Budapest, 1966. (4. évfolyam)

8. szám november - dr. Gábori Miklós: Neandervölgy Budapest hatá-rában

A Középkori Romkert mellett 1965-ben végzett régészeti ásatások arra a meglepő eredményre vezettek, hogy Székesfehérvár belső területén már István király nagyméretű építkezései előtt város állott, jelentős kőépítményekkel. A város így eredetét Géza fejedelem korára vezetheti vissza: rövidesen eléri tehát fennállásának 1000 éves fordulóját. A város történetének legfontosabb emlékeit a Romkert őrzi. Itt állott valaha István király hatalmas bazilikája, ahol 1038-ban eltemették, és ahol középkori történetünk kimagasló alakjai, III. béla. Nagy Lajos, Mátyás király is nyugodtak. Egykori fényéről csak halvány képet adnak a ravennaí stílusban épített kőtár faragványai, díszes kapuívei, zárókövei, szimbolikus állatalakjai és komor apostolai. A kőtár legfontosabb, de egyben legtalányosabb emléke a hatalmas szarkofág — velencei mesterek remeke a XI. század első feléből —, amelyet a kutatás István király, vagy — újabban — Géza fejedelem sírjának gyanít. A hatszárnyú kerubbal, életfával, keskeny oldalán a halott lelkét égbe vivő angyal alakjával díszített sírláda korai történetünk egyik legfontosabb művészeti, történeti emléke. Az egykori középkori királyi székhelyből a változó évszázadok alatt alig maradt valami. A mai Szabadság tér, a város ezeréves központja a XVIII—XIX. században épült barokk, rokokó és klasszicista házak hangulatos együttese. Az impozáns püspöki palota az egykori bazilika bejárata fölött emelkedik, aferencesek temploma és rendháza a török korban elpusztult királyi palota romjain épült. Az egyetlen középkorból ránk maradt épület Székesfehérvár belvárosában a Szent Anna kápolna, amelyet Mátyás király uralkodása idején egy Hensel nevű polgár építtetett késő gótikus stílusban. A kis kápolna előtt a város humanista prépostjának, Kál-István király szarkofágja A Szent Anna kápolna A Középkori Romkert A Szabadság tér