Budapest, 1967. (5. évfolyam)

1. szám január - Szalatnai Rezső: Kempelen Farkas Pest-Budáért

Szalatnai Rezső Kempelen Farkas Pest-Budáért Buda és Pest fővárossá fejlesztésének egyik elindítója, jelentőségének egyik első felismerője Kempelen Farkas, akit fizikusnak, feltalálónak, csodálatos és százkezű varázslónak ismerünk, de nem tudjuk, mit és mennyit tett a fővárosért. Hadd rajzoljam meg, ha már életrajzi regényt s tanulmányt is írtam róla, ezeken a hasábokon is, ahol tudatosítjuk mindazt, ami Budapesten és Budapestért történt, Kempelen Farkas pest-budai arcképét. Pozsonyban született, s két bátyjával párhuzamosan nagy karriert futott be. András bátyja diplomata és főpap volt, János tábornok s Mária Terézia vejének, Albert hercegnek udvarmestere, Farkas pedig az akkori pénzügyminisztérium, a Magyar Kamara egyik vezető tisztviselője, majd udvari tanácsos. Pedig csak köznemesi családból származtak, a pozsonyi főharmincadosnak, tehát az adóhivatali vezetőnek a fiai voltak. Kempelen Farkas 21 éves korában, a királynő akarata szerint, főnökei tiltakozása ellenére került a kényes pénzügyi hivatalba, ahol a főúri főnöktől kezdve az utolsó ajtónállóig mindenki lopott. A Kempelenektől Bécsben és Pozsonyban, majd Budán is egyaránt féltek, mert sem az apa, sem a fiai nem vettek részt a hivatali visszaélésekben, lopásokban. Kempelen Farkas puritán hivatali működésével, ragyogó szervező tehetségével, híres fizikai találmányaival, bölcs politikai és közigazgatási tanácsaival szerezte meg a királynő és utódja, II. József, abszolút bizalmát és jóindulatát. Jellemének ellenállhatatlan erejére a legnehezebb ügyekben támaszkodni tudott az uralkodó. Más az ő helyén meggazdagodott volna, kitüntetésekkel övezi magát, Kempelen Farkas elhárította magától ezt a két lehetőséget, de az uralkodói kegyet felhasználta Magyarország és Budapest gazdagítására és kitüntetésére. Köztudomású, hogy a budai Várszínházat kolostori épületből Kempelen Farkas tervej szerint és személyes vezetésével építették fel. A Várszínház mai újjáépítése, külseje-belseje egyaránt, Kempelen terveit és vonalvezetését fogja ismét érvényre juttatni. Megbízható adataink vannak arról, hogy részt vett a királyi palota építésében, s a Várpalota egyik szárnya az ő alkotása. A budai Vár számára vízvezetéket tervezett és épített fel, mely kitűnő ivóvízzel látta el a várbeli lakosságot. 1764-ben, a hétéves háború befejezése után, Kernel Várszínház belseje 1920 körül (A Kiscelli Múzeum fotóarchívumából — Reprodukció: Harsányi József) A Várszínház homlokzata 1890 körül 38 Zádor István rajza egykorú metszet után Kempelen Farkasról pelen telepíti le a Magyar Kamara birtokain a hadirokkantakat és az obsitosokat. Kiválogatásukat személyesen vezeti Pesten, az Invalidusház — a mai Városháza — termeiben. E munkájában rendkívüli emberismeretre, tapintatra, erélyre volt szügség. Kitűnően ismerte Magyarország gazdasági helyzetét s mindent megtett, hogy az udvar bizalmas tanácsosaként keresztezze, és csírájában, ha lehetett, meghiúsítsa a magyargyűlölő osztrák urak gyarmatosító terveit. E téren páratlan hazafinak bizonyult. De nézzük csak azt, amit a fővárosnak juttatott. Egyelőre csak közvetett bizonyítékaink vannak arra, hogy az ország központi hivatalainak Pozsonyból Pest-Budára való költöztetése Kempelen tervszerű munkája volt. A Habsburgoknak ezt a visszaköltöztetést Buda és Pest fölszabadítása után tüstént el kellett volna rendelniök. A törököt kiűzték, de az ország újjáépítését évtizedeken át tervszerűen késleltették. Minek egy gyarmatnak szép főváros ? Kempelen ezt a gondolatot buktatta meg. Nem minden terve sikerült. így például 1794-ben kidolgozta egy Budapestről Fiúméba vezető országos csatorna tervét, amely Pestet összekötötte volna közvetlenü az Adriai tengerrel, tengeri kikötővé alakította volna. Azt kívánta a legolcsóbb közlekedési kiadásokkal elérni — tehát a víziúttal — amit száz évvel később Baross Gábor valósított meg Pest számára vasútépítéssel és tarifapolitikával. De két másik tervét Budapest felemelésére sikeresen mégis nyélbeütötte. Az egyik az volt, hogy a Pozsonyban általa alapított zálogházat áthelyezte Pestre. Ez nem volt olyan jelentéktelen esemény, amilyennek ma látszik. A zálogház eredetileg komoly segítséget nyújtott a lakosságnak, elsősorban a szegényebb polgári rétegeknek. Másfél százada működik tehát Kempelen intézménye fővárosunkban. De Kempelen budapesti érdemeit munkásságának koronáját jelképezi: ő tervezte meg s hajtotta végre a Pázmány Péter alapította egyetem átköltöztetését fővárosunkba. Az egyetem a török megszállás miatt egy vidéki kisvárosban jött létre, a Pozsonytól nem messze fekvő Nagyszombatban. Mária Teréziát többen is kérték-kérlelték, helyezze el Nagyszombatról az ország egyetlen egyetemét más városba. Az esztergomi hercegprímás Esztergomot javasolta, a bécsi udvar magyargyűlölői hirtelen nagy összeget utaltak ki a nagyszombati egyetem rektorának, hogy gyorsan tatarozza az épületeket, így megmarad az egyetem Nagyszombatban. Kempelen tudta, mit jelent majd az ország fővárosában a szellemi életet központilag irányító és szervező Univerzitás. Megkapó módszerességgel érlelte tervét az udvarban, s a legalkalmasabb pillanatban bírta rá a budai áthelyezésre Mária Teréziát. Kempelen szerezte meg a királynőnek az átköltözéshez szükséges pénzösszeget, ő javasolta, megtervezte és átépítette az egyetem céljaira a budai várpalotát és a körülötte elterülő épületeket. S 1777 augusztusának végén, Kempelen zseniális tervei szerint és személyes vezetésével, szekérkaravánokon viszik az egyetem ingóságait,