Budapest, 1947. (3. évfolyam)

12. szám - ZAKARIÁS G. SÁNDOR: Budapest az őskortól a honfoglalásig

Az aquincumi vízi-orgona BOZIHHOH opraH B AKBHHKYME Water organ at Aquincum Orgue pour conduite d' eau d'Aquincum ' A II. SZÁZAD VÉGÉVEL és a III. század eleji szír császárok uralmával a Kelet is részt kér magának a kereskedelmi forgalomból. Aquincum ekkor a keleti áruk lerakodóhelye és átmenő állomása lesz nyugat felé. A Duna víziútján eljutnak ide a Balkán, Kisázsia, Syria, valamint Egyiptom ipari és művészi termékei is. De eljutnak épp így e vidékek szellemi javai is. Elsősorban a vallási élet lesz színesebb, sokrétűbb. A capitoliumi triászt és a bennszülött istenek tiszteletét háttérbe szorítja Mithra, Dolichenus, Dea Syria, Ba'al és az egyiptomi Sarapis, Isis, Osiris stb. kultusza. Kelet szinkretisztikus vallásainak erős térhódítása magyarázza meg, hogy a IV. században a kereszténység, ha nem is az Ambrosius-féle orthodox formában, de mégis elterjed a lakosság széles rétegei közt. A város fejlődése, virágzása vagy hanyatlása elválaszthatatlan a limes, a birodalmi határ sorsától. Hadrianus uralmától a markomann betörésig számíthatjuk a város első virágkorát : a jelentősebb építkezéseket, a polgári szervezkedést, a collegiumok megalakulását. Septimius Severus alatt a város élete ismét új fellendülést ér meg. Utódai idejében a korábban meghonosodott gladiátori játékok mellett a két aquincumi amphitheatrumban (amelyek közül a katonavárosé kb. 10.000 néző befogadására volt alkalmas) nyilvános hangversenyeket és színjátékokat is tartottak. Egy ilyen hangversenyen lépett fel Sabina, aki sírfelirata szerint virtuóza volt az éneklésnek, lantpengetésnek és orgonázásnak. A ZENEI ÉLET legértékesebb emléke a városi tűzoltóság (collegium centonariorum) prefektusától aján-A II. segédlégió téglabélyegzője LLÍTCMne^b Il-ro ^ernoHa Brick stamps of the second auxiliary legion Timbre en brique de la deuxiéme légion 466