Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - Kiss. E. László: Gondolatok és tervek Budapest belvárosának fejlesztéséről

a BlBBHBSlffl Hargittai Károly, Bp. IX. - Sze­rettük volna hozzászólását a Fórum rovatunkban közölni, de helyszűke miatt nem került rá sor. Itt adunk közre leveléből néhány megszívlelen­dő gondolatot. „Kétségtelen — írja —, hogy sokat fejlődött a magyar vendéglátóipar az elmúlt években, és ezért tisztelet azoknak, akiket meg­illet. Egy dologgal azonban, úgy érzem, baj van. A fantáziával. Az új létesítmények szépek, tiszták, mo­dernek, de nem eléggé egyediek. És ez baj. Az ember, ha elmegy vala­hová egy kávét vagy egy konyakot meginni vagy megvacsorázni, akkor szórakozni akar a szó minden értel­mében. A szemével is, nemcsak az ínyével... Jó kezdeményezés pél­dául, hogy nálunk is van egy Berlin vendéglő, de miért nincs képviselve a többi szomszédunk is ? Nem lehetne az ilyesmit kölcsönösségi alapon megoldani? Az ilyen vendéglőkben csak az illető ország speciális ételeit és italait árusítanák, s a dekoráció is híven tükrözné a népművészetet, művészetet, fantáziavilágot. Semmit nem ér, ha elnevezünk egy vendéglőt valamelyik szomszéd ország főváro­sáról, a belseje pedig olyan, mint egy modern lakótelepi étterem, s pörköl­tet lehet kapni benne meg tolcsvai borokat. Hangulatos helyet terem­teni nem elsősorban pénzkérdés, a pénz tehát nem lehet akadály. Lát­tam nyugaton egy orosz vendéglőt, melyet garázsban rendeztek be, hosszú asztalokkal és lócákkal volt bebúto­rozva, bors i scsit lehetett csak kapni és vodkát inni hozzá, de a helyiség tömve volt, a hangulat kitűnő . . . Hiszen nincs igazi magyaros ven­déglőnk sem! Világhíres pingálóasszo­nyainkat talán itthon is lehetne alkal­mazni egy-egy megfelelő hangulatú étterem dekorálásához. Lehetne szép matyó vendéglőt berendezni, nép­viseletben felszolgálni, valódi magyar népdalokat előadni régi magyar hangszereken (nem cigányzenére gon­dolok) — hiszen gyönyörű dallamú szomorú és vidám dalaink vannak!... Az ilyen létesítmények létrehozása nem költségesebb, mint egy átlagos modern vendéglő kialakítása, han­gulatban viszont sokkal többet nyúj­tanak. Amellett megvannak a törté­nelmi hagyományaik, tehát beren­dezésüknél — szakértőktől tanácsot kérve — el lehet kerülni a baklövé­seket, s a dekoráció, az ételek, az italok, az evőeszközök, a felszolgálók öltözete, a hangszerek, a zene össze­hangolásában jó ízléssel meg lehet találni a stílusok harmóniáját. Az em­berek szeretnek játszani..." — Ügy tudjuk, vannak ilyen törekvések a vendéglátóiparban, sőt már bizo­nyos eredmények is. De az összkép — nekünk is ez a benyomásunk — meglehetősen egyhangú még, és a kínálkozó legjobb lehetőségek is többnyire kihasználatlanok. Nehéz persze összeegyeztetni a kulturált szórakozás, a bevételi terv, a sok arcú és sok igényű hazai és ide látogató külföldi közönség igényeit, de az már eléggé világos, hogy a fejlődés irányát nem a különféle igények középará­nyosa szabja meg, hanem jellegzetes változatai, mind nagyobb szerepet juttatva az egyediségnek, a nemzeti jellegnek, a játékos — olykor bizarr — ötleteknek is. Ábrahám Károly, Bp. XIV. -Javasolja, hogy riportban, cikkben fog­lalkozzunk azzal: „ . . . például a la­káskérdés megoldásának problémáját hogyan látják a fiatalok, milyen segít­séget várnak, és miben tudnának ők maguk segíteni. Erről a témáról külön­féle összejöveteleken sokszor vitáz­tunk, és nagyon érdekes javaslatok, ki­tűnő