Budapest, 1967. (5. évfolyam)
9. szám szeptember - Baraczka István: Bemutatjuk a Fővárosi Levéltárat
A magyar munkásmozgalom kezdeteinek egyik érdekes dokumentuma Frankel Leó bejelentése a főkapitánysághoz az 1878 január 20-ára tervezett nyilvános munkásgy ülésről, amelynek napirendje: a tudomány szabadsága és annak tanai (Fotó: Bérezi Loránd) A Fővárosi Levéltár anyaga rendkívül sokoldalú és igen értékes. Ahogyan Budapest a magyar munkásosztály öntudatra ébredésének, szervezkedésének, mozgalmainak a bölcsője, épp úgy tükrözik ezt a főváros városi, rendőrségi, jogszolgáltatási szerveinek levéltárban őrzött iratai. A népünk felszabadítását követően szervezett Nemzeti Bizottságok, üzemi bizottságok, s a szocialista városépítés dokumentumait e levéltárban őrizzük és gondozzuk. Igen jelentősek a hajdani városi magisztrátusok ülési jegyzőkönyvei (tanácsülési jegyzőkönyvek), később a törvényhatósági közgyűlések, szakbizottságok jegyzőkönyvei és iratai. A telekkönyvek (1854-ig városi telekkönyvek), a számadáskönyvek, a leltárkönyvek, építési tervek, városi térképek stb. a várostörténet nélkülözhetetlen forrásai. Különösen azok, ha meggondoljuk, hogy a hajdani városi patríciusok családi levéltárait, iratait nem adták levéltárba, s a levéltáron kívül nem maradtak fenn, mint ahogy a kapitalista vállalatok iratai is a levéltárba szolgáltatás kötelezettsége nélkül kallódtak, vesztek, sokszor tudatos megsemmisítésnek estek áldozatul. Ilyen értelemben a levéltár anyaga szinte kizárólagos forrása a letűnt idők városi múltjának. Ennek tudatában a Fővárosi Levéltár minden időben alapvető feladatának tekintette a főváros múltjának művelését. Feladatából következően szerkesztette és adta ki a középkori oklevéltár első kötetét, a Tanulmányok Budapest Múltjából című sorozat első tíz kötetét, amelynek gondozását később — minthogy 1950-ben a Fővárosi Levéltárat állami levéltárrá szervezték át — a Budapesti Történeti Múzeum, mint fővárosi intézmény vette át. intenzív megalapozása érdekében a Fővárosi Levéltár tudományos munkatársai állandóan fejlesztik levéltárelméleti ismereteiket. A Levéltári Közlemények, a Levéltári Híradó, majd a Levéltári Szemle hasábjain megjelent cikkeiken túlmenőleg e szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaiban is tevékenyen közreműködnek. A Fővárosi Levéltár igazgatója tagja a Levéltári Tudományos Tanácsnak. A Fővárosi Levéltár tudományos munkatársai szinte kivétel nélkül ismerik a levéltári anyag megmunkálásához szükséges latin és német nyelvet s ismereteiket fejlesztik (középfelnémet). A levéltárban őrzött iratok ugyanis a Bach-korszak végéig túlnyomó többségükben német, illetőleg latin nyelvűek (Magyarországon csak 1844 óta hivatalos nyelv a magyar és Pest-Budán még később lesz a polgári családokban is áltálánossá). Levéltárunk a felszabadulás óta, de különösen 1950 óta arra törekedett, hogy anyaga kellően értékelt (átselejtezett), rendszerezett, s a használatát elősegítő segédletekkel ellátott legyen. Ennek érdekében, valamint az anyagról adandó tájékoztatás elősegítése érdekében jelent meg két alapleltár kötetünk, a feudális és kapitalista városigazgatás anyagáról. Az utóbbi 5—6 évben bocsátottunk ki leltárköteteket a levéltárban őrzött térképekről, a fővárosi iskolák működése során keletkezett iratokról, az építőbizottságok iratairól és terveiről (Baukommission), a jogszolgáltatási szervek iratairól, s vannak további kötetek készülőben. A felsorolt munkákhoz járulnak továbbmenően az utcanevek történeti változásainak cédulái, a telkek topográfiai elhelyezkedésének, osztódásának, meghatározásának cédulái, a névmutatók — (csak az ügyészségen kommunisták ellen folyt perek tízezernél több) cédulái, a különféle tematikai feltárások céduláinak sok-sok ezre. A levéltár az iratoknak nem