Budapest, 1967. (5. évfolyam)
8. szám augusztus - Dr. Seenger Ervin: A Lánchíd alapkőletételének 125. évfordulójára
Dr. BERTI BÉLA BUDAPEST El BÉLYEGEN IV. Egyes tömeg- vagy más különleges közlekedési eszközök ugyanúgy hozzátartoznak Budapest városképéhez, mint a jellegzetes épületek, hidak vagy szobrok. Az 1963-ban kiadott „Közlekedés" sorozat 14 értékéből a 10 filléres bélyegen a vízibusz látszik a Lánchiddal a háttérben. (37. sz. MBÁ 1979.), a 20 filléresen csuklós villamos mögött a Postavezérigazgatóság különleges stílusú épülete, amely 1925-ben Sándy Gyula tervei szerint épült (38. sz. MBÁ 1980.). A 30 filléresen a nyitott városnéző autóbusz mögött a Nemzeti Galéria (volt Kúria) 1896-ban Hauszmann Alajos tervei alapján készült épülete (39. sz. MBÁ 1981.). A homlokzat fölötti triga (három lótól vont római versenykocsi) a képen jól látszik. A 40 filléres bélyeg csuklós autóbuszt ábrázol, háttérben a Nyugati pályaudvar 90 éves épületével (40. sz. MBÁ 1982.), a 60 filléres névértékű autópostát, háttérben a több mint száz éves Déli pályaudvar 1962-ben készült új, modern épületével (41. sz. MBÁ 1984). Az 1 forintoson a csuklós trolibusz mögött a Parlament épületének déli szárnya (48. sz. MBÁ 1986). A 2 forintos bélyeg a Népstadion egy részét ábrázolja, előtte televízió közvetítő autóval (49. sz. MBÁ 1990). A bélyegek közül a 30, 60 filléres és 2 forintos névértékűeket Légrády Sándor, a többit Bokros Ferenc tervezte. — Az 1955. évi „Közlekedés-Ipar" 60 filléres bélyegén farmotoros Ikarus autóbusz viszi utasait a Hunyadi János úton fel a Várba, háttérben a Parlament épülete (42. sz. MBÁ 1514. T.: Vertei József). 1964-ben, az Erzsébet-híd megnyitása alkalmából a budapesti Dunahidakról hét értékből álló sorozat készült (43 — 47. sz. MBÁ 2104 — 2110. T.: Vertei József). Azonfelül az Erzsébet-híd blokk (MBÁ 21 n. T.: Füle Mihály). A bélyegeken levő hidak: Névérték (forint) A híd neve Építésének idői Újjáépítésének z a k a 0,20 Árpád-híd 1949—1950 0,30 Mar;»t-híd 1872—1876 1946—1948 0.60 Lánchíd 1839—1849 1948—1949 1,00 Erzsébet-híd 1897—1903 1960—1964 1.50 Szabadság-híd 2.00 Petőfi-híd 2,50 Déli-összekötő vasúti híd A Lánchidról és Szabadság-hidról az előző közlésekben már volt szó. A csaknem egy kilométer hosszú Árpád-híd, amely Közép-Európa leghosszabb hídja (43. sz.) egyelőre csak félszélességben készült el. A tornyos tartók és magasba nyúló díszítő elemek nélküli Margit-híd (46. sz.) nem egyenesen szeli át a Dunát; a hozzá hasonló Petőfi-hid (45. sz.) a Nagykörútnak a Margit-híddal átellenes végén köti össze a pesti oldalt Budával. Sorrendben utolsónak maradt az Erzsébet-hid (44. sz.) újjáépítése, ami elsőrendű közlekedési és városszépészeti érdek volt. Jelenlegi legszélesebb autópályájú hidunk megtartotta a régi függesztett híd formáját, építésénél azonban az azelőtt alkalmazott lánchídszerkezet helyett a modern 1894—1896 1933—1937 1873—1877 1945—1946 1950—1952 1948—1953 kábelmegoldást használták fel. A 90 éve elkészült Déli-összekötő vasúti híd (47. sz.) a fővárosi hídjainak sorát délen bezárja. Rajta vezetnek át a nagy nemzetközi vonalak, amelyek a nyugati államokat a délkelet-európai államokkal összekötik. Az 1965. évben kiadott „Árvíz" blokkon az 1838-as nagy pesti árvíz hősének, Wesselényi Miklósnak az „árvízi hajósnak" a Ferenciek templomának Kossuth Lajos utcai falán 1905-ben elhelyezett domborműve (Holló Barnabás munkája) látható (MBÁ 2196. T.: Gál Ferenc). V. Tyereskova és A. Nyikolajev szovjet űrhajós házaspár 1965. évi magyarországi látogatása emlékére 1 forint névértékű bélyeget adott ki a Magyar Posta (MBÁ. 2240. T.: Gál Ferenc). A házaspár fényképe mellett a budai oldal panorámája tárul elénk az Erzsébet- és Lánchiddal, a budai Vár kupolájával és a hegyvidékkel. A sporttal összefüggő bélyegek közül az 1925. évi 300 ( + 300) koronás értékű ábrázol első ízben fővárosi sportlétesítményt; a Városligeti jégpálya csarnokát, előtérben korcsolyázó alakkal (MBÁ 435. T.: Helbing Ferenc). — Ugyancsak a jégpálya — ma Műjégpálya — régi csarnoka látható a háttérben az 1955. évi „Téli sport" 1,20 forintos névértékű bélyegén, az előtérben férfi gyorskorcsolyázókkal (50. sz. MBÁ 1474.), míg a 2 forintoson a háttérben a Vajdahunyad vára, az előtérben műkorcsolyázó vegyespáros (MBÁ 1476.). A két bélyeget Vertei József tervezte. Az 1952-es, hat értékből álló „Olimpia" sorból a 2 forintos (MBÁ 1318. T.: Gál Ferenc), továbbá az 1953-as - tíz értékből álló - „Népstadion" sorozatból az 5 forintos záróérték (középen MBÁ 1389. T.: Vertei József) a Népstadiont (ez utóbbin a maratoni kapu felől) ábrázolja. A százezer embert is befogadni képes, rövid idő alatt világhírűvé vált Népstadiont 1948- 53 között építették Dávid Károly tervei alapján, ötven kapuján keresztül a lelátókról perceken belül nagy tömegek távozhatnak el. Világítási, eredményjelző és hirdető berendezései nemzetközi hírnévnek örvendenek. A Népstadion megvan az 1965-ös „Universiade" blokkon is (MBÁ 2206. T.: Kékesi László és Gál Ferenc). Múlt évben Budapesten rendezték az Atlétikai Európa Bajnokságot. Az ebből az alkalomból kiadott, nyolc értékből álló bélyegsorozat egyes értékein egy-egy sportágat képviselő atléta mögött halványan egy-egy jólismert budapesti kép látható. Az 1966. „Évfordulók — események" sorozatban találjuk 2 forintos névértékben az UNESCO bélyeget, amelynek képe a Schedel-krónikában 1493-ban megjelent fametszet, Buda legrégibb látképe kelet felől, Mátyás király korában (51. sz. MBÁ 2305. T.: Füle Mihály). Fogalmat nyújt a Vár déli felétől a palota együttest a polgárvárostól elkülönítő fal- és árokrészig terjedő vár-, illetőleg városrészről, mint építészeti remekműről. A teljes Schedelmetszet a Boldogasszony (Mátyás) templomig tart. Ugyancsak még 1967-ben — június i-én — a Duna Bizottság Budapesten megtartott 25. ülésszaka alkalmából került kiadásra az a hét Duna menti országot képviselő sorozat, amelynek 1 forintos névértékű bélyege a II. világháború alatt kiégett, de azóta a régi formájában helyreállított budai Várpalotát ábrázolja, alatta elhaladó hajóval. (Lásd a képtáblán középen alul, T.: Vertei József.) E rövid cikk keretén belül nem térhettem ki mindenre, A blokkokról képeket egyáltalán nem közöltünk, azok nagy terjedelme miatt. A bélyegek színére, színezésére, méretére, nyomástechnikájára és kivitelezésére (vágott, perforált) egyáltalán nem, egyes esetekben névértékére sem utaltunk. Ha ezzel mulasztást követtünk is el, e cikkel mégis - úgy érezzük — értünk el némi eredményt, egyrészt azzal, hogy a szép bélyegek bemutatása során újabb adalékokat adhattunk olvasóinknak Budapest megismeréséhez, másrészt, hogy a bélyeggyűjtők figyelmét felhívtuk a Budapesttel kapcsolatos bélyegek tematikus gyűjtésének széles lehetőségeire. ;H3»»mt , 43
