Budapest, 1967. (5. évfolyam)

5. szám május - Sebestyén Tibor: Chandigarh

Tipikus sikh férfi Modern hindu templom Chandigarh-ban De már jelenleg is rendkívül színes, festői városképek tárul­nak a turisták szeme elé. A vá­ros tervezői azt is figyelembe vették, hogy a városból a hiva­tali központ felé vezető több kilométer hosszúságú utakról a hátteret a Himalája hófedte bér­cei képezik. Maga az építkezés kivitelezése érdekes egyesítése a gépi építke­zésnek és az indiai hagyományos, kézierőn alapuló munkamódsze­reknek (a földdel teli kosarakat a nők a fejükön hordják, szamár cipeli az oldalán levő zsákokban a földet), az eredmény mégis a nyugati modern városokéval ve­télkedő modern köz- és lakóépü­letek. Fő közlekedési eszköz itt ma még a biciklis riksa, és ennek va­lamivel modernebb változata, a motoros riksa. A legmodernebb épületek mellett helyenként még a múlt emlékeként ott láthatjuk a szabad téren dolgozó iparoso­kat, a borbélyt, a cipészt stb. Építészeti alkotásaikban a mo­dern művészet alkalmazásával igen érdekesen oldották meg a trópusi körülmények követelte nap- és fényvédelmet, valamint a fokozott szellőzést. Kezdeti stá­diumban ugyan, de már látható egy-két szép trópusi növények­kel megtervezett park. Az épülő Chandigarh már most is a mo­dern művészet alkalmazásának egyik különlegessége és érdekes­sége Indiában; igen sok turista iktatja be programjába a város meglátogatását. Szöveg és fotó: Sebestyén Tibor Trópusi levélvirág egy chandigarh-i parkban Üt- és parképítés kisipari módszerekkel Cipészműhely a szabadban

Next

/
Oldalképek
Tartalom