Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - A címlapon: A budavári Mátyás-templom és a Városvédő (Gink Károly felv.)

Az Üjlipótvárosi lakótelep makettje tabáni helyreállított zöld hegyoldal lenyűgöző látványt nyújt minden szemlélődőnek. Az ide tervezett szálloda talán egész Közép-Európa legszebb kilátással rendelkező épülete lesz. Azt akarjuk, hogy az objektum méltó legyen a reprezentatív helyhez, és arányaiban, anyagában Budapest egyik legkorszerűbb épülete legyen. A szállodaépítési program következő feladata a vári szálloda megépítése, a volt Illetmény Hivatal romos épületében és a mellette levő üres telken. A szálló ebben a műemléki épületben, az üres telekre megépített korszerű szárnyával, éttermével, egyéb létesítményeivel Budapest egyik legszebb pontján létesül, felépítése nagyon sürgős feladat, minthogy a műemléki romos épület állaga évről évre romlik. E szálló megépítése után foglalkoznak majd a tabáni parkban — a helynek és a környezetnek megfelelően — korszerű szálló tervezésével és felépítésével. Az idegenforgalmi létesítmények közül még megemlítünk két campinget; modern kialakításukkal városképileg is igen előnyösek, és a campingezőknek is kellemes környezetet biztosítanak. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a külföldi campingekhez képest ez a budapesti két camping kulturált környezetével, esztétikus kialakításával lényegesen magasabb színvonalat képvisel. Az egyik Óbudán — a Római-parton (Szentendrei úton) — épült fel, a másik a Hárshegyen, igen korszerű kivitelben. Budapest városkép-alakítása szempontjából nem közömbös létesítmények az ápolt parkok és zöldterületek. Jelenlétük biológiai szempontból, a város levegője, a lakosság pihenése, szórakozása, a zaj, a por, a füst, korom megszűrése szempontjából is igen fontos. Ezért az elmúlt években különös gondot fordítottunk — nem kevés eredménnyel — Budapest parkjainak, ápolt zöldterületeinek fejlesztésére. Az új lakótelepeken — mindenütt a lakásépítéssel párhuzamosan — gyönyörű parkok, gyermekjátszóterek épültek. A gyermekjátszóterek — a különféle műszaki berendezésekkel — szintén jól illeszkednek a lakótelep környezetébe. De a városközpontban is létesítettünk igen kulturált parkokat. Több éves munkával elkészült — s azt hiszem, valamennyi budapesti lakosnak örömére — a Gellérthegy északi oldalának, a tabáni területnek a parkosítása. Felszabadulásunk huszadik évfordulójának jegyében nyert befejezést a Jubileumi Park, teraszosan kialakított rózsakertjeivel talán Közép-Európa legszebb parkja. Jelentős mértékben emelik szépségét a benne elhelyezett művészi alkotások; Kiss István domborműve, Somogyi József szobra és a többi képzőművészeti alkotás. A II. ötéves tervben fejeződött be a Zsigmond tér parkosítása. Ugyanígy rendezésre került az Árpád fejedelem útja mentén a HÉV-vágányok és a Duna rakpartja közötti terület. Most van befejezés alatt a Boráros téri hídfőben lebontott Közúti Hídfenntartó Vállalat helyén az új parksáv létesítése, amely a IX. kerület lakosainak nyújt majd kellemes pihenő és sétálóhelyet a több évtizede elzárt Duna-parti szakaszon. Még számtalan példát lehetne felhozni rá, hogy a város mely részein parkosítottunk kisebb-nagyobb területeket. Különösen sokat tettek ezen a téren a kerületi tanácsok, sőt, nem egy esetben a nagyvállalatok, intézmények is. Csak jellemző adatként: a Fővárosi Tanács évente mintegy 40 millió forintot fordít a parkok karbantartására, felújítására. Ez a cikk Budapest városképe alakulásának csak egy részét öleli fel. Következő cikkünkben térünk majd ki olyan fontos kérdésekre, mint a Várpalota, a vári lakónegyed helyreállítása, továbbá a városközpont fejlesztésének (Vörösmarty tér beépítése, a Duna-parti szálloda telepítésének állása, a Calvin tér rendezése stb.) nagy fontosságú, sokat vitatott problémáira. 5