Budapest, 1967. (5. évfolyam)

6. szám június - Dr. Fónyad Ernő: Egyetemi város a Duna partján

szág kebelében leendő felépítésére nézve". 1836. április 29-én a Karok és Rendek elfogadták az indítványt, és országos választmányt szerveztek a Műegyetem felállítása érdekében. Határozatukat törvényjavaslatban terjesztették a király elé. V. Ferdinánd szokatlanul gyorsan intézkedett. Egy nap múlva visszaküldte a törvényjavaslatot, azzal, hogy királyi tiszténél fogva gondoskodik majd erről, amennyiben a körülmények megengedik, de „ebben a tárgyban törvényjavaslat szüksége nem forog fenn". A követek keserű kifakadásokkal fogadták a választ, amely méltó volt a magyartipró Habsburgházhoz, és a zsarnoki szellem megtestesítőjéhez: Metternichhez. De a válasszal Pest-Budán sem késlekedtek. Űjabb feliratukban a magyar követek ezt üzenték a Burgba: „ . . . nem lehet a nemzetet meggátolni abban, hogy a szép mesterségeknek és tudományoknak kiműveléséről ő maga is ne gondoskodjék . . ." Sajnos, a nemzet még hosszú ideig nem jutott önálló Műegyetemhez .. . Pedig az 1846-ban létesített József Ipartanoda nem felelt meg az igényeknek. Kevés technikai jellegű tárgyat tanítottak. Az abszolutizmus intézkedése miatt elnémult a magyar nyelv is. Azt sem engedték meg, hogy Pesten legyen az intézet. „Valamely más városba lészen elhelyezendő", szólt a királyi rendelkezés. Akkor az csak Buda lehet, volt a válasz erre. így került a Várba, az Egyetemi Nyomda épületébe. 120 esztendeje annak, hogy Karácson Mihály igazgató iskolaavató beszédével megnyílt a József Ipartanoda. Érdemes szavaiból idézni: „A társas életre legtöbb áldást áraszt a műipar, ezer irányban működteti ez a találékony emberi észt. Nincs a szorgalom, az ipar-értelmesség előtt nehézség, melyet kielégíteni ne tudna: ezredéves ingoványokat hasznavehető földekké változtat, pusztító homokot tevékenységre kényszerít, dúló folyókat szabályoz, eddigelé járhatatlan vidékeknek közlekedési pályákat, csatornákat von, a föld gyomrának kincseit napvilágra hozza ... Az ipar-értelmesség nagyobb munkásságra s ezáltal testi, szintúgy mint lelki tehetségének folytonosabb, elevenebb, célszerűbb alkalmazására vezeti az embert, a munka pedig forrása a nemesbülésnek . . ." A tudománynak az élettel, az elméletnek a gyakorlattal való kapcsolatáról beszélt az Ipartanoda megnyitásakor Árenstein József, az intézet matematika tanára: „Egy Ipartanodának célja nem lehet, hogy maga körül egy szűk, a többi élettől elválasztó kört képezzen, vagy a nemzet egy osztályát művelje, vagy véleményeket képviseljen. Hanem célja, hogy betöltvén a hézagot a művelet-A József Ipartanoda és a műegyetem régi helyiségei a budai Várban Dr. Stoczek József, az önálló Műegyetem első rektora A Műegyetemi Könyvtár olvasóterme. Tervezte: Peez Samu professzor len és tudós közön, közhasznú tanítmányait minél többekre terjessze s így a jólétnek alapját vesse, mely annál tartósabb, minél jobban választá tanítmányait; nem lehet célja, hogy magát tudományosságba burkolván, gőgösen lenézzen a gyakorlati élet terheire, hanem hogy azokba vegyülvén, eszközöket nyújtson könnyítésükre és megosztásukra; nem lehet végre célja, hogy tanokat vizsgáljon, melyek egy század előtt újak voltak, hanem hogy szüntelen kísérője a haladásnak, egyesek szerencsés, közhasznú ideáit tüstént kiszemelje, hasznosítsa, a nép tulajdonává tegye . . ." A fejlődésért nemcsak a haza nagyjai, lelkes követei és a kiváló tanárok harcoltak, hanem az ifjúság is. Az Ipartanoda ifjúsága 12 pontban foglalta össze kívánságait, amiket 1848. április 9-én „az összes ipartanodai hallgatóság" határozatából közrebocsátottak: „I. A pesti kir. József Ipartanodának minél előbb összműegyetemmé (Polytechnikum) átalakítása. 2. Az intézetnek mindenképp megfelelő épület. 3. Egy összműegyetemhez illő, minél előbbi tökéletes felszerelés. 4. Az összműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók által használhatása. 5. A bécsi Polytechnikumtól, valamint egyéb tanintézetektől tökéletes függetlensége. 6. Minden rendes tanár tartozzék vagy már létező vagy általa szerkesztendő magyar tankönyv szerint előadni. 7. A szükséghez képest tanársegédeknek mielőbbi kinevezése. 8. Francia, olasz nyelv rögtöni díjmentes hallgatása, s az angol nyelv mielőbbi tanítása. 9. Szabad tanítás és tanulhatás. 10. Az intézet hallgatóságának a tanári ülésekbeni képviselete. 11. Magán és rendes hallgatók tetszés szerint, évenkénti vagy tanfolyam végéveli nyilvános vizsgála -ta. 12. Az igazgatást tanári ülésekre kívánjuk átruháztatni közbizodalmú tanár elnöklete alatt". A habsburgi elnyomó politika nemcsak az intézettel, hanem annak tanáraival szemben is megnyilvánult. Vértanúja is volt: Juhbál Károlyt, a József Ipartanoda rajztanárát, aki fegyveresen vett részt a szabadságharcban és benső kapcsolatban állt a Kossuth családdal, börtönbe vetették és politikai meggyőződése miatt a hírhedt „Neugebaude"-ban kivégezték. 1856 fontos évszám a magyar felsőoktatás történetében. Ekkor rendelték el a József Ipartanodának Polytechnikummá való átszervezését. Első ülésén a tanári kar elhatározta, hogy a tanítás magyar nyelven történik és az intézet Pesten működik. A magyar nyelvű tanítást azonban még évekig nem engedélyezték. Csak az i860, évi októberi diploma után taníthattak magyar nyelven a professzorok. Stoczek József, a Polytechnikum tanára, majd az autonóm Műegyetem professzora és első választott rektora így szól erről az esemény-