Budapest, 1967. (5. évfolyam)

12. szám december - Dr. Vajda Ödön: Élelmiszereink minőségénekőrei

Mindez a termelő folyamatban fordulhat elő és általában a válla­lati belső minőségellenőrzés hiányára, vagy hiányosságaira vezethető vissza. Kétségtelen, hogy az élelmiszerek minőségét döntően hatá­rozza meg a termelés módja, az elrontott árut megjavítani már nem lehet, azonban további minőségromlást okozhat — míg az élelmiszer eljut a fogyasztóig. ej Az áruszállítás és kezelés, elsősorban a könnyen sérülő vagy romló élelmiszerek esetében. A forgalmazás folyamán keletkező hibák egy része ún. objektív okokra vezethető vissza (hűtőkapacitáshiány, hely­hiány stb.), más részük gondatlanságból származik: hibás tárolás, az egyes árufajták elkülönítésének hiánya stb. Jelentős szerepet játszik végül: f) A tudatos visszaélés, a hamisítás (vizezés) stb. Az élelmiszerek minőség-ellenőrzésének jövője Az élelmiszerek különleges szerepet töltenek be a fogyasztási cik­kek között. Más fogyasztási cikkektől eltérően alapvető biológiai szük­ségleteket elégítenek ki, tehát azonnali igényt kell teljesíteniök, mással nem helyettesíthetők, vásárlásuk nem halasztható el későbbi időpontra. Ezért az élelmiszerek előállítója és forgalombahozója bizonyos mér­tékig monopol helyzetben van. Ugyanis, ha nyakkendőt akar valaki vásárolni és nem talál megfelelő minőségűt, olyat, amilyen neki tet­szik, vagy elmegy — ha ideje engedi — a város más pontjára, kerü­letébe, vagy elhalasztja vásárlását arra az időre, amikor ízlésének meg­felelő nyakkendőt talál, közben legfeljebb bosszankodik. Azonban ha valakinek tejre, vajra, kenyérre, zsírra, lisztre, cukorra van szüksége, az nem válogathat, azt kell megvennie, ami pillanatnyilag rendelke­zésére áll, amit gyártottak és ami az üzletben van. Ez fennáll különö­sen akkor, ha a kereslet nagyobb, mint a kínálat. A gazdasági irányítás reformja többek között célul tűzte ki az áru­bőség megteremtését, azonban nyilvánvaló, hogy ez nem történhetik meg egyik napról a másikra. Az is nyilvánvaló, hogy a vállalati ön­állóság növekedése teret fog engedni olyan szándékoknak, amelyek a minőség rontását eredményezik. A helytelenül értelmezett takaré­kosság, a helytelen nyereségnövelési módszerek nyilvánvalóan a rej­tett minőségi hibák özönét hozhatják magukkal. Ilyen módon a hatósági minőségellenőrzés feladata növekedni fogj elsősorban a hibák, mulasztások, illetve tudatos visszaélések feltárása érdekében. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a minőség­ellenőrzés szocialista termelési rendszerben, szocialista társa­dalmi és termelési viszonyok között játszódik le. Tehát a hi­bák okainak megjelölésével se­gíteni kell a termelésben, forgal­mazásban dolgozókat, hogy a felfedezett hibákat a jövőben kerüljék el, akadályozzák meg, s ezzel a minőségrontást, romlást előzzék meg. Az élelmiszerek minősége rendkívül összetett fogalom és talán a biológiai értékkel jelle­mezhető legjobban. Ez pedig magában foglalja az élelmiszer összetételét (szénhidrát, fehérje, zsír, kalóriatartalom stb.), az ún. metabolitokat, az élelmiszer hasznosíthatóságának a mérté­két és utolsóként, de nem utol­sósorban az élelmiszer érzék­szervi tulajdonságait. Ha min­den alkotórészt az előírt mér­tékben tartalmaz is valamely élelmiszer, de íze, szaga, külseje nem megfelelő, az élelmiszer minősége nem kielégítő. Az ér­zékszervi tulajdonságok megha­tározó jellegűek maradnak a tudomány fejlődése folyamán és a tudománynak éppen az a feladata, hogy az érzékszervi tulajdonságok és az ún. objektív jellem­zők (kémiai, fizikai stb. sajátosságok) között összefüggést teremtsen: pl. hiába tartalmazza az előírásos mennyiségű zsírt, fehérjét a csabai kol­bász, ha nincs megfelelően ízesítve, a'minőségi vizsgán elbuktatjuk. A vállalati önállóság növekedésével sok új probléma merül fel. A lakosság ellátása érdekében a gazdasági irányítás reformja célul tűzte ki a termelők és ennek révén a termékek számának és mennyi­ségének növelését. Természetesen csak a megfelelő minőségű ter­mékek mennyiségének a növelését. Az újonnan belépő termelők je­lentős része azonban megfelelő műszaki tradíció nélkül és ennek kö­vetkeztében kiépített minőségellenőrző apparátus nélkül fogja ter­mékeit előállítani. Ez újabb feladatot jelent a hatósági minőségellen­őrző szervek számára. :Az elmondottakból szükségszerűen következik a mintaszám és a mintavétel gyakoriságának a növelése is. Ezt pedig bizonyos határok korlátozzák, elsősorban az Intézet létszáma. Éppen ezért irányoztuk elő a társadalmi ellenőrök bevonását az élelmiszerek minőségének az ellenőrzésébe. Egy társadalmi ellenőr törzsgárdát alakítunk ki, mely­nek tagjai többhetes tanfolyamon kapnak kiképzést a mintavétel sza­bályairól és módjáról. A társadalmi aktívák bevonása természetesen csak a minták szá­mának, az ellenőrzés mértékének növelését szolgálhatja, a vizsgálato­kat és a vizsgálati eredmények értékelését változatlanul az Intézet szakképzett gárdájának kell elvégezni. A vizsgálati eredmények érté­kelése matematikai-statisztikai módszerekkel történik és ebben a vetü­letben az átlagok megállapítása, illetve az átlagtól való eltérések rög­zítése a feladat. Ez a módszer azonban csak az élelmiszerek átlagos minőségének megállapítását célozza. Az egyes élelmiszerek minősé­gének is ki kell azonban elégítenie mindenkor a lakosság igényét, mert a fogyasztót nem nyugtatja meg az, hogy átlagosan a minőség meg­felel, azonban ő rossz kenyeret, avas vajat, vizezett tejet kap. Az intézet munkatársai fáradhatatlanul járják a gyárakat, üzlete­ket, piacot, termelőszövetkezetek üzemeit és magánkisiparosok mű­helyeit. Naponta sokszáz vizsgálatot végeznek el az intézetben, de nem feledkeznek el arról, hogy a fejlődés, a termelés növekedése pa­rancsolóan írja elő a vizsgálati módszerek fejlesztését. Ezért az inté­zetben naponta elvégzendő sokszáz rutinfeladat mellett alapos, távlati tervekben rögzített tudományos munka is folyik. Az elmúlt ioo év során olyan kiváló tudósok, szakemberek kerültek ki az intézettől mint Ballá Mátyás, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, Erdey László egyetemi tanár, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagja, Telegdy Kováts László, a kémiai tudomá­nyok doktora, egyetemi tanár, és még sok elismert, kiváló szakember. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom