Budapest, 1967. (5. évfolyam)

6. szám június - Dr. Fónyad Ernő: Egyetemi város a Duna partján

szág kebelében leendő felépítésére nézve". 1836. április 29-én a Karok és Rendek elfogadták az in­dítványt, és országos választmányt szerveztek a Műegyetem felállítása érdekében. Határozatukat törvényjavaslatban terjesztették a király elé. V. Ferdinánd szokatlanul gyorsan intézkedett. Egy nap múlva visszaküldte a törvényjavaslatot, azzal, hogy királyi tiszténél fogva gondoskodik majd er­ről, amennyiben a körülmények megengedik, de „ebben a tárgyban törvényjavaslat szüksége nem forog fenn". A követek keserű kifakadásokkal fogadták a vá­laszt, amely méltó volt a magyartipró Habsburg­házhoz, és a zsarnoki szellem megtestesítőjéhez: Metternichhez. De a válasszal Pest-Budán sem késlekedtek. Űjabb feliratukban a magyar köve­tek ezt üzenték a Burgba: „ . . . nem lehet a nem­zetet meggátolni abban, hogy a szép mestersé­geknek és tudományoknak kiműveléséről ő maga is ne gondoskodjék . . ." Sajnos, a nemzet még hosszú ideig nem jutott önálló Műegyetemhez .. . Pedig az 1846-ban lé­tesített József Ipartanoda nem felelt meg az igé­nyeknek. Kevés technikai jellegű tárgyat tanítot­tak. Az abszolutizmus intézkedése miatt elnémult a magyar nyelv is. Azt sem engedték meg, hogy Pesten legyen az intézet. „Valamely más városba lészen elhelyezendő", szólt a királyi rendelkezés. Akkor az csak Buda lehet, volt a válasz erre. így került a Várba, az Egyetemi Nyomda épületébe. 120 esztendeje annak, hogy Karácson Mihály igazgató iskolaava­tó beszédével megnyílt a József Ipartanoda. Érde­mes szavaiból idézni: „A társas életre legtöbb ál­dást áraszt a műipar, ezer irányban működteti ez a találékony emberi észt. Nincs a szorgalom, az ipar-értelmesség előtt nehézség, melyet kielégí­teni ne tudna: ezredéves ingoványokat hasznave­hető földekké változtat, pusztító homokot tevé­kenységre kényszerít, dúló folyókat szabályoz, ed­digelé járhatatlan vidékeknek közlekedési pályá­kat, csatornákat von, a föld gyomrának kincseit napvilágra hozza ... Az ipar-értelmesség nagyobb munkásságra s ezáltal testi, szintúgy mint lelki te­hetségének folytonosabb, elevenebb, célszerűbb alkalmazására vezeti az embert, a munka pedig forrása a nemesbülésnek . . ." A tudománynak az élettel, az elméletnek a gya­korlattal való kapcsolatáról beszélt az Ipartanoda megnyitásakor Árenstein József, az intézet mate­matika tanára: „Egy Ipartanodának célja nem le­het, hogy maga körül egy szűk, a többi élettől el­választó kört képezzen, vagy a nemzet egy osztá­lyát művelje, vagy véleményeket képviseljen. Ha­nem célja, hogy betöltvén a hézagot a művelet-A József Ipartanoda és a műegyetem régi helyiségei a budai Várban Dr. Stoczek József, az önálló Műegyetem első rektora A Műegyetemi Könyvtár olvasóterme. Tervezte: Peez Samu professzor len és tudós közön, közhasznú tanítmányait mi­nél többekre terjessze s így a jólétnek alapját ves­se, mely annál tartósabb, minél jobban választá tanítmányait; nem lehet célja, hogy magát tudo­mányosságba burkolván, gőgösen lenézzen a gya­korlati élet terheire, hanem hogy azokba vegyül­vén, eszközöket nyújtson könnyítésükre és meg­osztásukra; nem lehet végre célja, hogy tanokat vizsgáljon, melyek egy század előtt újak voltak, hanem hogy szüntelen kísérője a haladásnak, egye­sek szerencsés, közhasznú ideáit tüstént kisze­melje, hasznosítsa, a nép tulajdonává tegye . . ." A fejlődésért nemcsak a haza nagyjai, lelkes kö­vetei és a kiváló tanárok harcoltak, hanem az ifjú­ság is. Az Ipartanoda ifjúsága 12 pontban foglal­ta össze kívánságait, amiket 1848. április 9-én „az összes ipartanodai hallgatóság" határozatából közrebocsátottak: „I. A pesti kir. József Iparta­nodának minél előbb összműegyetemmé (Poly­technikum) átalakítása. 2. Az intézetnek minden­képp megfelelő épület. 3. Egy összműegyetem­hez illő, minél előbbi tökéletes felszerelés. 4. Az összműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók által használhatása. 5. A bécsi Polytechnikumtól, valamint egyéb tanintézetek­től tökéletes függetlensége. 6. Minden rendes ta­nár tartozzék vagy már létező vagy általa szerkesz­tendő magyar tankönyv szerint előadni. 7. A szük­séghez képest tanársegédeknek mielőbbi kineve­zése. 8. Francia, olasz nyelv rögtöni díjmentes hallgatása, s az angol nyelv mielőbbi tanítása. 9. Szabad tanítás és tanulhatás. 10. Az intézet hall­gatóságának a tanári ülésekbeni képviselete. 11. Magán és rendes hallgatók tetszés szerint, éven­kénti vagy tanfolyam végéveli nyilvános vizsgála -ta. 12. Az igazgatást tanári ülésekre kívánjuk át­ruháztatni közbizodalmú tanár elnöklete alatt". A habsburgi elnyomó politika nemcsak az in­tézettel, hanem annak tanáraival szemben is meg­nyilvánult. Vértanúja is volt: Juhbál Károlyt, a József Ipartanoda rajztanárát, aki fegyveresen vett részt a szabadságharcban és benső kapcso­latban állt a Kossuth családdal, börtönbe vetet­ték és politikai meggyőződése miatt a hírhedt „Neugebaude"-ban kivégezték. 1856 fontos évszám a magyar felsőoktatás tör­ténetében. Ekkor rendelték el a József Ipartano­dának Polytechnikummá való átszervezését. Első ülésén a tanári kar elhatározta, hogy a tanítás ma­gyar nyelven történik és az intézet Pesten műkö­dik. A magyar nyelvű tanítást azonban még éve­kig nem engedélyezték. Csak az i860, évi októ­beri diploma után taníthattak magyar nyelven a professzorok. Stoczek József, a Polytechnikum tanára, majd az autonóm Műegyetem professzora és első választott rektora így szól erről az esemény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom