Budapest, 1967. (5. évfolyam)

4. szám április - Vedres József — Maros László: A Vasas életéből

Sok egyéni és csapatbajnokság fűződik a Vasas tornásznők nevéhez. Ez a csapat is bajnokságot nyert helyes az egyesület vezetőinek az a törekvése, miszerint a szakvezetők gárdájának erősítésével még ütőképesebbé kell tenni a szakosztályt, hogy alkalmassá váljék a megnövekedett feladatok megoldására. Az sem kétséges, hogy a Vasas sportiskolájának edzői fiatalok, lelkesek, de még nem áll mögöttük elegendő tapasztalat. A Vasas atlétika-sikerei sorát olyan nevek fémjelzik, mint Németh Imre, aki a londoni kalapácsvető olimpia bajnoka volt. A gerelyhajításban ugyanott harmadik helyen végzett Várszegi Józseftől e sportszert kitűnő női sportoló vette át: Antal Márta, aki legutóbb a tokiói olimpián ezüstérmet harcolt ki magának. Garay Sándor, a kitűnő középtávfutó, aki az 5 000 méteres síkfutás mezsgyéjére is „kirándult", évekig ott volt a magyar atlétika élvonalában. Vagy ki felejtené el Klics Ferenc alakját, akitől szintén nehéz volt elhódítani az aranyérmet a diszkoszvetésben. Szilágyi Jenő 10 000 méteren úgyszólván verhetetlen volt hazai versenyeken. S szorgalmas „napszámosokként" gyűjtötték a sikereket évről évre a különféle váltószámok tehetséges Vasas-atlétái. . . Húsz magyar bajnokságával előkelő helyet foglal el a Vasas szakosztályai sorában a birkózás is. Ebben a sportágban kétségtelenül Kozma István szerezte meg a legnagyobb világhírnevet. Mind az olimpiákon, mind a világbajnokságokon a nehézsúlyban az egyik legszámottevőbb világklasszissá lépett elő. De kívüle voltak a Vasas versenyzői közül még mások is a dobogón, s többen jelenleg is tagjai a magyar válogatottnak. Majdnem hatvan magyar bajnokságot szereztek az evezős szakosztály tagjai. Egyéniben és csapatban egyaránt egyenletesnek mondható a szakosztály versenyzőinek teljesítménye, főképpen a nőké. A megalakulást követő évtizedben a magyar női válogatott gerincét a Vasas versenyzői adták, s 1960-ban el is érték a „legjobb női evezős szakosztály" címet. Kislétszámú, de kitűnő versenyzőket vonultat fel a kerékpárszakosztály, amelynek tagjai eddig tizenkét magyar bajnokságot vallhatnak magukénak. A legutóbbi időkben is tizennégy Vasassportoló volt a válogatott keret tagja, s ez a tény arra inti az egyesület vezetőit, hogy — tekintettel versenyzőik kevés számára — fordítsanak nagyobb figyelmet az utánpótlás neveíésére. A női, illetve férfi kézilabda szakosztály eddig kevéssé volt eredményes, de várható, hogy ebben a sportágban jelentős lesz a fellendülés, s remélhető hogy az 1955-ös férfibajnokságot több is követi. öt magyar bajnokságával, a Közép-Európai Kupában elért négy bravúros győzelmével, s nem utolsó sorban a nemzetközi találkozókon, s ezek sorában is az Európa Kupában elért negyedik helyezésével a magyar labdarúgás 1. számú csapatává nőtte ki magát a Vasas együttese. Az utóbbi két évben meggyőző játékkal, a többieknél sokkal szervezettebb csapatmunkájával szerzett jelentős nemzetközi tekintélyt a piros-kék gárda, amelynek gerince a világbajnokságon s az egyéb nemzetközi találkozókon a magyar válogatottban is megállta a helyét. A 4 —2 —4-es játékrendszert egy kiváló szakember, az egykori Vasas-játékos, mai szövetségi kapitány, Illovszky Rudolf gyakoroltatta be a csapat tagjaival. Ma már ez a „Vasas-iskola" követendő példa a magyar labdarúgásban, olyan játékfelfogás, amely ha igazi küzdőszellemmel és győzniakarással társul, meghozhatja a sikert. Ökölvívásban tizenkilenc aranyérem jelzi a szakosztály sikereit. A világversenyek porondján a Vasas színeiben is öklöző Papp László háromszoros olimpiai bajnok az 1949-es oslói és az 1951-es milánói Európa-bajnokságon szerezte meg a győzelmet. Három olimpiai bajnokságot harcolt ki a minden idők legnagyobb amatőr ökölvívója — aki a profi ökölvívók táborában is sikersorozatot ért el —, s a piros-kék színeknek is nagyon 'ok diadalt aratott. A bajnokságok számát tekintve kevéssé eredményes labdajáték a Vasas házatáján a felszabadulással ajándékként kapón új sportág: a röplabda. Két bajnoki címet értek el a Vasas sportolói, de mindig ott voltak és vannak az élcsoportban. Bár csak szintén két bajnokságot szereztek, de mégis egész sor nemzetközi sikerrel büszkélkedhetnek az egyesület sakkozói. Az elmúlt két évtized alatt egész sor játékos szerepelt a nemzeti válogatottban, akik részesei voltak a nemzetközi tornákon elért magyar sikereknek. Eredményességben mindjárt az atlétika után következik a si, amelynek különféle számaiban hatvankét bajnokságot nyert a Vasas. Kezdetben csak női részleg szerepelt a hazai versenyeken, majd helyet kaptak a szakosztályban a férfiak is. A Vasas e sportág eredményességének megszilárdítására azt tervezi, hogy megoldja a galyatetői sí'náz évek óta húzódó problémáit, s jobban törekszik az utánpótlás szervezen kiépítésére. Az utóbbi évek stagnálása után az 1966-os év ismét három bajnoksággal gazdagította az egyesületet a „fehér sportban": a teniszben. Összesen negyvenhárom bajnoki cím fűződik a Vasas-sportolók nevéhez. Volt a szakosztálynak két olyan versenyzője, aki a magyar tenisz-sportnak is nagy nemzetközi hírnevet szerzett: Asbóth József és Körmóczi Zsuzsa. A sportág vezetői, versenyzői attól remélnek további fellendülést, hogy kiépül a tenisz pálya-bázis a Fáy utcai sportkombinátban, ahol az angyalföldi tehetségek egész sorát várják a vörös salakra . . . A Vasas jelentős sportágai közé tartozik a torna, amelynek harmincnégy magyar bajnokságából 1966-ban öt született. Az olimpiai női összetett csapat-sikerekben mindig részesek voltak az egyesület tornásznői, akik a római világbajnokságon is jól szerepeltek. Nagy terveket szőnek a sportág szakvezetői: az a cél, hogy még számottevőbb szerepet töltsön be a Vasas e nagy munkásmozgalmi hagyományokat is ápoló sportág élvonalában. Az uszodahiány nem kis mértékben gátolja a fejlődést a két vízisportban, az úszászban és a vízilabdában. A két szakosztályban három-három magyar bajnokság született, s a vízilabdában jelenleg a Vasas az NB II. csapatai között küzd a felkerülésért. A vitorlázók huszonhárom bajnoksága elsősorban annak köszönhető, hogy az egyesület Siófokon vitorlástelepet tart fenn. Még eredményesebb lehetne a szakosztály szereplése, ha a telep felújítására is sor kerülhetne. A Vasas elég nagylétszámu hajóparkkal rendelkezik, de ez k versenyzők nagy létszámához viszonyítva mégis kevés. Kovács Pál, Tilly Endre, Delneky Gábor, Meszéna Miklós, Kovács Attila és mások egész sora nagy világversenyeken szereztek dicsőséget a magyar vívósportnak. Női tőr egyéniben Sákovicsné Dömölki I.ivia volt a dobogó legmagasabb fokán a sportág legnagyobb viadalain. Huszonnyolc magyar bajnoki cím is alátámasztja azt a tényt, hogy e sportág — s különösen a kardvívás — jó felkészültségét biztosítják a Vasasban. A női tőrben — ahogy a többi fegyvernemben is — sokat kell tenni az utánpótlás erősödéséért, hiszen a jól felszerelt vívóteremben, avatott edzők irányítása mellett lehetőség nyílik a szakosztály ütőképességének növelésére. íme, ez a reális helyzetkép a Vasas mai sportéletéről. Nem kétséges, hogy a hazai és nemzetközi győzelmek hosszú sora mögött vannak elmaradó sportágak is, amelyek még nem szerepelnek úgy, ahogy azt tőlük e nagymultú egyesület hívei elvárhatnák. De ahogy a Vasas Sport Club több mint fél évszázados története mutatja, bizonyos, hogy ezekkel a feladatokkal is sikerrel birkóznak majd meg a piros-kékek . . . 41 A Pasaréti úton remek fedett csarnok nyújt otthont a Vasas teniszezőknek a téli edzésekre és versenyekre. Érdekes megemlítem, hogy a szép, modern épületet Gulyás István az örökös magyar teniszbajnok tervezte