Budapest, 1966. (4. évfolyam)

9. szám december - Nagy Lajos: Öregek a nagyvárosban

és földműveléssel (szőlővel), iparral és kereskedelemmel a várost a XVIII. és a XIX. században felvirágoztatták. Ezt a kort idézik a városban szétszórt barokk, rokokó és copf stílusú épületek, a kedves kis utcák és terek, ahol lépten-nyomon szemünkbe ötlenek a fából, kőből és vasból ösztönös ízléssel, sokszor a népművészet kedves naivitásával kiformált kapuzatok, ajtó és ablakrácsok, cégérek és emlékkeresztek, amelyek a Duna fölé emelkedő dombok és hegyek szép táji keretébe illeszkedve megfogják ésaváros szerelmesévé teszik a látogatót. Szentendre a múlt század közepe óta — a főváros rohamos kiépülése miatt — megrekedt a fejlődésben. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a múlt itt sértetlenebbül vészelte át az utolsó évtizedeket, mint másutt. Szentendre szépségére, sajátos varázsára mindenekelőtt a művészek figyeltek fel. Egyre többen keresték fel a várost és közülük sokan szentendreiekké is váltak. Ma már felsorolni is nehéz mindazok nevét, Ferenczy Károlytól Czóbel Béláig, akik életük hosszabb-rövidebb szakaszában innen merítet-A középkori eredetű plébániatemplom a Marx 'l tér felett emelkedő dombon. Távolabb a szerb püspöki templom 2 A Marx tér a Rákóczi Ferenc utca torkolatával 3A Görög utca Duna-parti szakasza régi cégérekkel (MTI fotó - Fényes Tamás felvétele) 4Kilátás a Dunára a tobakosok (tímárok) keresztjétől, a Preobrazsenszka templommal A Preobrazsenszka templom ikonosztázionja. 5 Minden év augusztus 19-én ennek a templomnak kertjében tartják a szerbek a „kólót". 6A szerb Kereskedő Társaság emlékkeresztjének részlete a Marx téren Szöveg: Péter Imre Fotó: Lőrinczy György ték témáik zömét. S noha a művésztelepiek ironikusan azt állítják, hogy Szentendre festői motívumai már számszerint fel vannak lajstromozva, az itt kialakult sokféle stílus és felfogás bizonyítja, hogy Szentendre szépsége megunhatatlan és kimeríthetetlen. A művészek voltak a múltban Szentendre legjobb propagandistái és ma is azok. A város vezetősége helyesen állítja városfejlesztési tervének gerincébe az üdülő- és múzeumváros elgondolást. A nemrégen létesült szerb egyháztörténeti és a parkmúzeum után a közeljövőben valósítják meg Szentendre határában a magyar ,,Skansen"-t, a szabadtéri néprajzi múzeumot, amely újabb külföldi és hazai turistatömegeket vonz majd a Duna-kanyar ékszereként ismert Szentendrére. Néhány nappal ezelőtt a szentendrei Művész presszóban találkoztam Sziráky Ferenccel, a város fiatal és agilis tanácselnökével. Örömmel újságolta, hogy a római táborváros feltárása és rekonstruálása még ez évben — a gimnázium új szárnyépületének előmunkálataként — megindul, s nemsokára mint az Aquincuméhoz hasonló Romkert tovább növeli majd a város idegenforgalmi varázsát.