Budapest, 1947. (3. évfolyam)
2.szám - GERŐ LÁSZLÓ: A Szervita-tér
III II A Szervita-tér képe a rend bécsi kolostorában lévő egykorú olajfestményről The Servite Sq. From a contemporary oil painting in the possession of the Order's Flflomaab CepBHTa c coBpersennoH KaprHHW B uencKOM MOHacTbipe opjena Vue de la Place des Servites. Kxécuté d'aprés le tableau qui se trouve a Vienne dans'ancien couvent levő telek veszélyt jelentett a szerviták új homlokzata számára, amennyiben arra csúf bódékat emelhetett volna tulajdonosuk. Ezért kérték a szerviták a szobor felállítását is, 1716-ban. Végül a városi tanács közvetítésével 1726-ban sikerült megszerezniük az üres telket. Az adás-vétel telekkönyvi bekebelezésénél a városi tanács kikötötte, hogy a tér minden időben beépítetlenül maradjon, hacsak Isten dicsőségére szolgáló oszlop nein jönne a helyére. Ez a tanácsi határozat, mely a házhelyre a szerviták tulajdonjogát elismeri, de beépítését megtiltja, a szerviták szándékának is megfelelt. Ezidő óta hívják a teret róluk Szervita-térnek. A rend elhatározta, hogy a tulajdonába jutott téren a határozatban engedélyezett oszlopot, illetve szobrot emel Mária, a Boldogságos Szűz tiszteletére, akiről a rend elnevezését kapta (Ordo Servorum Beata Mariae Virginis). A Mária-oszlop történetét Schoen Arnold írta meg a »Tanulmányok Budapest múltjából« könyvsorozatban. Ebből tudjuk, hogy az oszlop gyűjtésből és lelkes munkából 1729-ben el is készült. 1730-ban itt az oszlop tövében áldották meg az invalidusok zászlait és az újabb pestisjárvány idején bezárt templom előtt 1739-ben esténként itt a téren miséztek a szerviták és a szobor tövében könyörögtek a járvány elmúlásáért. Eleinte a szobrot kőlábazatos fapalánk védte, azonban a vásárra felhajtott állatok ezt minduntalan megrongálták. A rend az únos-untalan felmerülő javítási költségektől meg akart szabadulni és ezért kőkerítést készíttetett 1747-ben. EBBEN AZ IDŐBEN készült a templom berendezése is. A Szent Annáról nevezett főoltár 1740-ben készült Hotzendorf János Sámuel bécsi festő festményével és az ugyancsak bécsi Tenny János szobrász Szent István, Szent László, Keresztelő Szent János és Szent József életnagyságú szobraival. Tenny készítette egyébként az invalidusok új kaszárnyájának ormán állott szobrok felét is, melyek itt kint az idő behatására annyira megrongálódtak, hogy pár éve le kellett őket a homlokzatról venni — pótlásukról pedig a mostoha idők következtében nem lehetett gondoskodni. A templom ünnepélyes felszentelése évéből, 1748-ból való a Szent Alajos oltár és szószék, 1768-ból a Segítő Mária oltár (a szentélyben), mely mint mondtuk Pauer János György építőmester alapítása. Nepomuki Szent János oltárát a leckeoldalon a szószék mellett látjuk 1735-ből. Később a rend hét szent alapítójáról nevezték el. Vele szemben Szent Rafael arkangyal oltára van, melynek faragásait Grüsz Lőrinc mester készítette 1840-ben. Ez az oltár az 1945. évi ostromban teljesen elpusztult és csodálatosképen csak az oltárkép maradt meg sértetlenül. A leckeoldali középső mellékoltár Szent Peregrinnek, a lábfájósok patrónusának tiszteletére készült 1735-ben. Vele szemben Tenny Pieta-oltára van 1774-ből. A leckeoldali utolsó oltár, a tizennégy Segítő Szent oltára 1744-ből, míg szemben vele Benizi Szent Fülöp oltárát láthatjuk, mely 1761-ből való. A szerviták ausztriai provinciája magyarországi rendházaival és birtokállományaival együtt 1756-ban különálló provinciává alakult. Ekkor festette meg a rend névtelen festője az összes rendház egykorú képét, köztük a ini rendházunkét is, — »melyeket a bécsi anyarendházban gyűjtöttek össze, ahol azok ma is együtt vannak. Így készült 1756-ban, vagy a következő esztendőben a szerviták pesti rendházáról és templomáról is olajfestmény 2,40x1,85 m. . . . »Ven Conv. Pestini in Hungaria« felirattal. Ez a topografiailag pontos és az épületcsoport ábrázolását híven mutató kép a Mária-oszlopot a templom bejárata tengelyében ábrázolja, kőcövekek közötti vaslánc-kerítéssel, a szoborábrázolás a többi egykorú példához (Mikoviny, Binder, Hisler stb.) hasonlóan itt sem pontos, mert inkább az épületek pontos ábrázolását tartották fontosnak. 61