Budapest, 1966. (4. évfolyam)

2. szám május - Válaszok interpellációinkraj ehavi interpellációs kérdéseink - Mesterházi Lajos: Levél a Várból

ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK múlt havi interpellációinkra 1

Kérdés: A Déli pályaudvar környéke, a Krisztina, sőt a Bástyasétány is szélcsendes napokon olykor már szinte elviselhetetlenül füstös, kormos, füstködös. Nem volna-e megoldható, hogy a vonatokat, vagy azok nagyrészét Kelenföldről Diesel-vontatással hozzák be a Budának ezen a legsűrűbben lakott helyén fekvő fejpályaudvarra? Válasz: A beküldött javaslatban foglaltakat megvizsgáltuk. A Budapest-Déli pu.-ról induló, illetve oda érkező vonatoknak Budapest-Kelenföldön történő gépcseréje sem vasútüzemi, sem utasérdekek szempontjából nem oldható meg. Ez a vonatok menettartamának jelentős növekedését idézné elő, ugyanis az indító állomás utáni első, illetve a végállomás előtti utolsó állomáson történő mozdonycsere miatt a szükséges tartózkodás 20—30 perccel növekednék. A Budapest-Kelenföld állomáson történő tartózkodás előreláthatóan azzal járna, hogy emiatt az utazóközönség nagy többsége Budapest-Kelenföldön szállna fel, illetve le a vonatokról; ez a közúti közlekedés szempontjából is új helyzetet teremtene. A vasútüzem szempontjából sem valósítható meg a javaslat, mert Budapest-Kelenföld kapacitása nem teszi lehetővé a gépcseréket, illetve ezekkel kapcsolatban szükséges tartózkodásokat. Budapest-Kelenföld állomáson a jelenlegi forgalom is csak nagy nehézségekkel bonyolítható le. A mozdonycserék, az ehhez szükséges tartózkodási idők, az állomás kapacitását nagymértékben meghaladnák. A megoldás rendkívül gazdaságtalan lenne, mivel a személyszállító vonatokat továbbító eredeti mozdonyokon felül többlet vonóerőt kellene lekötni, a Válasz: A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az egységes lakásgazdálkodási elvek és a lakásigénylési eljárás demokratizmusának kiszélesítése érdekében az elmúlt években több határozatot hozott. A határozat alapján a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai a lakásigények elbírálását, besorolását tervszerűbbé, igazságosabbá tették azzal, hogy fokozottabb mértékben bevonták a helyi államhatalmi és egyéb társadalmi szervek képviselőit a lakásgazdálkodási tevékenységbe és annak ellenőrzésébe. A fővárosban a lakásigényléseket I—IV. kategóriába sorolják. Az I. kategóriába a romos, életves zélyes, továbbá a lakás céljára alkalmatlan lakásban lakó bérlőt, valamint a tartósan fertőző betegségben szenvedők igényeit sorolják be. A II. kategóriában a lakással nem rendelkező (hajléktalan, albérlő, családtag vagy egyéb nem bérlői minőségben lakó) családok igényei szerepelnek, míg a III. kategóriában azok a lakással rendelkező, de zsúfoltan lakó családok igényeit sorolják be, akik nagyobb lakás kiutalására jogosultak. A IV. kategóriában olyan igényeket tartanak nyilván, amelyben a bérlők nagyobb lakásuk felajánlása ellenében kisebb lakást kérnek, vagy két kisebb lakást ajánlanak fel egy nagyobbért. A lakásigénylések említett csoportosítását szükségesnek tartottuk vázolni, mielőtt arra a kérdésre választ adnánk, hogy érvényesül-e és hogyan a budapesti lakáskiutalásoknál a nagycsaládosok előnye. Az I—IV. kategóriába sorolt igények valamennyi két állomás közötti forgalomhoz szükséges Dieselmozdonyokat más, Diesel-vontatás szempontjából hatékonyabb üzemelést biztosító területről kellene elvonni. Közöljük, hogy a Budapest-Déli pu. környékének füsttelenítése érdekében a fűtőház állományába tartozó gőzmozdonyokat onnan átirányítottuk és ma már Budapest-Déli pu. vontatási telepén csak Diesel-mozdonyok és motorkocsik vannak. Ezenkívül az állomási tolató munkát is dieselesítettük. Jelenleg már csak vidéki honállomású gőzmozdonyokjárnak Budapest-Déli pu.-ra, azok ott átlagosan 4 órát tartózkodnak. Ezen idő alatt szén és egyéb anyagok felvételezését végzik, esetleg kisebb javításokat végeznek rajtuk. A Budapest-Déli pu.-on megforduló gőzmozdonyok száma állandóan csökken és előreláthatóan 1970—1975-ben teljesen megszűnik. A gőzmozdonyok fokozatos kivonásának üteme Budapest-Déli pu.-ról, illetve Budapest területéről attól függ, hogy az ipar milyen ütemben fog a MAv részére megfelelő típusú Diesel-mozdonyt és motorkocsit szállítani. