Budapest, 1966. (4. évfolyam)

1. szám április - dr. Zolnay László: Nagyjelentőségű feltárási munka a Vár lakónegyedében

A templom feltárt részeiben az 1686. évi ostromnak is kegyetlen nyomai vannak. A két falpillérnek s a középpillérnek — mintegy 6 tonna összsúlyú — huszonnégy rétegkövét az 1686. évi ostrom ágyútüze rombolta le. A déli csarnokban az 1686-os ostromnak számos vas lövedéke s egy csak ekkor használt robbanó vaskosár indokolja meg: miképpen omlott le egytagban a középső pillér tizenkét eleme. A templom padlózatánál s padlószintje felett — ágyúgolyók, bombák repeszei között — megégett emberi vázmaradványokra akadtunk. Kisgyermekek, különböző korú és nemű felnőttek tetemei kerültek antropológiai vizsgálat alá. Szomorú régészeti bizonyítékai ezek a maradványok az 1686. évi ostrom zsidó krónikája hitelességének. Az ostromnak egyik szenvedő szemtanúja, Schulhof Izsák leírta a budai zsidóknak a zsinagógába történt menekülését, ottani kifosztásukat, felkoncoltukat. Ugyanennek a szerzőnek Gyászdala szerint a budai zsidók a szerkönyvek őrzésére használt genizában hordták össze halottaikat, de azokat már el sem temethették, mert a tetemeket — köztük volt Schulhof felesége is — tűz emésztette meg. A feltárás sajnos mindenben igazolta Schulhof Izsák siralmas énekét. Az 1696. évi telekösszeírásban Nagy Lajos kutatónk fontos — s az ásatásokat kiegészítő — adatokat talált az ekkor, romjaiban még álló zsinagóga épületéről. Eszerint az épület hossza 26,5 m volt, szélessége — régészeti méréseinkkel egyezően — 10,7 m, a kéthajós templomot teb it valóban két pillérsor tagolhatta három boltszakaszra — vagy három pillérsor négy boltszakaszra. Az épület hossza szélességének mintegy háromszorosa volt. A XVII—XVIII. században az összeomlott templom-épületnek anj agát nem hordták el. A romokra négy méter vastagságú törmeléket, tetejére kertiföldet hordtak. Ez sokban egyszerűsíti a régészet s a tervezett helyreállítás további munkáját is. A budai zsinagóga feltárása mind hazai, mind pedig az ilynemű európai épületek számát igen jelentős műemlékkel gyarapítja, A nagyobb zsinagógát helyi mesterek, a magyarországi Mátyás-kor építőmesterei emelték. A feltárt műemlék XVII. századi héber feliratok a Táncsics Mihály u. 26. sz. alatt feltárt régi zsinagóga falán (Szemerédy Zoltán felvétele) tehát a budai későgótikának is egyik beszédes, gazdag emléke. Léptékét nem a régebbi, de szerényebb méretű és kivitelű soproni zsinagógával — eddig egyetlen ilynemű emlékünkkel — mérhetjük. Analógiájaképpen Prága két s Krakkó egyetlen zsinagógáját idézhetjük. A budai nagyobb zsinagóga méreteivel rokon wormsi és regensburgi kéthajós templomokat a fasiszta Christallnacht alkalmával semmisítették meg; újabban német archeológusok Köln zsidótemplomát tárták fel s a hajdani, megsemmisített wormsi templomépületet rekonstruálták. 1965 év őszén a budai nagyobb zsinagóga feltárt pillérsorát — betonelemekből épített — ideiglenes védőépülettel látták el. Nagyobb földmozgatással, szomszédos kertfalak elbontásával, a bástyasétány szádfalazásával, a női oratórium fölé épített újkori lakóház feltárásával járó kiváltása, rekonstrukciója és bemutatása a következő évek feladata. Buda elfoglalása 1686. szept. 2-án. Gobelin a bécsi Kunsthistorisches Museumban, Charles Herbei egykorú kartonja nyomán