Budapest, 1967. (5. évfolyam)

12. szám december - A címlapon: Kilátás a Ferdinánd-kapuból Bottá Dénes felvétele

/ Balta Demeter: Az épülő Kacsóh Pongrác úti lakótelep (A „Budapest" fotópályázat III. félévi anyagából) ertékes — megbontanák. Ez az elv mindenekelőtt a Várnegyed történelmi hangulatú, harmonikus utcaképei rekonstrukciója során nyilvánul meg a legszebben. Itt ugyanis a ma funkcióinak megfelelő alaprajz, valamint a korszerű épületszerkezet és építési anyag követelményeit is figyelembe véve, úgy véljük, sikerült megvalósítani az új és a régi, vagyis a a jelen és múlt összhangját. így azután ma már számos példa igazolja, hogy a léptékében, arányaiban és tömegformálásában, valamint színezésében az adottságokhoz alkalmazkodó modern épület a gótikus és barokk környezetben sem válik disszonáns elemmé. A magasházak szerepe A lakás és lakóház építkezések mellett, a város összképének formálásában az újonnan létesülő irodaházaknak, a szállodáknak, a valóban korszerű ipari épületeknek, a növekvő forgalmi igényeket kielégítő aluljárók, hidak építésének, sőt gyarapodó parkrendszerünknek is jelentős szerepük van. Mindezek közül elsősorban az irodaházak helyes telepítése és kellően reprenzentatív kialakítása válhat számottevő városépítési tényezővé. É tekintetben a budapesti várostervezés kétirányú célkitűzést követ. Egyrészt arra törekszik, hogy ezeket az objektumokat lehetőleg a belső, legfontosabb városrészekben emelje, s azok foghíjainak beépítésére használja fel. Másrészt általuk kívánja orvosolni Budapest várossziluettjének egyetlen komolyabb hiányosságát, annak kissé terjengős, ellaposodó jellegét. A tervszerűen elhelyezett magasházakkal mozgalmasabbá, s ugyanakkor tagoltabbá kívánja tenni a nagyváros házrengetegét. A jólsikerült példák közt említhetjük a Chemolimpex irodaházát, a Dózsa György úton a MÉMOSZ Székházat, a Széna téren a Bányaterv irodaházát, de ugyanígy megemlíthetjük a Fémkutató Intézet épületkomplexumát a Fehérvári úton, vagy ugyanott a BHG Gyár új csarnoképületét. Az összvároskép plasztikusabbá tétele tekintetében, elhelyezésénél fogva igen kedvező, bár építészetileg kevésbé jelentős létesítménynek bizonyult a Vegyipari Tervező Intézet magasháza a Hungária körúton. Ugyanígy fontos szerephez fog jutni rövidesen a Váci út és Róbert Károly körút csuklópontjára tervezett 23 emeletes irodaház, valamint a Marx téren, a Blaha Lujza téren, a Nagyvárad téren, a Lágymányoson és Óbudán építendő egy-egy magasház, esetleg toronyház csoport. Ezek ugyanis szervezik, ugyanakkor plasztikusabbá is teszik a nagytávlatú városképet. Ezt a célkitűzést szolgálják egyes külsőbb lakótelepünkön is tervszerűen, de mindenkor mérséklettel betervezett 15—18 emeletes lakóházak is, amelyek nem csupán a lakótelep városképi együttesének, hanem Budapest összvárosképének is szerves elemei. A vertikális motívumok szerepe, ezzel együtt tehát helye is, a várostestben egyértelműen meghatározott; ezért nem törekszünk a magasházaknak a város magvában való koncentrálására. Éppen ezért ma már általában magunk sem értünk egyet teljesen a Kossuth Lajos utcában megépült 14 emeletes irodaháznak a Belvárosban történt elhelyezésével. És ugyanennek a szemléletnek megfelelően született meg végül is — tervpályázat, valamint hosszas viták után — a döntés, hogy a city Duna-partján, az egykori híres és a háborúban teljesen elpusztult pesti szállodasor helyén, nem épül meg az eredetileg ide tervezett toronyszálló. Helyette egy hosszanti sáv-ház kilenc emeletsorán helyezkedik majd el a főváros egyik legszebben feltáruló panorámája felé megnyíló 360 szoba loggiája. Új szállodák A fejlődő idegenforgalom szolgálatában egyébként, a régiek mellett, ma már három új nagy szálloda áll vendégeink rendelkezé-3