Budapest, 1966. (4. évfolyam)

5. szám augusztus - A címlapon: A budavári Mátyás-templom és a Városvédő (Gink Károly felv.)

IV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1966 AUGUSZTUS II FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: FEKETE GYULA Képszerkesztő: PÉTER IMRE Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I. Országház u. 20. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfő, szerda, péntek 15.30—17.30-ig — Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII. Blaha Lujza tér 3 Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizetéseket felvesznek a postás kézbesítők és a postahivatalok Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre 60,— Ft egy évre 120,— Ft Athenaeum Nyomda mélynyomása Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25.151 A TARTALOMBÓL Földes Péter: Epizódok a Kötársaság tér történetéből 6 Tatay Sándor: Vallomás a Rákos patakon túlról 9 Szűcs István: Lakáshelyzet — lakásigény a Józsefvárosban I n Halász Zoltán: Az angyalföldi hajóépítők ... 15 Sívó Tibor: Hazafiság és idegenforgalom . 17 Tóth Mihály: 100 éves a pesti vasúti közlekedés 20 FÓRUM Major Máté: Térbeli Budapest 26 Kiss. E. László: Gondolatok és tervek Budapest belvárosának fejlesztéséről 27 dr. Nemes Tibor: Kisiparunk helyzete 33 Zolnay László: Földalatti város a budai Várhegy mélyében 36 dr. Kalocsay Kálmán: Eszperantó világkongresszus Budapesten 39 Mesterházi Lajos: Levél a Várból 41 Válaszok interpellációinkra ... 42 Kolozsvári Grandpierre E. Az idő pénz vagy nem pénz ? 44 Pest-budai magazin 45 Lengyel József: Mit kell tudni Nerviről ? . . . 46 A címlapon: A budavári Mátyás-templom és a Városvédő (Gink Károly felv.j A hátsó borítón: Mátyás király. Renaissancekori kályhacsempe a Budapesti Történeti Múzeumból (Schiller Alfréd felv.) Szerkesztőbizottság: BARCS SÁNDOR, az MTI elnöke; BARACZKA ISTVÁN, a Fővárosi Levéltár igazgatója; BUZA BARNA szobrászművész; GARAI GÁBOR költő; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V.B. elnökhelyettese; NAGY RICHÁRD, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó .Ervin Könyvtár igazgatója,- -SZILÁGYI LAJOS, a Fővárosi Tanács városrendezési osztályinak vezetője; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója. Szilágyi Lajos: Hogyan alakul Budapest városképe? Eredmények és feladatok Budapest városfejlesztésében I. Budapest a szocializmust építő hazánk fővárosa az egész ország szíve, központja. Innen történik a politikai, gazdasági, kulturális építőmunka irányítása, ide összpontosul az egész ország gondja, baja, az országos problémák orvoslása, megoldása. Nagy történelmi múltra tekintő város, élete, fejlődése összeforrott népünk életével, küzdelmével. Páratlan szépségének alapja a természet és az emberi munka alkotásának ötvözete. Amit a természet alkotott — a Duna-folyam, a budai hegyek koszorúja, a pesti oldal széttáruló síksága — mindazt szerencsésen gazdagította az itt élő generációk alkotó munkája, építése. Ez a lenyűgöző szépség megragadja és csodálatra készteti a külföldi látogatót éppen úgy, mint a város lakóit. Megihlette ez a szépséges látvány legnagyobb költőinket is. Berzsenyi szemlélődése, Petőfi, Arany, József Attila és mai jelentősebb költőink egyegy verse, gondolata fűződik a városhoz, kinek a Margitszigethez, kinek a város pereméhez, kinek a romokban heverő városhoz, kinek az épülő város lüktetéséhez szól szívbőljövő, a városért, lakóiért aggódó vagy lelkesítő szava. Táncsics Mihály a fogságban írja „Fővárosunk" című könyvecskéjét, melyben síkraszáll a város szépítéséért és támadja a tőkések önző, várost pusztítani akaró mohóságát. Ez a város lett a bölcsője az ébredő, a szebb, boldogabb és kizsákmányolástól mentes, emberibb életet akaró munkásmozgalomnak. Itt születik meg az 1919-es dicső Tanácsközköztársaság, in vívják harcukat a kommunisták a Horthy-fasizmus ellen, itt halnak vértanúhalált a mozgalom hősei, mártírjai. A felszabadulás óta, immár két évtizede, most már egy felszabadult, dolgos és tehetséges nép építi virágzó szocialista életét és ennek keretében fővárosát is. A város fejlődésének egy jelentős szakasza most zárult le a II. ötéves terv befejezésével. A városi élet minden szektorában komoly előrehaladás történt, és ezek közül most — a teljességre való törekvés nélkül — csak a legfontosabbakat emelem ki. A z elmúlt két évtizedben a főváros legl\ súlyosabb építészi problémája a la-1 \ kásépítés volt. A közismert lakáshiány nálunk épp úgy, mint a világ bármely más országában, sürgető igényként veti fel a korszerű, tömeges lakásépítés megoldását. Ezek a nagy építkezések jelentőségükkel és hatalmas volumenükkel, önmagukban meghatározzák a város növekedését, fejlődésének irányát és a városkép alakulását. Az építkezés nagyságrendjét illusztrálják az alábbi adatok: Év Állami erőből Magán erőből Épített Megszűnt Tiszta lakásszaporulat Év Állami erőből Magán erőből lakások száma öls s z e s e n Tiszta lakásszaporulat Év épített lakások száma lakások száma öls s z e s e n Tiszta lakásszaporulat 1961—1965 31 092 19 378 50 470 1 5 152 45 318 1