Budapest, 1966. (4. évfolyam)
5. szám augusztus - Kiss. E. László: Gondolatok és tervek Budapest belvárosának fejlesztéséről
a BlBBHBSlffl Hargittai Károly, Bp. IX. - Szerettük volna hozzászólását a Fórum rovatunkban közölni, de helyszűke miatt nem került rá sor. Itt adunk közre leveléből néhány megszívlelendő gondolatot. „Kétségtelen — írja —, hogy sokat fejlődött a magyar vendéglátóipar az elmúlt években, és ezért tisztelet azoknak, akiket megillet. Egy dologgal azonban, úgy érzem, baj van. A fantáziával. Az új létesítmények szépek, tiszták, modernek, de nem eléggé egyediek. És ez baj. Az ember, ha elmegy valahová egy kávét vagy egy konyakot meginni vagy megvacsorázni, akkor szórakozni akar a szó minden értelmében. A szemével is, nemcsak az ínyével... Jó kezdeményezés például, hogy nálunk is van egy Berlin vendéglő, de miért nincs képviselve a többi szomszédunk is ? Nem lehetne az ilyesmit kölcsönösségi alapon megoldani? Az ilyen vendéglőkben csak az illető ország speciális ételeit és italait árusítanák, s a dekoráció is híven tükrözné a népművészetet, művészetet, fantáziavilágot. Semmit nem ér, ha elnevezünk egy vendéglőt valamelyik szomszéd ország fővárosáról, a belseje pedig olyan, mint egy modern lakótelepi étterem, s pörköltet lehet kapni benne meg tolcsvai borokat. Hangulatos helyet teremteni nem elsősorban pénzkérdés, a pénz tehát nem lehet akadály. Láttam nyugaton egy orosz vendéglőt, melyet garázsban rendeztek be, hosszú asztalokkal és lócákkal volt bebútorozva, bors i scsit lehetett csak kapni és vodkát inni hozzá, de a helyiség tömve volt, a hangulat kitűnő . . . Hiszen nincs igazi magyaros vendéglőnk sem! Világhíres pingálóasszonyainkat talán itthon is lehetne alkalmazni egy-egy megfelelő hangulatú étterem dekorálásához. Lehetne szép matyó vendéglőt berendezni, népviseletben felszolgálni, valódi magyar népdalokat előadni régi magyar hangszereken (nem cigányzenére gondolok) — hiszen gyönyörű dallamú szomorú és vidám dalaink vannak!... Az ilyen létesítmények létrehozása nem költségesebb, mint egy átlagos modern vendéglő kialakítása, hangulatban viszont sokkal többet nyújtanak. Amellett megvannak a történelmi hagyományaik, tehát berendezésüknél — szakértőktől tanácsot kérve — el lehet kerülni a baklövéseket, s a dekoráció, az ételek, az italok, az evőeszközök, a felszolgálók öltözete, a hangszerek, a zene összehangolásában jó ízléssel meg lehet találni a stílusok harmóniáját. Az emberek szeretnek játszani..." — Ügy tudjuk, vannak ilyen törekvések a vendéglátóiparban, sőt már bizonyos eredmények is. De az összkép — nekünk is ez a benyomásunk — meglehetősen egyhangú még, és a kínálkozó legjobb lehetőségek is többnyire kihasználatlanok. Nehéz persze összeegyeztetni a kulturált szórakozás, a bevételi terv, a sok arcú és sok igényű hazai és ide látogató külföldi közönség igényeit, de az már eléggé világos, hogy a fejlődés irányát nem a különféle igények középarányosa szabja meg, hanem jellegzetes változatai, mind nagyobb szerepet juttatva az egyediségnek, a nemzeti jellegnek, a játékos — olykor bizarr — ötleteknek is. Ábrahám Károly, Bp. XIV. -Javasolja, hogy riportban, cikkben foglalkozzunk azzal: „ . . . például a lakáskérdés megoldásának problémáját hogyan látják a fiatalok, milyen segítséget várnak, és miben tudnának ők maguk segíteni. Erről a témáról különféle összejöveteleken sokszor vitáztunk, és nagyon