Budapest, 1967. (5. évfolyam)

5. szám május - Sebestyén Tibor: Chandigarh

Tipikus sikh férfi Modern hindu templom Chandigarh-ban De már jelenleg is rendkívül színes, festői városképek tárulnak a turisták szeme elé. A város tervezői azt is figyelembe vették, hogy a városból a hivatali központ felé vezető több kilométer hosszúságú utakról a hátteret a Himalája hófedte bércei képezik. Maga az építkezés kivitelezése érdekes egyesítése a gépi építkezésnek és az indiai hagyományos, kézierőn alapuló munkamódszereknek (a földdel teli kosarakat a nők a fejükön hordják, szamár cipeli az oldalán levő zsákokban a földet), az eredmény mégis a nyugati modern városokéval vetélkedő modern köz- és lakóépületek. Fő közlekedési eszköz itt ma még a biciklis riksa, és ennek valamivel modernebb változata, a motoros riksa. A legmodernebb épületek mellett helyenként még a múlt emlékeként ott láthatjuk a szabad téren dolgozó iparosokat, a borbélyt, a cipészt stb. Építészeti alkotásaikban a modern művészet alkalmazásával igen érdekesen oldották meg a trópusi körülmények követelte nap- és fényvédelmet, valamint a fokozott szellőzést. Kezdeti stádiumban ugyan, de már látható egy-két szép trópusi növényekkel megtervezett park. Az épülő Chandigarh már most is a modern művészet alkalmazásának egyik különlegessége és érdekessége Indiában; igen sok turista iktatja be programjába a város meglátogatását. Szöveg és fotó: Sebestyén Tibor Trópusi levélvirág egy chandigarh-i parkban Üt- és parképítés kisipari módszerekkel Cipészműhely a szabadban