Budapest, 1966. (4. évfolyam)

4. szám július - F. Tóth Rózsa: A régi pesti városfal

utca felírású tábla, a másik: a kapuív hátterében látható kis templomocska, a ma is álló Rókus kápolna. A Hatvani kaput Varschág cégére a barokk tatarozások után nyert formájában ábrázolja, a középkori kaputorony valószínűleg magasabb volt. A képen csak egy emelet látható, a toronyszobában lakott 1808-ban Reiner karmester, akit a lebontáskor kiköltöztettek szép kilátású otthonából. Az emelet azon a keskeny, fedett lépcsőn volt megközelíthető, ami a kapu bal oldala mellett látható. Varschág rajza nem minden részletében pontos, a XVIII. századi kapu valódi arányait hívebben őrizte meg számunkra az a mérnöki pontosságú ábrázolás, ami a korabeli Kecskeméti kapuról maradt fenn. Ugyanilyen lehetett a Hatvani kapu is; ugyanis XVIII. századi feljegyzésekből tudjuk, hogy Pest város mindhárom kapuja egyforma méretű volt (alapterületük: 8 x 7 öl); felépítésük sem sokban különbözhetett egymástól. fl városfal, városkapuk lebontását ma már fájdalmas veszteségként könyveljük el. Az ősi Pest végül is majd minden ízét, jellegzetességét elvesztette az újkori, főként a századforduló körüli A Hatvani kapu és rondella h flye a Múzeum körút — Kossuth Lajos utca kereszteződésénél. Kiegészítés az Astoria aluljáró 1963-0.' építésekor talált maradványok alapján 3 /,'•'/ V MÚZEUM K RT A Hatvani rondella feltárt és nagyrészt már lebontott falmaradványa 1963-ban az Astoria aluljáró munkagödrében városrendezések során. Eltűntek a sok évszázados falak, a hangulatos szűk utcácskák, terek; Pest megtagadta múltját. Ugyanekkor a hatalmas új bérházak mélyrenyúló pincéi, a közművesítés a régészeti feltárások lehetőségeit is minimálisra szűkítették. Az utolsó negyven évben már kevesen hittek abban, hogy a város egyik legforgalmasabb pontján még egyszer meg lehet határozni a földben rejtőző maradványok feltárásával a 155 éve lebontott Hatvani kapu pontosabb helyét. 1963-ban az Astoria aluljáró építkezése mégis módot nyújtott ahhoz, hogy a kapuról és erődítésétől néhány eddig ismeretlen adatot tudjunk meg. A gyalog-aluljáró építését megelőzően, a közművek áthelyezése során keskeny árkokkal szabdalták fel a Kossuth Lajos utca végének úttestjét. Ezekben az árkokban itt-ott megpillanthattuk a Hatvani kapu keresztülvágott alapfalait. A kapu pontosabb helyének megállapítását elősegítő megfigyelésre azonban itt csak egy helyen, az Astoria szálló halljának bejárata mellett ásott aknában nyílott lehetőség. Itt 1,20 m körüli mélységben a régi Hatvani kapunak egy olyan tartozékát pillanhattuk meg, ami annak fekvését illetően is felvilágosítást nyújtott. A kapunak itt az a félköríves tartóköve, gyámköve látott napvilágot, amire erededleg a kapu előtti árkot áthidaló felvonóhíd támaszkodott. A középkori kapuk külső oldalának két ilyen hídtartó gyámköve van kétoldalt, a kapunyílás két oldalán. Az említett árokban közülük a bal oldali került felszínre (Ilyen tartókövek a budai vár feltárt és helyreállított kapuin ma is láthatók.). A gyámkő meghatározza a kaputorony keleti homlokzatvonalát és a kapu középpontjának helyét. Ezeknek az adatoknak a segítségével tisztázható lett az, hogy a régi Hatvani kapu nem a mai Kossuth Lajos utca középtengelyében állt, hanem közvetlenül a mai Astoria szálló épülete mellett, részben alatt. Az Astoria szálló északi homlokzatvonala ma is párhuzamosan húzódik az egykori Hatvani kapu középtengelyével. Pest városa 1684-ben északkeletről nézve. Részlet Hallart-Wening rézmetszetéből 21 ASTORIA GYALOG-ALULJÁRÓ