Budapest, 1966. (4. évfolyam)
2. szám május - Fodor András verse
A NÉG Tíz évvel ezelőtt az első „kapavágás" egy darupálya útját egyengette Pécsett a volt repülőtéren. Telepítési tervek, rendezési tervek még nem voltak, de sürgősen el kellett kezdeni az építkezést, mert kellettek a lakások. Az első házak a mezőn épültek, a darupálya mentén, abban a stílusban, ami akkor éppen érvényben volt. Az új generáció. Háttérben Borsos Miklós szobra az Olympia bejáratánál (Fotó: Tillai Ernő) Üj kockaépületek a volt Bolgárkert területén (Fotó: d r _ S zász J.) Aztán a tervezés is megindult, elkészültek a telepítési tervek, s gomba módra nőtt, fejlődött a város. Első lakói többnyire a mecseki Ércbányavállalat dolgozói voltak, ők nevezték el a „várost" „Uránvárosnak". Érdekes, hogy senkinek sem jutott eszébe lakótelepnek nevezni vagy lakónegyednek. Mindjárt „város" lett. Az építkezés idején temérdek sár, por és piszok fedte az utakat, járdákat, ma már a lakónegyedek házait, óvodáit, bölcsődéit, iskoláit aszfaltos utak, járdák kötik össze, a házak között parkok, kertek, játszóterek. Mindenütt növekvő zöld növényzet, fák, bokrok, s — alig hinné az ember — a lakók öntözik, óvják, kímélik és becsülik ezeket. A legkorszerűbb elvek szerint épült úgynevezett „bolygó város" — Pécs régi területeitől elkülönítve — önálló életet él, de lakói nem itt dolgoznak, ipari terület, termelő munkahely itt nincs. A házak nem zárt sorban épültek, ún. szabadon álló beépítés valósult meg: mindenütt levegő, napsütés, tér és park. Az építkezés tempója típusépületeket igényelt, mégsem lett unalmas a város. A Városépítési Tervező Vállalat műtermeiben Bácsi Ödön vezetésével készült rendezési terv igen változatos csoportosításban helyezte el a házakat s a továbbépítés során létesülő épületek — szerencsére — egyre változatosabbá teszik a városképet. Az első háromemeletes típusépületek még magastetős épületek voltak, Az Olympia presszó teraszán 24 Az Olympia étterem terasza a „tánckunyhóval" (Fotó: Tillai Ernő)
