Budapest, 1966. (4. évfolyam)
1. szám április - Könyvekről
Budapest történetének bibliográfiája mindaz megtalálható, amit a város leírásáról és építéséről, Budavár visszafoglalásától napjainkig lényegeset kinyomattak: hazai és külföldi írók Budapestről szóló irományai, azután a hivatalos állami, városi, közületi szervek, valamint társaságok és magánszemélyek által kibocsátott cím-, lak- és utcajegyzékek. A városrészek külön-külön szerepelnek, tájegységenként is és kerületenként is. A nevezetes utak, utcák, terek, sétányok, kertek, parkok, de még a gyermekjátszóterek regénye, vagy novellája is kibomlik, ráadásul olvasmányosan, az adat-tömegből. Vagy „a város fejlődését visszavető tényezők" fejezet: árvizek, tűzvészek, földrengések, felhőszakadások, háborús károk évszázadonként s évtizedenként, külön ,,műfaji" felosztásban. Budapest egészségügye: a korabeli szülőszobák állapotrajzától a mai szülőotthonokig és klinikákig. A főváros általános egészségi állapota: az 1831-évi kolerajárvány éppen úgy szerepel, mint a mai rákkutatás eredményei. Külön fejezet Budapest, fürdőváros . .. Amiről még pl. az 1845. -v i Kalauz csupán ennyit ír: „. . . A Duna ágya közepén létező hő kénforrások a nádor- és várossziget között..." — most ebben a kötetben külön kétezer címszóval szerepeli A teljes gyűjtemény százezer címszava világviszonylatban is számottevő tudományos teljesítmény: egyetlen főváros sem büszkélkedhet, még megközelítőleg sem, hasonlóval. A szerkesztés munkáját Berza László látja el, a gyűjtemény szakmai ellenőrzését a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, személy szerint Niederhauser Emil végzi. Úgy érezzük, a bibliográfia esetleges hibáira — egyes elnagyolásokra, vagy csip-csup beszűkülésekre — még korai felhívni a figyelmet, ehhez az egész vállalkozást kellene máris ismerni. A részletes kritika a várostörténészek dolga lesz majd, a teljes mű elkészülte — úgy gondoljuk —, kéthárom esztendő után. A mi feladatunk ezúttal ismertető jellegű, inkább a bibliográfia népszerűsítése, mintsem tallózó mérlegelése, hogy minél többen tudjanak róla, használják és forgassák a vaskos köteteket Budapest közkönyvtáraiban. (t. á.) A Nemzeti Színház Szerkesztette: Székely György. (Gondolat.) Szép kiállítású album a színház, az egymást váltó művésznemzedékek történetének, a műsorpolitika alakulásának tömör összefoglalójával, a történeti szakaszokat kísérő — s részben kevéssé ismert — fényképtárral, továbbá a teljes műsorral s a darabokat jellemző tárgymutatóval. Jubileumi kiadvány, kétszeresen is, hiszen a felszabadulás huszadik évfordulója alkalmából jelent meg, átfogva és újraértékelve a színház történetének 125 esztendejét. De egy harmadik szempont is időszerűvé tette az album kiadását, sőt e tekintetben korszakot zár le a mű igen takarékos történeti s igen hasznos adatszolgáltató része: a társulat fél évszázadnál hosszabbra nyúlt vendégeskedését a Népszínház épületében. Egressy Gábor a Bánk bán címszerepében (1839) 46 1845 ben 'e ^ent m e & az m a f?ya r nyelvű Kalauz a fővárosról; „Buda-Pest, a' Magyarok fővárosa vagyis ezen testvérvárosban létező minden nevezetességek és látni méltó dolgok Leírása, Vezér vidékiek és bennszülöttek számára, hat aczélmetszettel s a két város alaprajzával, Pest, 1845. Található minden honi könyvárusnál. Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten." A gyűjtemény alcíme azt is hírül adja, hogy „a jelen magyar irat Feldmann' hason tárgyú s czímű legújabban kiadott német munkája" alapján készült. Rómer Flóris akadémikus 1871-ben írta meg máig is alapvető tanulmányát a legrégebbi Pest történetéről, Salamon Ferenc három kötetes öszszefoglaló munkája pedig 1885-ben született meg. Azóta várostörténészek és szakkutatók könyvei, tanulmányai, cikkei; folyóiratok és hírlapok nagyobb közleményei s apróbb híradásai ezrével és tízezrével gyűltek össze az elmúlt háromnegyed évszázadban. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár B. (Budapest) — Gyűjteménye hivatott arra, hogy összegyűjtsön mindent, ami a fővárosra vonatkozik: a gyűjtőmunka oly alapos, hogy pl. a zárt gyűjtemény aprónyomtatvány-tárában még a nevezetes fővárosi iparosok reklámplakátjai, vagy a ferencvárosi és józsefvárosi érdemes polgárok gyászjelentései is megtalálhatók. 1955-ben kezdett hozzá, a Fővárosi Tanács megbízásából, a Könyvtár Budapest-Gyűjteménye a másfél évtizedes munkához, Budapest történetének bibliográfiájához. A munkálatokat — 1963 kora tavaszán váratlanul bekövetkezett haláláig — Zoltán József irányította, kinek A barokk Pest-Buda élete c. pályadíjat nyert monográfiája első modern feldolgozása annak a korszaknak, mely a Budavár visszavívása utáni első évszázadot foglalja magában, a korabeli életmódot szokásokat, ünnepségeket és szórakozásokat. A Budapest történetének bibliográfiája hét vaskos kötetben jelenik meg: első kötet az őstörténet, kezdetektől Buda visszafoglalásáig, a következő öt kötetben 1686-tól 1950-ig a főváros gazdasága, társadalma, politikája, közigazgatása és kulturális viszonyai szerepelnek. Az utolsó (hetedik kötet) a mutatókat tartalmazza, név-, tárgy-, és földrajzi eligazítókat. Az elmúlt évek folyamán megjelent három kötet, a negyedik pedig sajtó alatt van. Üssük fel például a második kötetet, melyben
