Budapest, 1966. (4. évfolyam)
7. szám október - Mesterházi Lajos: Levél a Várból
utca egyik oldaláról a másikra. Alaposabb munkát végeztek azonban a Vármegye rabjai. Egy hajdú őrszeme alatt vasravert haramiák tisztították meg a szélesebb utcákat." „Nem is tisztogatták voltaképpen, csak ölnyi szélességben nyitottak rést a bokáig érő mocsarakban, hogy akinek sietős volt az útja, félig-meddig száraz lábbal érhesse a túlsó partot. Emlékezetemben az a földszoros él, amelyet az evangélikus templomtól a Király utcáig ástak a tömlöcök lakói". (Garai Ákos 1846-ban készült képe „Utcatisztogatás" címmel örökítette meg ezt a jelenetet.) A Helytartótanács 1856-ban — Budára vonatkoztatva — kiadta a 24.360 számú császári és királyi köztisztasági rendeletet. Ebben megtiltja a szemétsöpredék utcai lerakását, előírja a háziszemét elszállítását, az utca és járda tisztogatását. Ebben az időben — jellemző módon — a köztisztasági rendeletek még állat- és élelmiszeregészségügyi, de közlekedési és lakbérleti vonatkozású ügyekkel is foglalkoztak. Az 1856. évi rendelet alapján született meg a fővárosi 1878. évi köztisztasági szabályrendelet. II KIK Q7373ll m ^s °dik felétől napjainkig nagymértékben fejlődött a közti Alfl. OtlltUU tisztaságügy. A járványok leküzdésénél az orvostudomány munkája már nem csak az egyén egészségének védelmére szorítkozott; azért sem, mert ha a jómódú rétegek ellenállóbbak voltak is, a járványok végső fokon őket sem kímélték. A technika összes ágaiban rohamosan megindult fejlődés a tudományos felismerések realizálását tette e területen is lehetővé. Ebben az időben dőlt el véglegesen, hogy az utcai szemetet keletkezése helyéről keletkezése idején kell eltávolítani, a nyitott edényben tárolt háziszemetet mindennap lehetőleg a reggeli órákban. Később pedig: hogy a zárt edényes tárolás gazdaságosabbá teheti a szállítást anélkül, hogy engedményt kellene tenni a higiénés követelményeknek. A köztisztasági munka jelentős részének gépesítése is erre az időre esik. Kezdetben az utcák söprését, locsolását, télen a hóekézést lóvontatású gépekkel végzik, nemsokára feltűnnek az elektromos, majd robbanómotoros meghajtású köztisztasági gépek is. Ezeknek a gépeknek elsősorban nemcsak a kézi munka kiszorítása vagy pótlása volt a feladatuk (ma sem az), hanem a munka intenzitásának növelése. Ma tehát a településhigiénia előmozdításának elsőrendű elemei közé kell sorolnunk a köztisztasági célgépeket, amelyek nélkül kielégítő munkát végezni nem lehet. Nincs ugyan olyan statisztikánk, amelyből kitűnnék, hogy az elhanyagolt köztisztaság mennyivel emeli a kórházi ágyak számát fölöslegesen, de ma már nyilvánvaló, hogy a városhigiénia fejlesztése csökkenti mindenféle fertőzés veszélyét, és egy sor régebben gyakori járványos betegséget meg is szüntetett. A tiszta Budapestért A Fővárosi Köztisztasági hivatal négyezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem. Csaknem 500 teherautóval, „Kukával", locsoló-mosó-seprőgéppel, homokszóróval felszerelve gyűjti össze naponta a szemetet, a hulladékot a háztartásokból és az üzemekből, s szállítja el a lerakóhelyekre, vigyázva rá, hogy a sokszor fertőző, romló szemét ne legyen járványok, betegségek terjesztője. A Köztisztasági Hivatal nagyon szorosan együttműködik az egészségügyi hatóságokkal. A háziszemét elszállítása mellett a másik fő feladat az utak és útfelületek tisztántartása. Az utak, útfelületek tisztítását a Köztisztasági Hivatal apparátusa részben kézi, s egyre növekvő mértékben gépi erőkkel végzi. Nem csekély az a terület, amelyet rendszeresen tisztítani kell: 13 millió 800 ezer négyzetméter. Ide