temetője, hol őrzési egységekben állványra rakva lepi azokat a terméketlen feledés évszázadainak pora, hanem sokoldalú felhasználásuk előkészítésének nyüzsgő műhelye. A levéltár annyit ér, amennyit használják. S e használatnak tág tere van, mert az anyag változatos és sokoldalú. A levéltár munkája éppen arra irányul, hogy a történettudománytól a népgazdaságig, a városigazgatástól a népművelésig, a jogszolgáltatástól a munkásember inaséveinek igazolásáig ki-ki megtalálja benne könynyűszerrel azt, amit a múló idő írásban megörökített történései számára a levéltár iratcsomóiban és köteteiben elraktároztak. II levéltár iránti érdeklődés lemérhetően és örvendetesen növekszik, az ügyfelek száma, a tudományos kutatók száma, egyetemi szakdolgozatokban a várostörténeti témák száma egyre növekszik. Külföldiek, elsősorban a szomszédos népi demokráciák kutatói gyakran és eredménnyel keresik fel levéltárunkat. A modern levéltári munka figyelme megoszlik a múlt iratanyagának gondozása, s a most keletkező iratok sorsának biztosítása között. Az a téves, s a levéltáros munkájának alakulására döntő hatással levő káros szemlélet, hogy az iratokkal kapcsolatos levéltári teendők a levéltár kapujában kezdődnek: régen a múlté. A levéltáros annál több időt fordíthat magas szintű szakfeladataira, anyagfeltáró kutatásaira, minél szakszerűbben és minél rendezettebben kapja azokat meg a működő szervek irattáraitól, iratkezelőitől. Ezért szervezett a Fővárosi Levéltár a gyűjtőkörében működő szervek iratkezelői és irattárosai részére számos szaktanfolyamot. A levéltárba kerülő iratanyag igazolta a fáradozások eredményességét. Ugyanakkor az irattárak rendszeres látogatása alkalmával szakmai segítséget nyújtunk az iratok kezelőinek azok értékeléséhez (selejtezéséhez) és rendszerezéséhez. a Fővárosi Levéltár három osztályra tagozódik: az első osztály a feudális szervek iratanyagát öleli fel a legrégibb időktől a városegyesítésig, azaz 1873-ig. Ehhez járul a jogszolgáltatási szervek (bíróságok, ügyészségek, közjegyzők) legrégibb és legújabb iratanyaga. A második osztály a városigazgatási szervek, a népi demokratikus helyi szervek, iskolák, intézmények stb. iratait gondozza, melyek 1873 óta keletkeztek. Ennek az osztálynak a keretében látjuk el az anyakönyvi másodpéldányokkal kapcsolatos teendőket is. Végül a harmadik osztály a gazdasági szervek osztálya, tekintet nélkül irataik keletkezésének idejére. A levéltár egyes speciális, de az intézet egészét érintő feladatait (kutatótermi felügyelet, a mintegy 8000 kötetes szakkönyvtár kezelése, iratkölcsönzések lebonyolítása, gazdasági hivatali teendők ellátása stb.) a megbízott munkatársak az igazgató közvetlen irányításával intézik. Külön terv- és térképtár, valamint a főváros legjelentősebb iratait különleges kezelésben őrző páncélszoba egészítik ki a levéltár képét. rosszul fogná fel és látná el legdöntőbb feladatait (a várostörténet művelése, népművelés stb.) a Fővárosi Levéltár, úgyis mint a főváros másik két tudományos intézetét korban megelőző ősi intézménye, ha nem kereste volna és nem tartana fenn szoros kapcsolatot, s építene ki szoros együttműködést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral, közelebbről annak Budapest Gyűjteményével és a Budapesti Történeti Múzeummal. Mindhárom fővárosi intézmény speciális feladatai mellett közös problémák megoldásán fáradozik (a főváros kultúrkincseinek felkutatása, gondozása, a várostörténet aktív művelése, művelésének megszervezése, népművelési feladatok közös gondja, kiállítások szervezése stb.) Az említett intézmények vezetői máris megállapodtak tudományos terveik összehangolásában, a közösen előnyösebben megoldható feladatok megszervezésében a főváros kulturális színvonalának emelése és a várostörténet összefogott művelése érdekében. 10