Budapest, 1947. (3. évfolyam)

11. szám - BAUER JENŐ: Örök források

kedés okos megszervezésében. »A közlekedés« — úgymond »Budapest között részint a helybeli gőzhajók, részint csónakok, részint társaskocsik által tartat ik fenn, mely utóbbiak részére czélszerűség tekintetéből állomási helyül Pesten a széntér tüzetett ki«. A másik, ma is aktuális újítás a fürdőárak mérséklése, továbbá a bérletrendszer bevezetése a fürdők és szállószobák használatánál. Nem úgy hangzik ez, mintha már a mai pausálkiirák előhírnöke volna? Az adminisztráció megújulását jelentette, bogv a fürdő »egy külön igazgatóra bízatott« a fürdőorvos szerepét pedig egy »tiszt, városi Physikus volt szíves elvállalni«. Ezzel nagyjából teljesült is Linzbauernek, az első komoly boni balneológia szerzőjének híres munkájában is hangoztatott igénye, bogy a fürdők berendezésében, tervezésében ós vezetésében az orvosnak — sőt, lehetőleg tiszti orvosnak - döntő befolyást kell biztosítani. Míg azonban az orvos csak 9 és 10 óra között tartotta rendelőóráját, addig az igazgatónak teljes egészében a fürdőnek kellett szentelnie magát, ahol főteendője volt : »szigorú házirendet s tisztaságot tartani«, mert bizony a hasznukra ügyelő bérlők ezt nem mindig tették meg s vezetésük alatt a közös medence olykor a köpölyözök piócáitól volt veres, nem is szólva arról, hogy az ú. n. »Ferdinándfürdőt« (amely, mint a legtöbb kád-és kőfiirdő is, »egv vagy két személyre« volt bérbevehető) nem mindig értékesítették a közerkölcsiségnek megfelelő módon . . . Annyi bizonyos, hogy fürdőnk vizének kiválósága s felszerelésének gazdagsága mindenképen meg is érdemelte a ráfordított figyelmet. Az 50-esévek szerzői (Hunfalvy, Wachtel) már úgy emlegetik, mint amely színvonal tekintetében közvetlenül az akkor vezetőhelyen álló Császárfürdő után következett. E szerzők vélekedését alátámasztja egy igen érdekes, 1877-ből keltezett árverési hirdetmény. Eszerint egy árverés alkalmával nem kevesebb, mint 370 fürdőlepedő, 460 törülköző, 35 asztal, 41 paplan, több mázsa vas és réz és sok egyéb kiselejtezett felszerelési tárgy került dobra. Mekkora készletek lehettek ott, ahol ilyen tekintélyes volt a kiselejtezésre kerülő anyag ? A forgalmat illetően igen érdekes Gerlóczy és Hankó adata, amely a fürdő nyersbevételét 1891-ben évi 100.000 forintra teszi. 1866-ban tehát a vizek jó szelleme diadalmaskodik s szimbólummá nemesedő megnyitási hirdetményünk a fürdő második aranykorának nyitja meg kapuját. Bíztató fejlődés és takaros gyarapodás során a budai pasák hajdani fürdője felfelé ívelő pályán halad : 94-ben elkészül diákkorunk gondtalan úszólecke-élményeit őrző Rudas uszoda, 1932-ben pedig előtör a beláthatatlan fejlődést ölében rejtő áldás-patak, a Juventús-forrás . . . Persze az ostrom, a pusztító háború itt is keresztülhúzott minden reményt, minden számítást. Es mégis, a vizek, a gyógyulás balhatatlan szellemei virrasztanak s ma már a rommálőtt falak közt újra zsendül az élet . . . Elképzelés a Rudas-fürdő vizének malmok hajtására való felhasználásáról Plan for Ihe utilisation of the water of tile Rudas Baths for the driving of mills ripOeKT HCn0Ab3OBaHH8 FIO.'U.I ÚailH Py.iam ÄJIH ,'lBHraHMH Mejlblllix Comment on s'imagine pouvoir utiliser les eaux de Rudas pour aetionnar les roues de moulin Az elöntött Rudas-fürdő 1838 márciusában 3ajlHTafl boaoh öaHít Pyjtaui B MapTe 1838 r. The inundated Rudas Baths in March 1838 L'Etahlisseincnt du bain Rudas innondé cn mars 1838 1871 előtt még egv cseréptető is /lo 1871 r. Pyaauj 6blJia fedte a Rudast nOKpbiTa lepennueM Prior to 1871 the roof of the Rudas tin toit en tuiles couvrait deja, avant 1871, Baths was covered with tiles Tetablissement du bain Rudas 413