sorolhatjuk a kritikus téli hónapokban a hó eltakarítási munkálatait is, mintegy 1800 km-es úthosszon. Ezeknek a feladatoknak az anyagi igénye évente csaknem 60 millió forint. Az úttisztítási munkákat 170 speciálgéppel végzik, s ezek között megtalálhatjuk a világviszonylatban is legkorszerűbb célgépeket. így pl. a hydraulikus üzemmel működő szemétfefszedő gépeket, a nagyteljesítményű, mintegy 7 atm. túlnyomással működő csehszlovák gyártmányú Skoda ÁKV típusú locsoló-, ill. mosó célgépeket. A gépparkhoz tartoznak a szovjet gyártmányú KPM-i típusú 6 atm. túlnyomással működő mosóseprő céljárművek stb. Á meglevő eszközök legnagyobb részét főforgalmi útvonalaink tisztántartására összpontosítják, ezért a mellékutcák esetenkénti szennyezettsége miatt gyakran éri bírálat a Fővárosi Köztisztasági Hivatalt. A mellékutcák tisztítása nehezebb feladat, elsősorban az útburkolat minősége miatt. A nagyteljesítményű önfelszedő gépek csak az aszfaltozott utakon tudnak jó hatásfokkal dolgozni, s emiatt a mellékutcák rendbentartása inkább kézi erővel történik. A Köztisztasági Hivatal viszont állandóan 5 — 600 fő kézi munkaerő hiánnyal küzd. Az utak tisztítása mellett a Köztisztasági Hivatal másik, ugyancsak jelentős feladata az ún. házi szemét összegyűjtése, elszállítása. Budapesten évente 1 millió 200 ezer köbméter szemét kezelése hárul a szakvállalatra. A szemétgyűjtés valamennyi tevékenysége gépesített és speciális céljárművekkel történik: 120 db Csepel gyártmányú, 5 köbméter űrtartalmú billenőplatós rendszerű célgép, 100 db csehszlovák gyártmányú Skoda 706 RTK típusú, 10—15 köbméter űrtartalmú célgép (KUKA), valamint 4 db 5 köbméter űrtartalmú konténeres gépkocsi áll a szolgálat rendelkezésére. A szemétbegyűjtéssel kapcsolatos munkálatok költsége sem csekély: évente 80 millió forint. A szemét gyűjtésének — világviszonylatban is — legmodernebb formája a pormentes gyűjtés. A Köztisztasági Hivatal szándéka a következő években, hogy a még alkalmazott félpormentes gyűjtést teljesen felszámolja. Távlati tervében szerepel a tömörítéses pormentes gyűjtés, amelynek előnye, hogy a gyűjtő jármüvek űrtartalma nem változik, sőt egyes esetekben csökken, ugyanakkor a betáplálható háziszemét menynyisége a jelenleginek háromszorosát, sőt a négyszeresét is eléri. A szemétgyűjtésben figyelembe kell venni, hogy állandóan változik a szemét öszszetétele is. Jelenleg a szemétben sok a szárazkenyér, a romló húsáru. A szemét összetételének ez a jellemzője a begyűjtött szemét elhelyezésének problémájára ad ésszerű megoldást: a biotermikus átalakítás (komposztálás) révén a fővárosi hulladék mintegy 7i~e hasznosítható lesz. Ez annál is inkább jelentős, mert a szemét elhelyezésének jelenlegi módszere, (üregek, mélyedések feltöltése) nem sokáig folytatható. A köztisztasági szolgálat további fejlesztésének legcélravezetőbb módja a gépesítés. Igen fontos tényező viszont a lakosság fegyelmezettsége. A budapestiek nagy része nem használja a csaknem tízezer utcai hulladékgyűjtő edényt, ledobálja a fagylalttölcséreket a járdára, a Közértek és más üzletek környékén papírhulladék hever az úttesten, sőt nem egy esetben még a lakások ablakaiból is az utcára szórják a hulladékot. Meggyőződésünk, hogy a közönség segítségével — s a Köztisztasági Hivatal munkájának további javításával — változtathatnánk ezen az állapoton. Fővárosunk tisztasága mindannyiunk közös ügve! Pakors — Steiger A ssemétgyüjtőtelepekre naponta Több száz jármű hordja a főváros szemetét (Birgés Árpád felv.) 39 27 db. normál seprőgép és JJ db önfelszedő pormentes seprőgép tisztogatja naponta a főváros utcáit
