicsi, elavult. Nagy esőzések idején pincéket, sőt mélyfekvésű lakásokat önt el a víz. Egyébként szennyvize kerületen kívül, az Angyalföldi szivattyútelep közvetítésével jut a Dunába. Gázellátását Óbudáról a vasúti hídon át vezetett csőhálózaton biztosítják. A kerü-A Műszaki Fizikai Kutató Intézet Székháza a Fóti úton (MTI Fotó — Fényes Tamás felvétele) A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyárának egyik kutató laboratóriuma (MTI Fotó - Horling Róbert felvétele) A Vécsey utcai új óvoda (MTI Fotó — Fényes Tamás felvétele) 14