Budapest, 1966. (4. évfolyam)

9. szám december - Dercsényi Dezső: Műemlékvédelem és város-fejlesztés

A Belvárosi templom oldalfala az Erzsébet híd feljárója alól is.Ebben a forgalomban a műemléknek kettős szerepe van: közvetlenül meghosszabbíthatja az idegen itt-tartózkodását, de ami fontosabb, a művészet, a történelem emlékein keresztül megismerteti az országot, a népet; és abból, hogy milyen állapotban vannak műemlékei, milyen gonddal őrzi, védi múltjának értékeit, szinte tudat alatt érzékeli, milyen kultúrájú országban jár. Nem merném azt állítani, hogy a milliót meghaladó idegenforgalmunkat műemlékeinknek köszönhetjük, de hogy a szocialista kultúránkról világszerte kialakult kedvező kép egyik fontos alkotóeleme a művészeti, történeti emlékeink gondos megóvása, helyreállítása, az kétségtelen. Van ennek a kérdésnek belső vetülete is, és ez szerintem fontosabb. Az építészet, a művészet tudatformáló, ízlésnevelő erejére gondolok. Senki sem vitatja a külföldről ideáramló turizmus jelentőségét, de bizonyos szempontból alighanem nagyobb jelentőségű az a sok százezer belföldi, aki Eger, Visegrád, Nagyvázsony s most újabban már Szigetvár falait keresi fel. Ebből a szempontból a budavári Palota helyreállításától, Középeurópa legnagyobb kulturális beruházásától igen sokat várhatunk. Ez év végére elkészül a Palota legdélibb szárnya és a hozzákapcsolódó romkert, Zsigmond és Mátyás építészetének megmaradt, helyreállított emlékei. Reméljük, hogy az idekerülő Budapesti Történeti Múzeum kiállításrendezése hamarosan elkészül, s a Palota e része megnyitható lesz a nagyközönség előtt. Talán túlzás, hogy olyan felvillanyozó örömöt várjunk ettől is, mint az Erzsébet híd megnyitásától, de az, hogy a budapestiek, sőt, az egész ország népe visszakap valamit, és a magyar történelem egyik kulcshelyén láthatja, érzékelheti múltjának kőbefaragott emlékeit, bizonyára nem lesz hatástalan. A műemlékekre fordított költségek tehát nemcsak közvetlenül térülnek meg, hanem sokkal nagyobb az a haszon, ami az ország, szocialista kultúránk megismerését és megbecsülését szolgálja, hazáját, városát szerető embert nevel, pallérozza ízlését és tanítja igaz történelemre. Az érdekellentétek feloldása Végül, az élet fejlődése, a forgalom igénye néhol összeütközik a műemlékvédelemmel. Egyedülálló jelenség, hogy hazánkban, ahol a városrendezés és a műemlékvédelem azonos irányítás alatt áll, a két szakterület között Európaszerte ismert ellentétek ritkák. Szocialista államban, ahol a telekspekuláció nem hoz hasznot a magánosnak, ahol a korszerű városrendezési tervet készítő szakemberek nem kénytelenek ezeket az önös érdekeket kiszolgálni, az egyetértés kialakulása nem vágyálom. Városrendezőink szívesen megőrzik értékeinket, s mi magunk fájó szívvel, de beleegyezünk egyes épületek elvesztésébe, ha a korszerű fejlesztést másként nem lehet megoldani. Jó példa erre Óbuda és a Belváros rendezési terve. Óbuda nemcsak az antik Aquincum, a középkori királyi település, de a XVIII. századi kis barokk házak miatt is a főváros harmadik műemlékileg jelentős területe. Ugyanakkor a város központjában van, tehát rekonstrukciója hatalmas, értékes, közművesített terület korszerű és gazdaságos beépítésének lehetőségét adja. Mező Lajos pályadíjnyertes terve megmutatta, hogy kis műemléki szigetekkel, egy utca egyik házsorának mint összefüggő együttesnek megtartásával, ahol római, középkori emlékek várhatók, a házak lábraállításával miként lehet a korszerű városrendezési és a műemléki igényeket kielégíteni. A terv szerint itt jó néhány védett épületről le kell mondanunk, de ezt az áldozatot meghoztuk nemcsak a város fejlődése, hanem a megtartható műemléki anyag bemutatása érdekében is. A Belváros rendezési terve is műemléki áldozatokkal jár' ha vitat-Mező Laios Óbuda rekonstrukciójának pályadíjnyertes terve a műemléki szigetekkel A helyszínen bemutatandó ókor: és középkor' maradványok: 1. Amphitheatrunv 2. ..Királynői vár' Ireí templom kórnyéke' r

omkert. 3. Castrum maradványok, romkert. Ma meglevő műemlék; ill. városképi együttesek (városképi rezervátum) kiegészítésekkel távlai^an nem lakás célra (vendéglők, múzeumok stb i 4 Laios utca — Fényes AdoK utca. 5. Kath. templom kórnyéke. 6. Fő tér kórnyéke Az új városközpont területén iedetl és nyitott sétányokon archeológiai leietek állapdc i állítása modern környezetben llapidáriumok stb.) 7. Flórián tér — Vörósvári út — Kiscelli úí — Solymár utca közötti terület.