Budapest, 1966. (4. évfolyam)

7. szám október - A címlapon: A Danubius kút részlete ( Czeisitig Lajos felv.)

IV. ÉVFOLYAM 7. SZAM 1966 OKTÓBER II FŰVáROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: FEKETE GYULA Képszerkesztő: PÉTER IMRE Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I. Országház u. 20 Szerkesztőségi fogadóórák: hétfő, szerda, péntek 1S.30—17.30-ig Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII. Blaha Lujza tér 3 Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizetéseket felvesznek a postás kézbesítők és a postahivatalok Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre .... 60,— Ft egy évre . . . 120,— Ft 66.2774 Athenaeum Nyomda mélynyomása Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25.151 A TARTALOMBÓL Komlós Aladár: Budapest a költészetben 6 Antalffy Gyula: Pillantás Zuglóra io Jécsai Andor: A „magyar Skansen" kalandos története 14 Szűcs István: Szociológiai vizsgálat a Józsefvárosban III 17 Földes Péter: Budapest kirándulóhelyei és a munkásmozgalom 21 dr. Seenger Ervin: A Danubius kút 26 FÓRUM Nóti Ilona: Pestiek, vigyázat! 28 Bertalan János—dr. Rédl Károly: Budapest várható munkaerőhelyzete 30 Szalatnai Rezső: Kinek dirigál a budai Várban Savoyai Jenő? 32 Preisich Gábor: Városrendezők vitája 180 évvel ezelőtt 34 Mesterházi Lajos: Levél a Várból 37 Válaszok interpellációinkra 42 K. Grandpierre Emil: A meós és a sirály 45 A címlapon: A Danubius kút részlete ( Czeisitig Lajos felv.) A hátsó borítón: Renoir — Női arckép (A Szépművészeti Múzeum modern gyűjteményéből) (Schiller Alfréd felv.) Szerkesztő bizottság: BARCS SÁNDOR, az MTI elnöke; BARACZKA ISTVÁN, a Fővárosi Levéltár igazgatója; BUZA BARNA szobrászművész; GARAI GÁBOR költő; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B elnökhelyettese; NAGY RICHÁRD, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárigazgatója; SZILÁGYI LAJOS, a Fővárosi Tanács városrendezési osztályának vezetője; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója. Kőmíves István B u dap estiek n ek AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUSRÓL Mondanivalóm ezt a címet is viselhetné: mit várhat a főváros lakossága az új gazdasági mechanizmustól ? A téma ilyen megjelölésekor szólnom kell arról, hogy az új gazdasági mechanizmus várható eredményeivel kapcsolatban miért emelem ki a lakosság kategóriáját és ezen belül is annak fővárosi részét. Mindkettőre választ adnak az MSZMP Központi Bizottsága által elfogadott - a gazdasági mechanizmus reformjára vonatkozó — irányelvek. Ezek szerint: „A tanácsok gazdasági önállóságának növelése, annak lehetővé tétele, hogy hatékonyabban mozdítsák elő a területükön élő lakosság szükségleteinek kielégítését, a kommunális ellátás javítását — nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai kérdés is." Majd a különböző szintű tanácsok jogkörét, jogönállóságát taglalva a következőt rögzítik az irányelvek: „Jelentősége miatt külön kell vizsgálni a főváros szerepét, helyzetét. A fővárosnak több vonatkozásban az általánostól eltérő jogokat szükséges biztosítani, s az ágazati és funkcionális feladatokat ellátó központi szervekkel való kapcsolatát az általánostól eltérően kell kialakítani." Az új gazdasági mechanizmus elfogadott koncepciója szerint gazdasági munkánk tartalmi része a párt gazdaságpolitikájára épül. A végrehajtás, alkotó elemeit azonban a gazdasági egységek önálló elhatározásai és az adott — nagyrészt a jó munka eredményeire épülő — források és lehetőségek alkotják. Ez a cselekvési szabadság egyrészt az adott célok esetenkénti legcélszerűbb megvalósítását szolgálja, másrészt viszont kifejezésre juttatja azt az elvet is, hogy az új gazdasági mechanizmus csupán a lehetőségek kapuit tárja szélesebbre, mert a szükségletek kielégítésének mértéke a gazdasági munka hatékonyságától függ. A tanácsok gazdasági tevékenységének fő területe a lakosság széles skálájú szükségleteinek kielégítése. E sokoldalú feladatot a tanácsok egyrészt saját vállalataik, intézményeik, üzemeltetése, működtetése, másrészt a közigazgatási terület egészében folyó gazdasági munka koordinációja útján látják el. A szükségletek hatékonyabb kielégítése céljából — az új gazdasági mechanizmus alapkoncepciójának következtében növekedni fog a tanácsok gazdasági önállósága, és az előzőekben kifejtett elvek szerint a nagyobb hatáskör a tanácsok közvetlen és közvetett gazdasági tevékenységének egészében jelentkezni fog. 1