Budapest, 1967. (5. évfolyam)

12. szám december - Kemény G. Gábor: A nemzetiségi munkásmozgalom kezdetei Pesten

Az Eszterházy kastély (Kántor Géza felvétele) tős építkezések. Ezért nevezzük Pápát barokk városnak. Pápa niai tagozódása azonban csak a XIX. század végére alakult ki mai formájában. Szépsége nem egyedi építészeti remekeiből adódik (bár több, mint száz műemléket vagy műemlékjellegű épületet tartanak nyilván), hanem az összkép művészi voltából. Kevés magyar város dicsekedhet olyan egységes és harmonikus városképpel, mint Pápa. Köz- és lakóépületeinek együttesében az egyedi szépségű vagy városképileg jelentős épületekhez szervesen és szerényen, az előbbieket mintegy kiegészítve, csatlakoznak a kevésbé sikerültek. Ezt példázza a Szabadság tér szép arányaival. Az egységes homlokzatok zárt térfalat, a jól elhelyezett templom egyensúlyt ad a térnek, a nyugati oldalán fekvő kastélypark pedig a levegősségét biztosítja. Sajátos hangulatúvá teszik a várost az ún. közlék (két utcát összekötő sikátorok), a régi malmok és a falazott partú Tapolcán átvezető sok keskeny gyaloghíd. Elmondhatjuk még a városról, hogy minden építészeti stílus szerényen és egyszerűen jelenik meg benne. Azért szokták magyaros-jellegű városnak is nevezni, mert a pápai barokkra, rokokóra, klasszicizmusra még fokozottabban jellemző az, ami az egész magyar építészet sajátja, hogy mértéktartó, kerüli a szertelenséget, a túldíszítettséget, a dekadenciát. Jól példázza ezt Pápa esetében a Kálvária (1740—46 között építették), amely a barokk építészet túldíszítettségét igen eredeti (bár kissé provinciális) szobrainak, domborműveinek egyszerű formáival tompítja. A XVIII. században Pápának még jelentős ipara volt. A dualizmus, bár hozott némi fellendülést, nem tette Pápát ipari várossá, sőt, a két világháború közötti kapitalista fejlődésből végképp kimaradva úgy látszott, fokozatosan olyan várossá válik, amelynek csak múltja van, jelene alig, jövője pedig egyáltalán nincs. A gazdasági jelentéktelenedéssel együtt kulturális élete is lehanyatlott, az ősi gimnázium fokozatosan elveszítette jelentőségét. A felszabadulás óta megindult az ipartelepítés Pápán is. Két új lakótelep és számos új ház, gyár épült, bővítették, modernizálták régi ipari létesítményeit. A ma 27 ezer lakosú város dolgozóinak egyharmada munkás és alkalmazott. A város tehát újra fejlődésnek indult. Fokozatosan helyreállítják pusztuló műemlékeit is. 700 éves múltja, úgy gondoljuk, elsősorban nem nagyipari várossá (ennek egyébként a feltételei sincsenek meg), hanem a környék szellemi központjává predesztinálja, fejlesztésének is elsősorban ezirányban kell haladnia. A turisták figyelmét is fel kell hívnunk rá, hisz bőven nyújt látnivalót. S. M. A Ruszék utcai árkádsor A pápai Szt. Flórián szobor részlete. A rokokó stílusban készült szobor talapzatán találhatók ezek az igen kedves puttófejek (Lörínczy György felvételei) A Kálvária egyik szobra