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Rödönyi Károly miniszterhelyettes csoportjában szerepelnek nagycsaládos igénylők, éppen ezért az egyes kategóriákon belüli sorrendiség megállapítására a lakásbérleti jogszabály általános rendelkezéseiből kell kiindulni. így a kiutalásnál elsőbbséget élveznek a munkában kiváló dolgozók, a családosok, azokkal szemben, akiknek nincs családjuk, a családosok közül a többgyermekesek. A gyakorlatban azonban a jogszabály említett rendelkezései csak korlátozottan érvényesülnek. Az állami beruházásban épülő lakások száma a nyilvántartott, lakásigények számához viszonyítva igen alacsony. A lakásügyi szerveknek azonban elsősorban a romos, életveszélyes lakásban lakó családok igényeit kell kielégíteni, továbbá a lakótelepi építkezések terület-előkészítésével összefüggésben jelentős számú lakás kerül szanálásra, amely lakások bérlőit ugyancsak lakáshoz kell juttatni. A kiutalható lakások jelentős része tehát olyan konkrét feladat végrehajtásában kerül felhasználásra, ahol Válasz: A fővárosnak nagy gondot okozott az elmúlt években a városi forgalmi utak (Nagykörút, Kiskörút, Népköztársaság útja, Dohány u. stb.) korszerűsítése. Részben ezzel magyarázható, hogy az országos főutak fővárosi szakaszainak korszerűsítése elmaradt. Ezért a Fővárosi Tanács V. B. Köznem mérlegelhető, hogy az elhelyezendő bérlő nagycsaládos-e vagy sem. Az éves lakáskiutalási tervek összeállításakor a tervben szereplő igényeket úgy kell csoportosítani, hogy a tervbe vett igénylők túlnyomó része az I. kategóriában, 30%-a a II. kategóriába, 10%-a pedig a III. kategóriába sorolt igénylőkre jusson. Ezen túlmenően a jogszabály előírja, hogy az épülő lakások 70%-át fizikai, vagy a termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók kapják. Jogszabályi előírás továbbá az is, hogy a lakások 20%-át, minden ötödik lakást, fiatal házasok részére juttassák. A vázolt nehézségek ellenére kerületi tanácsaink a lehetőségek határain belül igyekeznek a nagycsaládos lakásigénylők helyzetén segíteni. E vonatkozásban igen jelentős eredményként említhető az, hogy az elmúlt 2—3 évben az épülő lakások minőségi összetétele kedvezően változott és a korábbihoz képest több 2 szobás és 2,5 szobás lakás épült, így lehetőség nyílik, lépcsőzetes cserék lebonyolításával, egy lakással több család — közöttük nagyobb létszámú családok — helyzetén is segíteni. 1960-tól, mint új lakásépítési konstrukció, megindult a szövetkezeti lakótelepek építése, amelynek az a célja, hogy a dolgozók saját megtakarításaik, valamint az állam által nyújtott kedvezmények felhasználásával saját otthonhoz jussanak és a házak rendeltetésszerű használatáról, kezeléséről, karbantartásáról stb. együttesen gondoskodjanak. A szövetkezeti lakásokat a tanácsi szervek osztják szét. A szövetkezeti lakásakcióban a nagycsaládos dolgozók kedvezményben részesülnek. így, amenynyiben a családban két vagy több eltartásra szoruló családtag van, családtagonként 2000,— Ft személyi kedvezményben részesülnek, amely az előlegfizetés összegén kívül a kedvezményes szövetkezeti lakásárat is csökkenti. A nagycsaládos dolgozók anyagi helyzete azonban sok esetben nem teszi lehetővé, hogy a szövetkezeti lakás anyagi terheit vállalják. Ezért azt a helyes gyakorlatot alakították ki kerületi tanácsaink, hogy a szövetkezeti lakások egy részét — minőségi csere során — olyan családok részére biztosítják, akik tanácsi lakással rendelkeznek. A felszabaduló tanácsi lakást pedig olyan családok részére utalják ki, akik anyagi helyzetüknél és lakáskörülményeiknél fogva arra rászorulnak. Budapest Főváros Tanácsa V. B. Lakásügyi Osztálya dr. Kemény osztályvezető A szerkesztőség megjegyzése: Amint a válasz is utal rá, a sokgyerekes családok kedvezménye a lakáselosztásban inkább csak eszmei. A fontos kérdést továbbra is napirenden tartjuk. lekedési Igazgatósága célul tűzte ki ebben az ötéves tervben — a rendelkezésre álló szerény lehetőségeken belül — a bekövetkezett lemaradás csökkentését. A III. ötéves terv kialakítása során a KPM és a főváros illetékes szervei között tárgyalások folynak a főutak korszerűsítésének összehangolá-2Kérdés: Érvényesül-e és hogyan érvényesül a budapesti lakáskiutalásoknál a nagy• családosok előnye? Kérdés: Az országos főútvonalak, de különösen a 3-as (Kerepesi út) és az 5-ös (Soroksári út) kivezetése túlzsúfolt, lassú. Vannak-e már tervek a megoldásra és mikorra várható a megvalósításuk? 42