Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - A címlapon: A Danubius kút részlete ( Czeisitig Lajos felv.)

tikát folytat és ellátja a szakigazgatási szervek gazdasági tevékenységének felügyeletét. A felsorolt irányítási tevékenység során figyelembe veszi az Állandó Bizottságok javaslatait. Általánosságban tehát a Végrehajtó Bizottság az eddigiekhez képest átfogóbb jellegű gazdasági kérdésekkel foglalkozik. — Az operatív jellegű munka legnagyobb mértékben a szakigazgatási szervek tevékenységén belül csökken. Miután a lakosság jobb áruellátása és érdekvédelme a szabadabb piaci mozgások folytán fokozottabb hatósági eUenőrzést igényel, kívánatos a szakigazgatási szervek gazdasági és hatósági tevékenységének élesebb elkülönítése. Ennek megfelelően előtérbe kerül a szakigazgatási szervek — központi és helyi rendeletekre épülő — hatósági funkciója. Emellett a szakigazgatási szervek feladata még a felügyeletük alá tartozó terület gazdasági tevékenységének értékelése és ellenőrzése, valamint a Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartozó gazdasági kérdések előkészítése. A szakigazgatási szervek kettős felügyelet — a Végrehajtó Bizottság és az ágazat központi szerve; a minisztérium irányítása — mellett fejtik ki tevékenységüket. Az eddigi gyakorlat szerint a minisztériumok irányítása túlzott mértékű és operatív jellegű volt és emiatt nem egyszer a tanácsok önállóságán esett csorba. A hatáskörök rendezése során éppen ezért szükséges lesz a minisztériumok irányítási munkájának tartalmi megváltoztatása is. Ennek lényege abban kell, hogy jelentkezzék, hogy az ágazatok központi irányító szervei elsősorban a távlati fejlesztések helyes orientációját határozzák meg a jövőben. A fejlesztések útjának megfogalmazása mellett megjelölik a megvalósítás módozatait, segítik és ellenőrzik a megvalósítást. Végezetül hangsúlyozni kívánom, hogy az új gazdasági mechanizmus reformja során jelentkező irányításbeli kérdések nem szervezeti, hanem tartalmi jellegűek. Elöljáróban tehát azt kell megfogalmazni, hogy a változott körülmények mellett milyen irányításbeli feladataik vannak a tanácsoknak és ezek összehangolt ismerete után kell vizsgálni azt a kérdést, hogy ezeket a feladatokat milyen szervezet mellett lehet a leghatékonyabban ellátni. Az új gazdasági mechanizmus rendszerének és várható eredményeinek ismertetése so-I\ rán nem törekedtem és nem is törekedhettem teljességre. E témakör lezárása előtt / \ azonban szükséges még rámutatnom arra, hogy

az új gazdasági mechanizmus szellemének megfelelően szélesedni fog a szocialista demokratizmus és ezen belül a tanácsi demokratizmus is. A tanács, mint a közigazgatási terület lakóinak képviselő testülete a több évet felölelő ismeretek és lehetőségek együttes mérlegelése alapján szabadabban határozhat majd erőforrásainak felhasználása felett. Az ismeretanyag felhalmozásának alapja tanácsi rendszerünk tömegbázison felépülő politikája. Ez tehát az az alap, amely biztosíték arra, hogy a tanácsok döntései mindenkor egybeesnek a lakosság tömegigényeivel, illetve a lakosság érdekeivel. És ha e cikket azzal a gondolattal kezdtem, hogy mit várhat a főváros lakossága az új gazdasági mechanizmustól, akkor — úgy érzem — azzal a gondolattal kell befejeznem, hogy mik a kívánalmak a főváros lakosságával, a főváros dolgozóival szemben. A válasz tömören így fogalmazható meg: a feladatok maradéktalanabb és következetesebb végrehajtása minden területen. A ,,Budapest'' fotópályázatának fél esztendeje Ez év áprilisában a „Budapest" szerkesztősége fotópályázatot hirdetett Budapest témájú művészi fényképekre. Pályázatunk célja volt, hogy a hivatásos és amatőr fotósok figyelmét fokozottabban irányítsuk fővárosunk ismert és rejtett szépségeinek felfedezésére és ábrázolására, a főváros életére s ennek eredményeképpen olyan művészi ülusztrációs anyag birtokába jussunk, amellyel lapunk tartalmi és esztétikai színvonalát emelhetjük, érdekességét a pályázók friss és eleven meglátásaival fokozzuk. Ugyanilyen meggondolásból kiindulva felkértük a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatát: vegyen részt a pályázat meghirdetésében, miután remélhető, hogy a beérkező pályaművek között szép számmal lesznek Budapest városképeit, történelmi arculatát és mai építészeti együtteseit ábrázoló színvonalas alkotások, amelyeket a vállalat felhasználhat képes levelezőlapok céljára. És természetesen számítottunk a Magyar Fotóművészek Szövetségének erkölcsi és anyagi támogatására a pályázat lebonyolításában. Ilyen kedvező feltételekkel indult tehát a „Budapest" fotópályázata. Ennek ellenére lassan és vontatottan bontakozott ki. Az első negyedévben kevés és a vártnál alacsonyabb színvonalú anyag érkezett be, úgy hogy a pályázat negyedévi értékelését el is halasztottuk. Később aztán már lényegesen több és színvonalasabb pályázati anyagot kaptunk. Augusztus elején már 34 pályázó, mintegy 250 pályaművét, színes és fekete-fehér felvételeket tartottunk számon. Ekkor összehívtuk a bírálóbizottságot, amelyben 2—2 taggal képviseltette magát a pályázatot meghirdető három intézmény. Az anyag tüzetes átvizsgálása után a bizottság a következő határozatot hozta: 1. Az „Urbs Nostra" jeligével beküldött pályamű szerzőjét, Inkey Tibort 2000,— Ft-os nívódíjjal jutalmazta. A bizottság egyértelmű elismeréssel adózott a szerző mintegy 120 darabból álló sorozatának. A képek és diák javarésze Budapest elbűvölő panorámáit, a Várat, a Dunapart alkonyi színjátékát, a város egyes újabban felépült részeit ábrázolják komoly művészi és technikai erényekkel. Kevésbé sikerült viszont a művésznek, hogy emberi alakokkal tegye mozgalmassá képeit, A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának jelenlévő képviselője 7 db fekete-fehér és 7 db szinesképet választott ki levelezőlap céljára. Múlthavi számunk címoldala ugyancsak Inkey színes diapozítívjének felhasználásával készült. 2. A „Kropi" jeligével beküldött 6 db-ból álló fekete-fehér légifelvétel sorozat szerzőjét, Járai Rudolfot iooo,— Ft-tal jutalmazta. 4 Nemcsak a szakemberek, de a fotómüvészetet szerető közönség is felfigyelt már Járai fotóművészetének páratlan értékeire a légifelvételek műfajában. A bizottság ezt kívánta hangsúlyozni a szerzőnek megszavazott nívódíjjal. 3. Végül a bizottság 300,— Ft-os jutalmat szavazott meg a „3718" jeligéjű anyagban levő „Mai francia festők kiállításán" című kép szerzőjének, Siklós Péternek. A kép figyelemreméltó szatírával ábrázolja az absztrakt müvek között tanácstalanul lézengő nézők érzelmi világát. Az eredmény — úgy tűnik — elég sovány a résztvevők és a pályaművek számához viszonyítva. A képszerkesztő szemével nézve azonban vigasztalóbb az eredmény. Az eddigi anyagban is bőven akadnak olyan felvételek, amelyek, ha nem is ütik meg maradéktalanul a kívánt művészi-technikai színvonalat, egyes cikkek illusztrációjaként, vagy akár önállóan is felhasználhatók, mint fővárosunk életének, táji, városképi szépségeinek jellemző, művészileg is figyelemreméltó ábrázolásai. Ugyancsak eredménynek tekinthető, hogy a pályázat révén számos olyan fotóssal kerültünk közelebbi kapcsolatba, akiket esetenkint kérhetünk bizonyos nekik „jólfekvő" feladatok megoldására. Példaként említhetjük Selmeci Tóth János, Dózsa Gyula, Gyuris Gyula, dr. Bérczy Lóránt, dr. Lakner Tibor, Pálffy György és mások nevét, akiknek néhány munkáját már közöltük is lapunkban. Egyébként az első félévi értékelés tapasztalatai alapján a bizottság körében az a vélemény alakult ki, hogy helyes lenne az egyes sorozatok darabszámát legfeljebb 10-re maximálni: a bizottság munkáját megnehezíti a 20-30-40, sőt néha ennél is több darabból álló sorozatok átvizsgálása. Ilyen vonatkozásban helyes lenne, ha a pályázók egy-egy szűkebb, riportszerűen megragadott témát dolgoznának fel egy-egy képsorozatban, amelyeket azonmód felhasználhatnánk a lapban eleven képriport formájában. A fotópályázat első félévét lezártuk, de a pályázat folyik tovább. Bízunk benne, hogy az eddig tapasztaltak alapján a fotósok egyre érdekesebb és izgalmasabb ötletekkel, fővárosunk fejlődését érzékeltető színvonalas alkotásokkal vesznek részt ezután is a pályázaton, és a további értékelések során megelégedéssel jutalmazhatjuk és díjazhatjuk a kimagasló pályaművek szerzőit. p. 1.