Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - Kiss. E. László: Gondolatok és tervek Budapest belvárosának fejlesztéséről

5 3 7 yOB/TA 3. ABKf 0 /4 Trefort-kerti tanulmányterv homlokzati rajza a Múzeum körút felől egyes részletei és előnyei, eredményei. Az épületegységek és az egész koncepció méretei az optimális használhatóság szük­ségletei, a használók igényei, az emberi élet és munka „technológiája" szerint állapíttat­tak meg, összhangban a választott és ki­munkált szerkezeti megoldással. A tartó­tornyok — a vertikális közlekedés, közmű­vezetés és egészségügyi berendezések cent­rumai — úgy helyezkednek el, hogy azok minden szinten, legfeljebb 30 méter távol­ságról elérhetők legyenek. Amint már szó volt róla, e tartótornyok fix gócain kívül az épületek minden egyéb hasznos területe „mobil"-an alakítható, változtatható. Ily módon jött létre az ábrákon látható kristályrács jellegű rendszer, mint az anyagi és szellemi funkcionálás alapja. A szerkezet maga önhordó-karosszéria elven alapuló héjkonstrukció, mely a — csú­szózsaluzással készülő — vasbeton tartó­tornyokkal egységbe szerelt, vasbeton ele­mes, külső faltartó tárcsák és a födémek összekapcsolásával önmagában állékonnyá válik. (Az autó önhordó karosszériája sem vázból és burkolatból, hanem egybesajtolt, önmagában kellő térbeli merevségű, lemez­konstrukcióból készült. Innen származik az elv elnevezése.) Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy az idő­vel végleg elavuló, szanálásra kerülő régi beépítés helyén az épületpenge-csoport egyes épületei lefelé is bővüljenek egészen az ideális biológiai mikroklíma által igényelt parkszínt feletti határokig (9—10. ábra). E határok betartása azért fontos, mert a nö­vényzet - mely az ember számára megfelelő egészségügyi körülményeket tud teremteni — csak akkor életképes, ha számára körötte­felette megfelelő, levegőzést és benapozást biztosító légtér marad. Magának az embernek szükséges jó levegőt és napsütést az épületpenge-csoport disz­pozíciója és szerkesztése biztosítja megfele­lően. A tiszta levegő lehetőségét mindenek­előtt az épülettömböknek a földszinti poros zóna és az összefüggő növényzet fölé helye­zése nyújtja. Az állandó légmozgást pedig a gábka to. a/s/ta e ábra 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom