Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - Tóth Mihály: 100 éves a pesti vasúti közlekedés

A műegyetem egyik új épülete Lágymányoson üzem, háromszor tüntették ki a SZOT vörös vándorzászlajával. Talán nincs is olyan építkezés hazánkban, ahol a vállalat valamelyik gyára ne végezne munkát. Szerelői megtalálhatók szerte az országban és külföldön is. És hosszú lista kerekednék, ha fel akarnám sorolni mi mindent gyártanak; nyílászárókat és vasalatokat, különféle szerelvényeket, ipari és mezőgazdasági létesítmények acél- és épületbádogos szerkezeteit, vállalják műemlék- és középületek művészi kivitelű lakatos- és bádogos munkáit és készítenek számtalan féle világítótestet stb. A vállalat vezetői tudományos megalapozottsággal a leggazdaságosabb termelési módok kialakításán fáradoznak. A cél elérése érdekében egy évvel ezelőtt megalakították az Épületlakatos Gyártmánytervező Irodát mintegy 120-as létszámmal. A tervező és szerkesztő gárda a nyílászáró szerkezetekhez korábban felhasznált 190 féle alumíniumprofil számát 82-re csökkentette, s ezekből alakítja ki a legmodernebb, különféle funkciójú forgó, billenő és bukó ablakait, nyílászáró szerkezeteit. A kettős üvegezésű termopán rendszerű ablakok kitűnő hőszigetelők. És ami legalább olyan fontos, mint az új konstrukció; kialakították a nyílászárók korszerű gyártástechnológiáját is. Ezeket szalagszerű gyártással állítják elő, a legmodernebb gépekkel és eloxált védőfelülettel óvják a korróziótól. 1965-ben 10 milliót költött a vállalat új gépekre. Az ipari vásáron egy újabb, belga gyártmányú, tompahegesztő gépet vásárolt az eddigiek mellé. A jövő minden bizonnyal az alumínium nyílászáiószerkezeteké. Ezért még az idén hozzákezdenek egy új alumíniumszerkezeti gyár építéséhez. Ez a 80 milliós beruházás 1970-re készül majd el. Ebben az egyetlen gyárban évi 5000 tonna, legkorszerűbb aluminium nyílászárót tudnak majd előállítani, amiből 3000 tonnát exportálnak. A Fémmunkás Vállalat fontosságát mutatja, hogy profilgazdává lépett elő — létrehozta a profilirodáját. Ezentúl a nyílászárók, függönyfalak (acél-, alumínium- üvegszerkezetek) további korszerűsítésének irányát a Típus Tervező Intézettel és az Építéstudományi Intézettel karöltve a vállalat szabja meg. A nagyközönség körében alighanem kevésbé ismert, hogy az utóbbi években a fővárosban és a Balaton partján, meg vidéki városainkban egyre-másra feltűnő üveg, alumínium acélszerkezetű épületek a Fémmunkás Vállalat tervezőinek, szerkesztőinek, dolgozóinak munkáját dicsérik. Néhányat említek a sok közül. Jelentős munkát végeztek a Luxus Áruház átalakításánál, a Chemolimpex Bécsi utcai irodaházán. Bizonyára sokan megcsodálták a Kossuth Lajos utca — Szép utca sarkán emelkedő tíz-tizennégyemeletes üveg-alumínium külkereskedelmi irodaházat. Ez a reprezentatív épület előre gyártott 930 alumínium panelból készült, melyeknek összsúlya közel 33 tonnát tesz ki. A Fémmunkás Vállalat készíti a Magyar Alumíniumipari Tröszt tízemeletes székházát is a Pozsonyi úton. Tiszta alumínium- és üvegszerkezetből. A vállalat kapott megbízást a Margitszigeten épülő hatalmas Európa szálló alumínium függönyfal- és nyílászáró szerkezetek, továbbá a Vigadó Vörösmarty téri falához épülő Művelődési Központ alumínium nyílászáró szerkezetének elkészítésére. S amire különösen büszkék: a Moszkvában felépülő 30 emeletes KGST-palota akusztikai álmennyezeteit, s az összes alumínium-üveg választófalakat a Fémmunkás gyáraiban készítik, (80 milliós vállalkozás). Még néhány érdekesség: a budai Várpalota összes bronzdíszmű lakatos munkáit a Műlakatosipari Gyár végzi. De a Timót utcai gyár diszmű-lakatosainak munkáit megtalálhatjuk a fertődi kastélyban, a Hungária Kávéházban, a Madách Színházban stb. Hozzáteszem: a jelenleginél több művészi munkát is el tudna végezni a gyár 30 nagytudású díszmű lakatosa, ha lenne elég megrendelés. Érdemes erre felfigyelni az ARTEX üzletszerzőinek, hiszen külföldön igen keresettek a magyar művészi kovácsoltvas termékek. A nemes versengésben persze nem marad el a vállalat többi gyára sem. Az Épületbádogozó Gyárban is készítenek művészi kivitelű bádogos munkát, amilyenek például a Vígszínházat díszítő vízköpők. A Kecskeméti Vasszerkezeti Gyár épületszerkezeteit is az egész országban szerelik a szakmunkásaik. Dolgoztak a Dunaújvárosi Hideghengerműben, a Borsodi és a Tiszavidéki Vegyi Kombinátban, a Tiszapalkonyai-, Százhalombattai Hőerőműben, most a Gyöngyösön épülő erőmű van soron. A Fémmunkás persze csak akkor tud eleget tenni a mind nagyobb követelményeknek, ha a dolgozók, mérnökök és szakmunkások állandóan fejlesztik tudásukat, tökéletesítik szakmai műveltségüket és ha megfelelő számú és színvonalú lesz a szakmunkás-utánpótlás. A jövő biztató. Saját tanműhelyükben 80 ipari tanuló ismerkedik a széles skálájú épületlakatosipari szakmával. Létrehozták az üzemi akadémiát is, ahol magasfokú továbbképzést kapnak a szak- és betanított munkások. A műszaki képzettség fejlesztésére az 1965 —66-os tanévben a vállalat saját keretén belül épületlakatosipari technikumot indított. Baj, gond? Erről most kevesebb szó esett. Bár akad az is bőven. Például a vágóhídból átalakított kiskunhalasi gyár korszerűsítése; a nem megfelelő épületek, az elavult gépek korszerűsítése és kicserélése jelentősen megkönnyítené az építőipar szükségleteinek kielégítését. Nagy szükség lenne elektronikus adatfeldolgozóra is. Ám azt is jól tudják a Fémmunkás vezetői és megértik a dolgozók is, hogy a népgazdaság kasszájából már eddig is nagyon sokat kaptak. 1963 — 66-ig közel 49 milliót fordítottak beruházásokra, 1965-ben adták át a Frangepán utcában új, modern irodaházukat. Azon iparkodnak tehát, hogy minél gyorsabban visszaadják a kapott összeget, korszerű termék formájában, amiért devizát kap az ország. Azt mondják, ha jól gazdálkodnak, jól sáfárkodnak a rájuk bízott vagyonnal, akkor kerül sor újabb épületekre, gépekre. És több lesz a fizetés a borítékokban is. Kollár Mária Külkereskedelmi irodaház a Kossuth Lajos utca—Szép utca sarkán 23