érdekes javaslatok, kitűnő ötletek hangzottak el..." - Sok ilyen és hasonló téma-javaslatot kapunk olvasóinktól, s újabban nemcsak javaslatot, hanem a témát kidolgozó hozzászólásokat, cikkeket is. Természetesen a beküldött cikkekkel foglalkozunk első sorban, és közülük azoknak, amelyek leginkább folyóiratunkba kívánkoznak és a színvonal követelményeinek is leginkább megfelelnek — előbb vagy utóbb igyekszünk helyet szorítani. Nem mindig sikerrel, minthogy a terjedelem korlátozott. Amellett a spontán beérkező, többnyire részletkérdéseket tárgyaló cikkek nagyobb arányú közlésével nem szoríthatjuk ki az egy-egy területet átfogó, a fontosabb elvi kérdéseket taglaló, olykor forrás értékű várospolitikai, várostörténeti, városfejlesztési tanulmányokat sem. — Mindebből nem az következik, hogy olvasóink téma javaslataival nem tudunk foglalkozni, hiszen az ilyen javaslatok értékes szempontokat, jó ötleteket adhatnak a szerkesztésnek. De a feldolgozásukhoz nem elég az, ha a beküldőnek tetszik a téma, még az sem, ha a szerkesztőknek is tetszik — meg kell nyerni hozzá még egy jó tollú írástudó tetszését is. Olvashatatlan aláirás. — Segítő szándékkal beküldött téma javaslatait köszönjük, s — az előbbi üzenet illusztrációjaként — itt közlünk belőlük néhányat: „i. A Kékgolyó utca 6. sz. műhelyház tűzfalában van egy régi kapunyilás. Helyzeténél és kivitelénél fogva olyan, hogy némi érdekesség fűződhet történetéhez. Jó lenne kinyomozni, és ha valóban érdekes, közkinccsé tenni... 2. Tudtommal a húszas évek elején foglalkoztak először a gellérthegyi Pantheon tervével, de a múlt évben láttam olyan adatot is a sajtóban — lehet, hogy téves? — amely a Pantheon tervpályázatának eredmény hirdetését 1910-re teszi. Szívesen olvasnánk erről... 3. A Budafok — Albertfalva villamos megállótól a csepeli új hídig tervezett közút hatáskörletének várostervezési elképzelése — meggyőződésem szerint — nagy érdeklődésre számíthatna ... 4. A pengős világban készült a Vérmezőn egy komoly összehasonlító alapvonal, geodéták csinálták . .. Ezt a műszaki alkotást ma „sieht" borítja a mélyben, fentebb pedig a szép budai parkosítás. Történetét azonban nem kellene egészen elásni a főváros minden iránt érdeklődő polgársága elől ... 5. Jó lenne egy rövid történeti összefoglalás a Vár vízvezetékeiről... 6. A lebontott régebbi Nemzeti Színház díszletraktárában (a Pannónia szálló telke mellett) volt egy impozáns oszlop. Ez az oszlop megtetszett egy akkori nagy színésznőnknek. Nem ajándékba kérte, meg vásárolta a bontást végző vállalattól. Hová került ez az oszlop és hol van ma ? . . . 7. Mikor helyeztek el Pest-Budán először postaládát, és hány van ma közterületen kirakva? Ki a felelőse ennek a közügynek ? . . . 8. A rózsadombi Medek villa mögött lappang-e történelem ?..." — Azt hisszük, a segítő szándék ennyiből is világos. A témák ugyan nem első helyen kívánkoznak folyóiratunkba, és nem is feltétlenül mindegyikük havi folyóiratba való, de az bizonyos, hogy népszerű kis olvasmány születhetnék egyikbőlmásikból. Ha tudniillik valaki — nem sajnálva a fáradságot — utánuk nyomoz. Többeknek. Fotópályázatunk zsűrijét a nyári szabadságidőben nehéz határozatképes számban összehozni. A pályázók szíves türelmét kérjük a késé» miatt. MÉG TART A NYÁR! Minden ruházati és fürdőcikket megtalál a SZIVÁRVÁNY ÁRUHÁZBAN II. Mártírok útja 49. (A Május 1 mozi mellett) KERESSE FEL ÁRUHÁZUNKAT! 32