Budapest, 1947. (3. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Budavár, egyetlen gótikus városunk

Árkádívek a XV. sz. elejéről (Országház-u. 2.) Apicaflbi, Haqaflo XV. BeKa, lyjl. Opcarxa3 2.) Early XV. century arches (No. 2 Országház-u.) Voútes d'arcade du début du XVC siécle (2, rue Országház) formáiról olvashatjuk le. A százötvenéves török hódoltság után a barokkori átalakí­tások, beépítések, a házaknak ezt az utolsó állapotát őrizték meg számunkra. A török világ emlékeit inkább a felületen, a finom profdú ablakkeretekbe bevert vasrácsok nyomaiban, (Fortuna-u. 10. homlokzati pálcatagos ablakon) sűrű vasalású ablak­rácsában ismerhetjük fel. Vizsgáljuk meg a legkorábbi emlékeket. Az archaeológiában mindig ezek a legérde­kesebbek, mert rendszerint a kevésszámú legkorábbi emlék alapján épülnek fel a stílus származásának legszellemesebb teó­riái. Az első emlékek magyarázzák a későb­bieket. Sajnos, a budai polgári építészet jellegét nem világítja meg az a néhány töredék, mely a XIII. század derekáról és a XIV. század elejéről származik. Tölgyfa­lombbal kuszán benőtt oszlopfejezet a XIII. századi koragótikus ablak osztó tagja lehe­tett. Tölgyfaleveles faragásainak technikája és motívuma tökéletesen megegyezik a Mátyás-templom első építési idejéből szár­mazó néhány töredékmotívumával. Az egy­szerű töredék felidézi a XIII. századi házak homlokzatait. Az első és második emeletet ablakok sora törte át, melyeket csak karcsú oszlopok választottak el egymástól, fejeze­tükön a kora gótikus tavasz minden virág-4 és lombdísze burjánzott. A homlokzatok nem voltak klasszikusan kiszámítottak és mesterkéltek, az ablakok sorát váratlanul szakították meg félköríves vagy enyhén csúcsíves ikerablakok, igazolva a rendszeren belül az ötlet szabadságát. Ezt a szabadságot a természet fel­fedezésének köszönhették. Az előző stílusok évezredek óta leszűrt idegen motívumaival szemben a körülöttük virágzó valóságot mintázzák. Virágkoszorúkkal övezik az ifjak homlokukat, virágokkal díszítik ebédlő termei­ket és gyengéd virágok kandikálnak ki aranyhátterű képeikről. Arannyal és virággal ünneplik az új életstílus kiteljesedését, mely Európaszerte azonos szépséget, azonos gondolkozást, tehát békét hozott az emberiség­nek. A templomokon ugyanazok a kőfaragók, építészek dolgoznak, mint a lakóházakon. Körülbelül egy nemzedékkel lehet fiatalabb az az emlék, amely már bevezet a gótikus épületbe. Az Uri-u. 41. sz. ház udvari tűzfalán emelet magasságban csúcsívek rajza bontakozik ki. Karcsú oszlopokon nyugvó sáslevelű fejezetből szökeltek fel a csúcsívekbe futó bordák, a keresztboltozatnak ezek a díszítő erő­vonalai, melyek maradványaiból rekonstruálható az itt állott gótikus terem, vagy talán inkább kápolna. Ezt az utcát a középkorban Mindszent-utcának nevez­ték el egy kis kápolna után, melyről tudjuk az okleve­lekből, hogy magánházban állott. Lehetséges, hogy ennek nyomait sikerült felfedezni. Annál is inkább erre kell gondolni, mivel a dísztermek mindig az első emeleten, az utcai fronton voltak elhelyezve és jó keresztény szokás szerint a nagyobb házakból ritkán maradt el a napi ájtatoskodás helye, a házi kápolna. Árkádív a XV. sz. elejéről Early XV. century arch (No. 2 (Országház-u. 2.) Országház-u.) ApKa, naqa/io XV, BeKa. Voüte d'arcade du début du XV' (yjr. 0pcarxa3 2.) siécle (2, rue Országház)

Next

/
Oldalképek
Tartalom