Budapest, 1966. (4. évfolyam)

2. szám május - Szűcs István: A legújabb lakótelep: Békás-megyer

Kovács Balázs—Mező Lajos—Vojnits István budapesti építészek harmincezer forinttal jutalmazott, első díjat nyert terve. A makett közepén észak-déli irányban húzódó Szentendrei út két oldalán képzeli el az új lakónegyed épületeit, amelyek többszintes megoldással csatlakoznak a gyorsvasúthoz és a lies gyorsúthoz. A legújabb lakónegyed Nem tudom, hányan álmodnak ma Budapesten szép, komfortos, csempézett fürdőszobával épült modern lakásokról. A vágyakról nem készül statisztika. Sokan? Vagy rengetegen? Hány ember idegvégződéseit mozgatja, hogy családot alapít, s megindul a nehéz, de minden eddig megismertnél nagyobb öröm, a gyerekvárás, az emberformálás minden gondért örömmel kárpótló útja felé ? A fővárosi tanács régi, kórháznak épült sárga épülete csendes, északi szárnyában, a csendben megbúvó boltíves folyosón Szilágyi Lajosra, a városrendezés és az építés gazdájára várok, hogy a békásmegyeri lakónegyedről, az első gyárilag előállított településről nyilatkozzék a Budapest olvasóinak. — Ezt a lakónegyedet, amelynek makettjét hétszáz méteres képzelt magasságból látja itt az Olvasó, bármennyire is meglepő, tulajdonképpen nem építik. Ez lesz az első hazai lakónegyed, amelynek helyszínén csupán összeszerelés folyik. De tartsunk sort. Az Építésügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt esztendőben sikeres pályázatot írt ki. Bírálatát a résztvevők már meg is kapták. A békásmegyeri lakótelep a főváros legnagyobb egységesen épített, önálló lakónegyede lesz és a tervek szerint egyúttal a legszorosabb kapcsolata lesz a város többi részével. De erről majd később. A pályázóknak tudomásul kellett venniük, hogy a kormányzat Budapest lakáshiányának csökkentését nagyipari jellegű lakásépítéssel kívánja megoldani és ebből a célból a Szovjetunióból házgyárat importált. Már működik a Szentendrei úton és mintegy évi 1800 lakáshoz szükséges épületelem előállítására képes. Szó van arról, hogy az évek folyamán Dániából egy Larsen — Nielsen típusú házgyárat ^s hozatunk be, amelynek ugyanilyen teljesítményére számíthatunk. 1969— 70-ben újabb szovjet házgyár érkezik, amely már négyezer lakás összeszerelését teszi lehetővé. Ezzel aztán hazánkban meg is kezdődik a gyárszerű építkezés korszaka. A kiírt tervpályázat feltételül szabta, hogy a tervezők a házgyár elemeinek elhelyezésére összefüggő területet biztosítsanak és ugyanilyen feltétel volt az is, hogy a tervezésnél csak a házgyár szabvány elemeit volt szabad felhasználni. A pályázat kiírását természetesen összehasonlító vizsgálatok előzték meg, s bebizonyult, hogy a kelenföldi és az óbudai lakónegyed után a békásmegyeri terület a legalkalmasabb. Ez a vidék tömeges lakásépítés céljaira eszményi, egészséges levegője van („Budapest tüdeje"), kellemes domborzatú, a kiszemelt területet félkörben nyugati irányban hegy öleli körül, keletről pedig a Duna határolja, a Római-part északi része. Megállapították a vizsgálatok, hogy bel- és talajvize megfelelő, talaja alapozásra is előnyős. A fővárossal máris jó kapcsolata van HÉV-en és közúton, de számolni kell a közlekedés fejlesztésével. Szükséges a HÉV gyorsvasúttá való átalakítása, s a hozzá vezető út átépítése autóúttá. A tervek magukban foglalják a gyorsvasút meghosszabbítását a metro Batthyány téri állomásáig, ilyenformán a város belterülete negyed órán, húsz percen belül elérhető. A továbbiakban vízzel jól ellátható, a gázvezeték a terület szélén halad, a csatornázás gazdaságosan megoldható. A követelmények szigorúak voltak, előírták a település egészségügy valamennyi feltételének betartását. Az épületek elhelyezésénél megkívánták a lakóépületek megfelelő napfényellátását. A szakembereknek elsősorban a téli hónapokra kellett gondolniuk, mert az emberek nyáron eleget tartózkodnak a szabadban, a háztömböket körülvevő parkokban, hegyekben és a Duna-parton, verőfényes időben inkább védik lakásukat a napfénytől. Az épületeket úgy kellett elhelyezni, hogy a téli napot hasznosítsák. A makettekről készült fényképfelvételek bizonyítják, hogy tervezőik sikerrel oldották meg ezt a feladatot. A pályázat kiírásakor ajánlották a tíz-tízezer fős lakókörzetek kialakítását, mégpedig gazdaságossági és célszerűségi okokból, valamint ezeknek ikresített, húszezer főnyi lakónegyeddé való kialakítását. így a lakóegységek szükségletének kielégítése optimálisan biztosítható. May Attila fiatal mérnök terve a békásmegyeri lakónegyedről. A felvétel keleti oldalán húzódik a 11-es gyorsút és a gyorsvasút. A tervező a környező hegyek oldalait is beépíti szellős, napsütött lakásokkal, a magas házak jó tájékozódást nyújtanak. (A szerző felvételei.) 12 BÉKÁSMEGYER