ötletek hangzottak el..." - Sok ilyen és hasonló téma-javaslatot ka­punk olvasóinktól, s újabban nem­csak javaslatot, hanem a témát kidol­gozó hozzászólásokat, cikkeket is. Ter­mészetesen a beküldött cikkekkel fog­lalkozunk első sorban, és közülük azoknak, amelyek leginkább folyóira­tunkba kívánkoznak és a színvonal kö­vetelményeinek is leginkább megfelel­nek — előbb vagy utóbb igyekszünk helyet szorítani. Nem mindig siker­rel, minthogy a terjedelem korláto­zott. Amellett a spontán beérkező, többnyire részletkérdéseket tárgyaló cikkek nagyobb arányú közlésével nem szoríthatjuk ki az egy-egy terü­letet átfogó, a fontosabb elvi kérdé­seket taglaló, olykor forrás értékű várospolitikai, várostörténeti, város­fejlesztési tanulmányokat sem. — Mindebből nem az következik, hogy olvasóink téma javaslataival nem tu­dunk foglalkozni, hiszen az ilyen javaslatok értékes szempontokat, jó ötleteket adhatnak a szerkesztésnek. De a feldolgozásukhoz nem elég az, ha a beküldőnek tetszik a téma, még az sem, ha a szerkesztőknek is tet­szik — meg kell nyerni hozzá még egy jó tollú írástudó tetszését is. Olvashatatlan aláirás. — Segí­tő szándékkal beküldött téma javasla­tait köszönjük, s — az előbbi üzenet illusztrációjaként — itt közlünk belő­lük néhányat: „i. A Kékgolyó utca 6. sz. műhelyház tűzfalában van egy régi kapunyilás. Helyzeténél és kivi­telénél fogva olyan, hogy némi érde­kesség fűződhet történetéhez. Jó len­ne kinyomozni, és ha valóban érdekes, közkinccsé tenni... 2. Tudtommal a húszas évek elején foglalkoztak elő­ször a gellérthegyi Pantheon tervé­vel, de a múlt évben láttam olyan adatot is a sajtóban — lehet, hogy téves? — amely a Pantheon terv­pályázatának eredmény hirdetését 1910-re teszi. Szívesen olvasnánk erről... 3. A Budafok — Albertfalva villamos megállótól a csepeli új hídig tervezett közút hatáskörletének város­tervezési elképzelése — meggyőző­désem szerint — nagy érdeklődésre számíthatna ... 4. A pengős világ­ban készült a Vérmezőn egy komoly összehasonlító alapvonal, geodéták csinálták . .. Ezt a műszaki alkotást ma „sieht" borítja a mélyben, fen­tebb pedig a szép budai parkosítás. Történetét azonban nem kellene egé­szen elásni a főváros minden iránt érdeklődő polgársága elől ... 5. Jó lenne egy rövid történeti összefogla­lás a Vár vízvezetékeiről... 6. A le­bontott régebbi Nemzeti Színház díszletraktárában (a Pannónia szálló telke mellett) volt egy impozáns osz­lop. Ez az oszlop megtetszett egy akkori nagy színésznőnknek. Nem ajándékba kérte, meg vásárolta a bon­tást végző vállalattól. Hová került ez az oszlop és hol van ma ? . . . 7. Mi­kor helyeztek el Pest-Budán először postaládát, és hány van ma közterü­leten kirakva? Ki a felelőse ennek a közügynek ? . . . 8. A rózsadombi Medek villa mögött lappang-e törté­nelem ?..." — Azt hisszük, a segítő szándék ennyiből is világos. A témák ugyan nem első helyen kívánkoznak folyóiratunkba, és nem is feltétlenül mindegyikük havi folyóiratba való, de az bizonyos, hogy népszerű kis olvasmány születhetnék egyikből­másikból. Ha tudniillik valaki — nem sajnálva a fáradságot — utánuk nyo­moz. Többeknek. Fotópályázatunk zsűrijét a nyári szabadságidőben nehéz határozatképes számban összehozni. A pályázók szíves tü­relmét kérjük a késé» miatt. MÉG TART A NYÁR! Minden ruházati és fürdőcikket megtalál a SZIVÁRVÁNY ÁRUHÁZBAN II. Mártírok útja 49. (A Május 1 mozi mellett) KERESSE FEL ÁRUHÁZUNKAT! 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom