Budapest, 1967. (5. évfolyam)

3. szám március - Válasz interpellációinkra

A főváros életéből A Fővárosi Tanács munkaügyi osztályának 1967. évi tájékoztató füzete megállapítja, hogy Budapesten ebben az esztendőben 14 400 fiú és 14 200 lány, összesen tehát 28 600 — az előző évekhez képest csaknem hatezerrel több — tanuló végzi el az általános iskola nyolcadik osztályát. Az 1967/68-as tanévben a szakképesítést nyújtó középiskolákban 7200, a gimnáziumokban 7800 diák számára lesz hely, a szakmunkásképző iskolákban 23 ezer fiatal tanulhat tovább, a gyors- és gépíró iskolák pedig 1800 növendéket fogadhatnak be. A budapesti gimnáziumokban ez évben érettségiző 8500 fiatal közül csak mintegy kétezer tanulhat tovább egyetemen és főiskolán, a többieknek a szakmatanulás vagy a munkába lépés között keli választaniok. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda az elmúlt évben kereken hatmillió oldalnyi szöveget fordított le idegen nyelvekről magyarra és viszont. Ez még akkor is egyedülállóan magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy az Iroda 1500 fordítója közül sokan öt-hat nyelv tudói. A budapesti munkahelyek száma — állapították meg ez év januárjában a Fővárosi Tanács illetékes osztályán — 1 287 000 volt. Ebből több mint negyedmillió dolgozónak, vagyis a foglalkoztatottak 20 százalékának állandó lakhelye vidéken van. Az ingázók száma 170 ezer. A vidékiek 51 százaléka az iparban, 16 százaléka az építkezéseken, 13 százaléka a közlekedésben, 6 százaléka a kereskedelemben dolgozott. Ugyanakkor 17 ezer budapesti lakos vidéken talált munkát. Az Akadémiai Könyvkiadó Vállalat új, nagyigényű kiadvány erőpróbájára készül: megkezdték a Világirodalmi Lexikon anyagának összegyűjtését és sajtó alá rendezését. A Világirodalmi Lexikon főszerkesztője dr. Király István. Januárban ötvenezer címszó állt a kutatók rendelkezésére. A Budapesti Szépművészeti Múzeumban többéves hatalmas munka zárult le januárban. A múzeum több mint ötven éves tervszerű gyűjtése után megnyílt a barokk szobrok állandó kiállítása. A kiállított anyag kétharmad részét az elmúlt húsz esztendőben vásárolták. Megjelent januárban az 1966. évi fővárosi gyermekbaleseti statisztika. Részletes adatokat csak a Közlekedésrendészet közölt: 529 budapesti gyermeket ért közlekedési baleset az elmúlt esztendőben, 3 százalékkal kevesebbet, mint 1965-ben. Az 529 gyermek közül nyolc életét vesztette, 106 súlyosan, 415 könnyebben megsérült. A legtöbb utcai gyermekbaleset Budapesten esztendők óta a XIII.. a VIII., a XIV., a VI. és a XXII. kerületben történik. A legveszélyeztetetebb korosztály a 10—14 éveseké. január 19-én került 350-edszer színre a Budapesti Operaházban a Varázsfuvola. Első magyar előadása a Nemzeti Színházban 1877-ben volt. A Trubadur előadásának 500. jubileumát január 19-én ünnepelték az Erkel Színházban. Első bemutatója 1854-ben volt Budapesten. A januári felmérések szerint Budapesten 13 600 házfelügyelő gondoskodik a házak rendbentartásáról. A házfelügyelők csaknem 20 százaléka már nyugdíjas állományban van, sőt, a fővárosban 176 hetven évnél idősebb házmester tevékenykedik. Mintegy 3000 azoknak a száma, akik a házmesterséget csak másodfoglalkozásnak tekintik — a fiatalabbak közül legtöbben nem a kereset, hanem a szolgálati lakás miatt ragaszkodnak ehhez a mesterséghez. Ludvik Cerny elnök vezetésével januárban Budapesten járt Prága tanácsának küldöttsége. A két főváros között főként a művészeti és a művelődésügyi kapcsolatokat bővítik. A prágaiak a kereskedelmi hálózat tudományos fejlesztésében is segítenek a budapesti szakembereknek, mert Prágában külön intézet készíti el egy-egy utca üzlethálózatának tervét; a városképi, műemléki, közlekedési meggondolásokon kívül tudományosan elemzik a boltok várható forgalmát, nyereségét. Hasonló alapos tervezés nálunk is időszerű lenne, ezért a prágai tapasztalatokra igen nagy szükség van. Az új választójogi törvény értelmében a jövőben a választók életkora hivatali titok. A születési évet az összeírólapon még fel kell tüntetni, de a kifüggesztett névjegyzéken ez a dátum már nem szerepel. Daily News — Neueste Nachrichten néven kétnyelvű új napilap jelent meg januárban a fővárosban. A napilap reggel kerül az újságárusokhoz, cikkei egyaránt tájékoztatnak a külpolitika, a belpolitika és a kulturális élet legújabb eseményeiről. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az év első hónapján bejelentette, hogy májusban megnyílik az új magyar történeti kiállítás, amelyhez hasonló nagyszabású tárlat Magyarországon még nem volt. A történeti kiállítások sorában ez lesz az első, amelyen a múzeum bemutatja azokat az aranykincseket is, amelyeket eddig a raktárakban, illetve a páncélszekrényekben őriztek. A kiállítás alkalmára elkészíttetik I. István koronájának pontos másolatát, amely mint másolat, a negyedik lesz a királyi ékszer történetében. A Fővárosi Tanács tervosztályának vezetője, dr. Viszket Mihály elmondotta, hogy az Óra- és ákszeripari Vállalat egy része a belvárosi Molnár utcából vidékre települ. Ugyancsak vidékre költözik a Duna Cipőgyár 2-es számú telepe, a Csavarárugyár Nagytemplom utcai gyáregysége és a Ganz-MÁVAG Boráros téri hídüzeme. Egy-egy gyár, illetve telephely áthelyezésének költsége 4—5 millió forintig terjed. Budapest túlzsúfoltságának csökkentésén kívül a vidéki munkahelyek bővítése a kitelepítések legfőbb célja. A költözések részletes ütemterve már készül, végrehajtása az illetékes ipari minisztériumok, főhatóságok, az OKISZ és a Fővárosi Tanács összehangolt munkájának eredménye lesz. Gádor Magda: Fiúportré (Burghardt Ferenc felvételei) Szobor és gobelin — egymás mellett... „A különböző művészeti ágak gyakorlói között napjainkban egyre gyakoribb a kézfogás, a barátkozás. Először a műfajok határai fölött, aztán majd, reméljük, azok határain belül is virágzásnak indulhat az igazi művészi összefogás . .. Gádor Magda szobrainak egymásmellettisége szinte szuggerálja témáinak és megoldásainak nagy-nagy emberszeretetét, amely egy furcsa, elnéző gyengédséggel ölelkezve csak hangsúlyozza alkotásainak tiszta realizmusát. Pintér Éva gobelinjeiről szólva: állandóan úgy látom, hogy a gobelin a képzőművészet fonálba álmodott szenvedése, egy kicsit naiv, egy kicsit csodálkozó szunnyadozása, ábrándozása a rajznak, festészetnek — annak testvére, rokona ..." (Részlet Keres Emilnek a kiállítást megnyitó beszédéből) Pintér Éva: Hajóépítők 44